Ady Endre: Dal az időről
Dal az időről
- Téli vers júniusról -
A fürdők mind be fognak csukni,
Ha az idő még így marad,
Fagylaltokat és jeges kávét
Eszünk csak akkor, majd ha fagy.
Jégpálya lesz az uszodából
S megkezdődik a zsúrozás,
Ahol elhagytuk februárban,
Ott kezdődik a folytatás.
Ha az idő még így marad,
Fagylaltokat és jeges kávét
Eszünk csak akkor, majd ha fagy.
Jégpálya lesz az uszodából
S megkezdődik a zsúrozás,
Ahol elhagytuk februárban,
Ott kezdődik a folytatás.
Előkerül a zálogházból
Az elrakott meleg kabát
S az utcán árulja a talján
Friss és meleg maróniját.
Orfeumban bundába játsznak
És fáznak így is még nagyon,
Így nyárelőkor, júniusban
Csinos kilátás, mondhatom.
Az elrakott meleg kabát
S az utcán árulja a talján
Friss és meleg maróniját.
Orfeumban bundába játsznak
És fáznak így is még nagyon,
Így nyárelőkor, júniusban
Csinos kilátás, mondhatom.
A gazdák meg - lemondva, búsan -
Telelnek szintén ezalatt,
Gyönyörködnek: a fagy s a zápor
Künn a mezőkön mint arat.
Bolond világ ez, Istenemre
És már mindennel így vagyunk:
A fején jár még az idő is,
Hát hogyne járnánk mink magunk?
Telelnek szintén ezalatt,
Gyönyörködnek: a fagy s a zápor
Künn a mezőkön mint arat.
Bolond világ ez, Istenemre
És már mindennel így vagyunk:
A fején jár még az idő is,
Hát hogyne járnánk mink magunk?
