Ady Endre: Követelem a Holnapot
Úgy játszadozok kínjaimmal,
Mint egy még meg nem ütközött,
Váró brigád.
Vihar-űzte madarak módján
Keresi a fedő utat
S én nyílt vagyok.
Jobb időket szegény szivemnek,
Mert így, bizony, nem érdemes
Élet, se más.
És hogy minden fölfordulásban
Lehessek az elsők között,
Ha baj is ér.
Tán önmagam is lealkudtam,
De sohse leszek kevesebb
És dacosabb.
Aki annyit, méltán, dacoltam.
Követelem, mi lesz a Holnap
S az Azután?