Batsányi János: Verseghy Ferenchez
Között leghívebbnek lelek, |
Társát, szeretve tisztelek; |
Karunkba béavatkozál,** |
Főbusnak eggyütt áldozál,** |
Szándékim édes titkait, |
Pályám veszélyes útjait. |
Öcsénkkel meg feltámadál, |
Kedvéhez új reményt adál, |
A Sors, az volt tán egy oka, |
Több kínra szánt két bajnoka. |
Üldöztetik szünetlenül; |
S Neró királyi székben ül. |