Babits Mihály: EGY PERC, EGY PILLE
ne szégyenkezz szállani: -
üdvözöllek, uj reményem,
örömöm hullámai!
Ti viszitek messze széjjel
széllel-béllett vágyamat
és ha elfáradtam, éjjel,
illatos diólevéllel
ti vetitek ágyamat.
könnyű béllelése szél!
Reng reményem habja: rajt még
hajszálamra sincs veszély.
Viharától mit se félek:
én mindég föllül vagyok;
páncélossal sem cserélek,
mint afféle széllel-béllett,
hogy olyan könnyű vagyok!
vess, habom, hát ágyat itt!
Habon és diólevélen
aki könnyű, nyughatik. -
Ember, a tengert ne célozd
megbékózni: nem lehet!
Hiu hittel ne acélozd,
vak teherrel ne páncélozd
habra hányott lelkedet.