Ady Endre: Diákélet
Diákélet
Békefi Remig, a M. Tud. Akadémia l. tagja,
felolvasást tartott a XVII. századbeli
debreceni diákéletről, mely annak idején
az erkölcsi puritanizmus és szigorúság
valóságos megtestesülése volt.
felolvasást tartott a XVII. századbeli
debreceni diákéletről, mely annak idején
az erkölcsi puritanizmus és szigorúság
valóságos megtestesülése volt.
A szénior, lótor korából,
Mikor volt kókvus, janitor,
De nem volt bűvös tanszabadság
És jó bor mellett annyi tor,
Egy vén diák, ha megjelenne
A régi korból hirtelen,
Elbámulna, hogy mennyi minden
Megváltozott már idelenn.
Mikor volt kókvus, janitor,
De nem volt bűvös tanszabadság
És jó bor mellett annyi tor,
Egy vén diák, ha megjelenne
A régi korból hirtelen,
Elbámulna, hogy mennyi minden
Megváltozott már idelenn.
A régi jó és szép szokásból,
Ami maradt, az oly kevés,
A fóliánsok mind hevernek,
Divatba jött a lebzselés.
Rettegni a professzoroktól
Nevetséges, naiv dolog,
Csak a szemébe kell nevetni,
Ha némelyik tán háborog.
Ami maradt, az oly kevés,
A fóliánsok mind hevernek,
Divatba jött a lebzselés.
Rettegni a professzoroktól
Nevetséges, naiv dolog,
Csak a szemébe kell nevetni,
Ha némelyik tán háborog.
Tanulni már avult szamárság,
Nem is teszi azt már diák,
Naiv szülő küldi tanulni
Az iskolába a fiát.
A katedrán zsongó professzor
Beszéde édes dajka-dal
És a vizsgán dűlni, hasalni:
Ez a legkisebb földi baj.
Nem is teszi azt már diák,
Naiv szülő küldi tanulni
Az iskolába a fiát.
A katedrán zsongó professzor
Beszéde édes dajka-dal
És a vizsgán dűlni, hasalni:
Ez a legkisebb földi baj.
Egy katedrát tart tiszteletben
Manapság a diák csupán,
Ezt aztán mindig kultiválná,
Reggel, délben és délután:
A kávéházat, mert nem könyvek
Hevernek posztós asztalán
S a katedrát, hol nem professzor
Ül, hanem kassziros leány.
Manapság a diák csupán,
Ezt aztán mindig kultiválná,
Reggel, délben és délután:
A kávéházat, mert nem könyvek
Hevernek posztós asztalán
S a katedrát, hol nem professzor
Ül, hanem kassziros leány.
A szénior, lótor korából,
Mikor volt kókvus, janitor,
De nem volt bűvös tanszabadság
És jó bor mellett annyi tor,
Egy vén diák, ha megjelenne
A régi korból hirtelen,
Én nem hiszem, hogy vállalkoznék
Köztünk maradni idelenn.
Mikor volt kókvus, janitor,
De nem volt bűvös tanszabadság
És jó bor mellett annyi tor,
Egy vén diák, ha megjelenne
A régi korból hirtelen,
Én nem hiszem, hogy vállalkoznék
Köztünk maradni idelenn.
