Ady Endre: Mi urunk: a Pénz
Fölséges, nagy, úri Magunkból,
Istenem, be kevés marad.
Ki szent Személyünket leszólta
S ma félénken fogunk kezet.
Gyötrődünk, szökünk s mértföldekre
Árasztjuk a koldus-szagot.
S ha tegnap Istennél több voltunk,
Ma gyáva rím-kutyák vagyunk.
Szabad megint Istennek lenni,
Két-három-négy napig szabad.