Bajza József: BORÉNEK.
BORÉNEK.
Boldogok mi, a barátság
Itt borunkat kedvvel isszuk,
Fel, vitézi a kulacsnak!
Most pohárra! mert nem isztok,
| Víg seregbe összevont, |
| Távol elkerűl a gond. |
| Fel, miénk e szép világ! |
| A halál ha majd kivág. |
Lyányka, csókot e pohárhoz,
Te, ki oly szép vagy, miként a
S mint midőn két égi villám
Csókba lelkünk összecsattan
| Nyújtsad bíborajkadat! |
| Nyári hajnaltámadat. |
| Egybe csapva szétenyész, |
| S a kéj tengerébe vész. |
Félre, vízivó, előlem,
Itt szentségtörőt nem tűrnek
Láng-lobogva leng Tokajnak
S borba fojtja, hogyha béjön,
| Mert palackba fojtalak! |
| A bornak szentelt falak. |
| Itt közöttünk istene. |
| Kit meghitté nem kene. |
Éljenek, kik híresítik
Éljen, aki ott kapálta
Most mi vígan hörpögetjük,
S minden bút e tágas öblű
| A Tokaj gyönyörnevét, |
| E pohár dicső tövét! |
| Kéjre, lángra ébredünk, |
| Billikomba temetünk. |
Üssük össze kelyheinket,
És vigadjunk - a magyarnak
Míg Mohácsnál nem csatázott
Víg volt addig, hajh azóta
| Bennök égi tűz ragyog! |
| Vígadalmi nem nagyok: |
| A félholdu büszke tar, |
| Sírva vígad a magyar. |
Ott leszállott alkonyába -
Félre gyászkép! Új korány ke
Félre, szívnek gyilkolói!
Fájdalom, könny, aggodalmak!
| De minek panaszlok én? |
| Árpád honja szent egén. |
| Alvilági fajzatok! |
| Tőlünk messze szálljatok. |
Fel, vitézi a kulacsnak!
Most pohárra! mert nem isztok,
Üssük össze kelyheinket,
Fenn kiáltsuk: a hazának
| Míg miénk e szép világ! |
| A halál ha majd kivág. |
| A kancsók ürűljenek; |
| Szép leányi éljenek! |
Éljen a magyar szabadság,
Aki e dicső hazáért
Adja Isten, hogy Hunyadvár
Törje csontját a magyarvért
| Éljen a magyar vitéz, |
| Életét áldozni kész! |
| Gyászoló gránitfokán |
| Lesve szomjazó kaján. |
Éljenek szeretteink, e
Kik a közjóért buzognak,
Adja Isten, hogy hazánknak,
Három tenger partvidéke
| Drága honnak szentei, |
| Mint a nap tüzfényei! |
| Mint a nagy király alatt, |
| Alkosson határfalat. |
Éljünk mink is, akiket most
És borunkat vígan iszszuk
Fel, vitézi a kulacsnak,
Most igyunk, most! mert ki tudja,
| A barátság egybe font, |
| S távol elkerűl a gond. |
| Pengjen össze a pohár! |
| Óra múlva mily sors vár. |
