Ady Endre: [Színházi poézis]
[Színházi poézis]
[I.]
LEVÉL
Blahánénk, Barbink, csalogányunk,
A mi szemünkben legnagyobb,
Igaz vajon, hogy fáj a lelked
A táj után, mit elhagyott?...
A mi szemünkben legnagyobb,
Igaz vajon, hogy fáj a lelked
A táj után, mit elhagyott?...
Mondd: nem igaz. Hisz a te lelked
Ihletet, lelket itt kapott.
Ha valaha tán el is válnál,
Meglásd, a lelked itt hagyod.
Ihletet, lelket itt kapott.
Ha valaha tán el is válnál,
Meglásd, a lelked itt hagyod.
[II.]
Katonának nem jó lenni,
Mert sokszor kell messzi menni,
Lóra ülni nehéz kedvvel,
Égő, meleg szerelemmel.
Mert sokszor kell messzi menni,
Lóra ülni nehéz kedvvel,
Égő, meleg szerelemmel.
De amikor téged látlak,
Katonasor, nagyon áldlak,
A te ajkad nem csókolna,
Hogyha huszártiszt nem volna.
Katonasor, nagyon áldlak,
A te ajkad nem csókolna,
Hogyha huszártiszt nem volna.
[III.]
SZOHNERKÉNEK
Te vagy a liliomfehérség,
Egy szép álom, mely elrepül,
Te vagy a testet öltött szépség,
Amerre jársz, száz vágy repül.
Egy szép álom, mely elrepül,
Te vagy a testet öltött szépség,
Amerre jársz, száz vágy repül.
Óh, mint szeretném Heine úrral
Fejedre tartanom kezem,
Hogy maradj meg ilyennek mindig,
Tisztának, szépnek, édesem.
Fejedre tartanom kezem,
Hogy maradj meg ilyennek mindig,
Tisztának, szépnek, édesem.
[IV.]
A pénzpiac nagyon drága
A közélet sivár, árva,
De mióta látlak téged,
Bliktri nékem a közélet.
A közélet sivár, árva,
De mióta látlak téged,
Bliktri nékem a közélet.
Gyermek lettem, gyermek újra,
Egy jóságos tündér ujja
Megérintett s újra élek,
Adjő nyárig, óh, közélet.
Egy jóságos tündér ujja
Megérintett s újra élek,
Adjő nyárig, óh, közélet.
[V.]
Szólnak a harangok,
Valahol temetnek,
Bizonyosan amaz Azrák
Törzsökéből, kik meghalnak,
Ha egyszer szeretnek.
Valahol temetnek,
Bizonyosan amaz Azrák
Törzsökéből, kik meghalnak,
Ha egyszer szeretnek.
Szólnak a harangok,
Tán nem is temetnek.
Óh, bár lennék amaz Azrák
Törzsökéből, kik nem halnak
Bele, ha szeretnek.
Tán nem is temetnek.
Óh, bár lennék amaz Azrák
Törzsökéből, kik nem halnak
Bele, ha szeretnek.
[VI.]
HOZZÁ
Hajad viharzó, sötét hullám,
Szemed sugáros, enyhe éj,
Kicsiny kezed, parányi szácskád,
Dúlt arcod csupa szenvedély.
Szemed sugáros, enyhe éj,
Kicsiny kezed, parányi szácskád,
Dúlt arcod csupa szenvedély.
Mikor a színpadon kacérul
Rám nézel, lehajtom fejem,
Rád gondolok én, primadonnám
És gondolatban - vétkezem.
Rám nézel, lehajtom fejem,
Rád gondolok én, primadonnám
És gondolatban - vétkezem.
