VESZPRÉM.
VESZPRÉM. Vesprimium. Nevezetes magyar, és kevés német lakosú Püspöki Város és Vár Veszprém Vármegyében, földes Ura a’ Veszprémi Püspök, és Káptalanbéli Uraságok, lakosai katolikusok, evangelikusok, és reformátusok, ’s számos zsidók is, a’ kiknek helyben van zsinagógájok. Fekszik Sz. Király Szabadgyának, Fájsznak, és Vámosnak szomszédságjokban, meredek hegyes, vőlgyes, és kősziklás helyen, Pápától, és Fejérvártól is 5 mértföldnyire. Hozzá tartoznak ezek a’ szabad puszták: Jutas, Tsatár, Pór Fájsz, és Balácza. Jutas a’ Káptalanbéli Uraké, Tsatár pedig Tállián, és Rohonczi Uraké. Hajdan némellyek szerént, királyi lakó hely is vala. Nevezetesítette leginkább Sz. ISTVÁN Király az Apátzáknak Klastromjokkal, és gyakorta itten létével, ’s Gizelával egygyütt is megtisztelék. Sőt Szent IMRE is itten tevé fogadását. 1272-dikben Erzsébet Királynénak még a’ Korona fejére tétetett, azután pedig a’ mai szokás szerént jobb vállaikra szokott tétetni, ’s megkoronáztatások a’ Veszprémi Püspököt illeti, mellyet 1437ben el akart tőlök tulajdonítani az Esztergomi Érsek, de a’ Székely Fejérvári Gyűlésben jó vége szaksztatott. Néhai Pál Veszprémi Püspök vala, a’ ki a’ R. Sz. Pál’ Szerzeteseinek szabásokat adott, és alatta Klastromjaik szépen szaporodtak. Püspökjeit lásd F. Tisz. Kánonok Práy, és Róka Uraknak munkáikban. Hadi viszontagságai is elég keservesek vóltak. MÁTYÁS 629Királynak halála után a’ Németek foglalták-el, 1551ben az Ozmanok, 1565-ben ismét a’ Németek G. Szalm’ vezérlése alatt, és ekkor is lerontattak, ’s elégtek nevezetesebb épűletei; 1593ban Zinán Basa hódította-meg, a’ itől 1598-dikban Pálfy, és Schwarzenberg vezérlések alatt viszsza vétetett. 1663-dikban ámbár nem veheték-meg az Ozmanok a’ Várat, de a’ Várost feldúlták, felégették, ’s lakosait is fogságjokba elhajtották. Hajdan sokkal nevezetesebb erősségei valának, míg 1702 falai le nem rontattak. Most legnevezetesebb része a’ Vár, mellyet díszesítenek a’ külömbféle Szentegyházakon kivűl a’ Püspöki jeles Kastély, a’ Káptalanbéli Uraságoknak házaik, a’ Vármegyeháza ’s a’ t. Szentegyházai között első, ’s legnevezetesebb a’ nagy Szentegyházai között első, ’s legnevezetesebb a’ nagy Szentegyház, melly Sz. Mihálynak emlékezetére szenteltetett, olly jeles ékesítései vagynak belől, mellyek Kir. Szentegyházhoz is illendők vólnának. A’ Katakomba régi maradék épűlet, mellyet Főtiszteletű, ’s mély tudományú N. Prépost Tsapodi Lajos Úr két Óltárral díszesíttetett. 2szor Gizela Kápolnája, mellyet N. Koller Ignátz Úr megújjíttatott. Emlékezetére e’ sorok tétettek: Sacellum hoc, quod a B. S. Gizela, S. Stephani primi Regis Apostolici Conjuge conditum esse traditur, diu desolatum, Ignatius Koller de Nagy Mánya Episcopus Vesprimiensis, priori formć, & nitori restituit, atque Altare Christo Domino pro nobis crucifixo dicatum consecravit, die 10. mensis Apr. anno 1772. F. T. Katona József Úr pedig két Óltárt építtetett, ’s az ottan találtt zőld márvány oszlopokkal felékesíttette. 3-dik A’ Sz. Ferentz Szerzetebéli Atyáké, melly Sz. Istvánnak van szentelve, ’s ez a’ felűlírattya: Providentić Divinć Sacrum 1776. PIe sVM ConDeCorata eX rVInIs. 4-dik A’ Piáristáké, holott a’ B. Szűz Máriának Képe nevezetes. E’ Szerzetbéli Atyák taníttyák itten a’ Deák Iffjúságot. 5. Sz. László’ Kápolnája a’ Temetőben. 6. Sz. Anna’ Kápolnája a’ Városban, mellyet Kis Sándor Úr szerzett vala. Nevezetes díszesűléseket, ’s jótéteményeket nyert e’ Város néhai Gr. Eszterházy Imre Veszprémi Püspök, azután Magyar Országnak Primássa által, és N. Mányai 630Koller Ignátz Veszprémi Püspök által, a’ kik valóban példás, és külömbféle sok kőltségeket tettek mind a’ Várnak, ’s szenteltt, és világi épűleteinek, mind pedig a’ Városnak nevezetesítése végett; valamint a’ nagy hírű Bíró Márton vólt Püspökje is. Születése helye Dr Veszprémi István Úrnak, a’ ki szép magyar munkáji által az egész Hazában éléggé nevezetes. Az Evangelikusoknak, ’s Reformátusoknak is vagynak Templomaik, és Prédikátorjaik. A’ Vármegye Házán e’ felírat van: Has ćDes SVperIs PatrIć sVIsqVe CIVIbVs nobILIs VnIVersItas VeszpréMIensIs eLeVaVIt. A’ Vár magas hegyen épűlt, ’s jeles, és egésséges lakást szolgáltat; alatta van a’ híres vízi mesterséges ház, melly által a’ víz a’ Vár alatt malmot is hajtó folyóból fel a’ Várba szolgáltattatik. Nevezetes felőle, hogy annak készítője meghalálozván, 15 esztendős fija végezte-el e’ valóban nevezetes vízi mesterséges épűletet. A’ Vár alatt lévő Városban legtsínosabb épűlet F. Tisz. Kánonok Kapuvári Antal Uraságnak lakó helye, és jeles kertye. Közel van hozzá a’ Vendégfogadó, és a’ Püspöki nagy Kert, melly az egész Városnak nem kis díszt, és frissítő helyet szolgáltat. E’ Városhoz tartoznak még Bohin, ’s az Apátzák’ vőlgye, Jerusálem, és Benedek hegye, ’s Lebuj, melly a’ Jésuitáké vala. – Határja hegyes, és vőlgyes, közép termékenységű, legelője köves, van a’ Városnak határjában egy darab nevendék, és régi erdő is, mellynek az allyán van a’ Városnak kaszállója; szép erdője van a’ Káptalanbéli Uraságnak a’ Jutasi pusztán. Szőlejik a’ Tsatári pusztán, gymöltseik nagyon szépek teremnek; hasznos veteményes kertyeik Séd vize mellett vannak, melly a’ Városon keresztűl foly, ’s ezen vannak jó liszt, kása, és deszkát metsző malmaik; piatzok helyben, ’s másutt is.
