Ady Endre: Utálni s nem törődni
Utálni s nem törődni
Csak még eggyet szeretnék,
Mert már sokat megláttam:
Utálni s nem törődni
Szeretném látni már magamat.
Mert már sokat megláttam:
Utálni s nem törődni
Szeretném látni már magamat.
Feje van és két lába
S hirtelenül hasonló,
De tudni, hogy nem ember
És fölrúgni őket gyönyörün.
S hirtelenül hasonló,
De tudni, hogy nem ember
És fölrúgni őket gyönyörün.
Elharapnám a nyelvem,
Ha még egyszer kimondnám,
Hogy hecces csőcselékkel
Van tán valamelyes közöm is.
Ha még egyszer kimondnám,
Hogy hecces csőcselékkel
Van tán valamelyes közöm is.
Él még a harc szivemben
S vagyok a régi harcos,
De annyin elmaradtak,
Kik úgy mutatták, hogy emberek.
S vagyok a régi harcos,
De annyin elmaradtak,
Kik úgy mutatták, hogy emberek.
Hajh, ti igazi harcok,
Szent harcai Istennek,
Istenülő embernek,
Be megcsufolt az utált tömeg.
Szent harcai Istennek,
Istenülő embernek,
Be megcsufolt az utált tömeg.
