SZIGETVÁR.
SZIGETVÁR. Új Sziget, Neonesium, Szigetum, Szigetinum. Magyar, és horvát Mezőváros Somogy Vármegy. földes Ura Gr. Festetics Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitüek, fekszik Almás vize mellett, Pétshez 2 mértföldnyire. – Hajdani Várának eredetét lásd Istvánfinál Libr. XIX. p. 354. Építtette Osváld Anthémius, a’ kinek Eleji Görög Országból jöttek Magyar Országba. Megerőssíttette azután Eningi Bálint, és azt elég vitézűl óltalmazta; FERDINÁND pedig még inkább megerőssíttette, a’ mint Istvánfi írja Lib. XIX. p. 358. úgy hogy Szoliman Tsászár Toigon-Ozman Vezért viszsza hivatta, és helyébe Ali Eunuchust kűldötte, minthogy amaz a’ Szigetieknek erejeket meg nem törhette. Temérdek hadi néppel támadta-meg azután Ali Eunuchus a’ Szigeti Várat, és a’ legkeményebb hadi erővel ostromlotta; de ezek is példás vitézséggel óltalmazák vala magokat, úgy hogy népének nagy vesztesége után is minden foganat nélkűl kénteleníttetett felóldani az ostromot, és úgy ment a’ Babotsai ostromlott Ozmanoknak segedelmekre; de ottan is háromszor viszsza verettetvén, ismét eltökéllette magában Sziget Várának ostromlását. Először fortéllyal kezdette, mintha Babotsa Várát megvette vólna, és kérte a’ Várnak feladattatását; de a’ Várnak akkori híres, és jó Vitéz Óltalmazója Stansits Márk mindeneket elkövetett vala, hogy 407a’ Várat mególtalmazhassa, ’s kiállván, sőt viszsza is vervén az ellenségnek minden dühösködő törekedéseit, azt szerentsésen megtartotta, az Ozmanoknak elég nagy veszteségekkel. Meghalálozott azután Stansits 1562-dikben, elfelejthetetlen tiszteletet hagyván maga után, és helyébe, a’ Várnak Fő Igazgatójává Zrínyi Miklós tétettetett. Tíz esztendő múlt vala el ez ostromlás után, midőn Szoliman rettentő nagy haddal Magyar Országot sanyargatta vala, ’s meghallván Mechmetnek Siklósnál Zrínyi által lett megverettetését, nagyon felháborodott, ’s elhagyván Eger Várának ostromoltatását, Sziget felé fordíttatta hadi Seregét, hogy népének ottan annyiszor történt szerentsétlenségeit megboszszúlhassa. Mihelyt e’ Várnak akkori Fő Kapitánnya Zrínyi, az ellenségnek tsoportosan lett elérkezéseit megtudta, azonnal egybe gyűjtette az ellenséghez képest igen kevés Katonáit, és előttök hathatós, viaskodásra buzdító hadi beszédet tartott, ’s megesketvén mindnyájokat hívségjekre, és az engedelmeskedésre, minden erejét, és tehetségét a’ Várnak óltalmazására fordította, megnevezvén Fő Vezérnek Alapi Gáspárt, hogy ha magának valami szerentsétlensége történnék. Annakutánna iszonyító, ’s példa nélkűl való viaskodások történtek itten, a’ mint Ifj. Gróf Zrínyinek e’ tzím alatt lévő munkájában is bőven szemlélhető: Ádriai Tengernek Sirenája.
