Babits Mihály: [HAZÁM MA MIKOR...]
[HAZÁM MA MIKOR...]
Hazám ma mikor vér és szenny temet,
nevedet, melyről tudni sem akartam,
mert gyilkos szó lett: fölcsókolná ajkam,
mint tönkrement dús elhányt kincseket
nevedet, melyről tudni sem akartam,
mert gyilkos szó lett: fölcsókolná ajkam,
mint tönkrement dús elhányt kincseket
a sárból; - ám köröttem bőgi karban
a csőcselék, s azé ma bús neved
ki gyilkos karddá köszörülte hajdan
s gazoknak könnyű prédául kitett:
a csőcselék, s azé ma bús neved
ki gyilkos karddá köszörülte hajdan
s gazoknak könnyű prédául kitett:
és bitangoknak, kik besárzott eszmék
rongyává nevemet is beszennyezték -
ó jaj, hazám, sorsunk de összevág
rongyává nevemet is beszennyezték -
ó jaj, hazám, sorsunk de összevág
szennyezve, sirva! - s hogy megjött a holnap,
amelyet vártunk: lábukkal tipornak
a gazok után most az ostobák!
amelyet vártunk: lábukkal tipornak
a gazok után most az ostobák!
1919. ősz
