Batsányi János: A haldokló Orczy Istvánhoz
Szüleid, rokonid, barátid, reménye! |
Szépített természet minden adománya! |
Haldakolva fekszel utolsó ágyodban! |
Halál vonja rajta kékes barázdáit. |
Végső homály fedi ékes szemeidet; |
Nem hív barátidnak zokogó sírásit? |
Légy élted tavaszán halál áldozatja. - - |
Hogy ifjúságunkban légy zsinór-mértékünk, |
Testedből lelkedet ismét kiszólítja. |
Várjad magad után jövő barátadat! |
S sírodba kísérvén hideg tetemidet: |
Boldog Elysium kies mezejére; |
Együtt dicsőíti veled megváltóját. |