Ady Endre: A megszépítő fátuma
embereinek küldöm.
Beaggatok édes csodákkal
S akik nyomomban járnak bennük,
Nyomasztják édesen az álmok.
Üres szavaiba ömlesztem
Lelkemnek minden muzsikáját
S hódítva száll titkokat zengve.
Keres föl egy-egy árva asszonyt,
Fölékesíti, kivántatja
S azután százan is kivánják.
A gyáva is, ha bennelaknék
Az én halál-gondolatomnak
Mámoritó, boldog hatalma.
Önmagam számára nincs lángom,
Szivem, reményem, hangulatom,
Erőm, bizalmam, csókom nincsen.