Látván Szoliman, hogy népe Zrínyi, és Katonáji által nagyon fogyasztatik – minthogy ők a’ Várat tsak nem emberi erő felett óltalmazák – ajándékok által kivánta Zrínyit megvesztegetni, néki igérvén Tót, és Horvát Országot, ’s ezeken kivűl anyi kintset, a’ mennyit kíván; de Zrínyi megboszszonkodván az illyen vakmerő alatsonyságért, még inkább kettőztette a’ Várnak óltalmazását. Annak utánna fortéllyal is elkeserítették Zrínyit, mintha Fija az ozman fogságban vólna; de ez sem tántoríthatta-meg a’ halhatatlan emlékezetű jó Vitéz Zrínyit, hanem kiállván minden hadi ínségeket, minekutánna sem erőssége, sem népe, sem módgya nem lehetett a’ Várnak tovább való óltalmazásában: felőltözött drága ruhájába, ’s 408kirontván utóllyára maroknyi népével, a’ leglehetőbb vitézséggel öldökölte ellenségeit; de végre a’ nagy erő, és a’ sok nyilaknak, ’s golyóbisoknak zápora között, először mejje, majd jobb szeme, és füle is halálra sebesíttetvén, földre esett, és a’ Jantsárok által meg is ölettetett, a’ mellette férjfi módra hartzoltt Hitvesével egyetemben. Meggyőzvén a’ nagy erő végre a’ több híres Vitézeket is, elfoglalák az Ozmanok a’ Várat; de torkokra is forrott: mert erőszakot vévén a’ tűz, az elrejtett puskaport fellobbantotta, ’s a’ Várnak egy darab széjjel szaggatott része annyi Ozmanokat eltemetett, a’ mennyin egy tellyes viadalban is alig eshettek vólna el; és így mind a’ két rész elég szomorúságot érezhetett, mert Istvánfi szerént 20 ezeren maradtak halva itten az Ozmanok közzűl; Forgách szerént pedig 30 ezeren. Valóban Szolimannak itten történtt halála után, ha a’ Győrnél tartózkodott Tsászári Katonák hívebbek, ’s buzgóbbak lettek vólna: ekkor az egész Ozman Tábort felgázolhatták vólna, ’s vajmi szerentsés következései lettek vólna! – Annakutánna sok viszontagságokkal sanyargatták a’ Szigeti Ozmanok az egész vidéket, kivált 1573-dikban; nem külömben 1584-dikben, és 1591-ben, mellyeket sok vólna itten előadni. Nevezetes kárt tett ellenben a’ Szigetieknek is valamelly Horvát Katona, mert 1583-dikban tettetvén az Ozmanokhoz való által szökését, a’ puskaport tartó toronyba alattomban tüzet rejtett vala, melly meggyúladván, fenekestől a’ levegőbe felvettetett, ’s nehány sor házakat is öszve rontott; a’ kártévő pedig szerentsésen viszszaszökött. – 1686-dikban is szerentsések vóltak itten a’ Tsászáriak, mert 300 házakat éjjel véletlenűl marhákkal, és egyéb vagyonnyaikkal egygyütt 8 ember veszteséggel felégettek vala, és azután is eléggé háborgatták a’ Szigetieket, ’s a’ mint tsak lehetett, újjabb meg újjabb károkkal illeték vala. Lassú ostrom alá vétetett azután 1688-dikban, a’ mint Vágner emlékezetben hagyta, in Historia Leopoldi Magni Lib. X. P. II. p. 57. ’s a’ sok külömbféle tsatázások után, mint Eger Vára, ugyan hasonló feltételekkel a’ Tsászárnak hatalmába jutott. 409Ostromoltatott Rákócziak által is, de sikeretlenűl. Mostani épűlete sokkal külömbözik a’ régitől, ámbár kivált a’ belső, úgy nevezett Zrínyi Várából némelly vólt maradványok is szemlélhetők. A’ Várnak éjszak felől lévő kapuja 1724-dikben építtetett; szomszédságában vagyon az Uraságnak kastéllya jelesen épűlve. Nevezetesebb épűletek a’ Városban a’ Szentegyházak, és a’ Klastrom, a’ Városháza, és némelly piatz körűl lévő épűletek. A’ Sóházon kivűl, Posta is vagyon itten; külső Városai népesek; határja jó termésű, borai, ’s vagyonnyai is középszerűek, vásárjai népesek. Itten nyomtattatott az első Magyar Grammatika 1539-dikben, mellyet Szilveszter János készített.
