Ady Endre: Nagy furdalására lelkemnek
Lelkemnek sohse riadtam,
Sohse fájt az élet
Miattam.
Hasztalan jött bús nézésed,
Nem voltam rossz másnak,
Se néked.
Akartam és jó úr voltam,
Néha jártam s néha
Botoltam.
De ha vállam kemény lenne,
Szivem megmaradna:
Szeretne.