PÉCS.
PÉCS. Quinque-Ecclesić, 
. Szabad Királyi Város Baranya Vármegyében. Az előtt Püspöki Város vólt, míg 1780-dik esztendőben M. TERÉSIA által a’ Királyi Városok közzé fel nem vétettetett. Lakosai leginkább katolikusok, és ó hitüek, Magyarok, Németek, és Rátzok; fekszik igen kies helyen, Mecsek hegye alatt, Sz. Lőrintzhez, ’s Szalontához is két, Siklóshoz pedig négy mértföldnyire. A’ régi Magyaroknak, sőt a’ Királyoknak is kedves helyek vala, ’s innen származott a’ Magyarok között e’ közmondás: Magyarnak Pécs, Németnek Bécs. Nevezetének eredetét, ’s históriáját, és viszontagságait lásd In Geographica Descriptione Comitatus Baranyensis &c. per Georgium Papanek &c. Quinque-Ecclesiis 1783. Püspökjeinek, ’s nevezetes Szentegyházának történeteit pedig lásd F. T. Koller József Prépost, és F. T. Práy György Uraknak munkáikban. 40Első nevezetesebb, ’s bizonyosabb Jóltévője vala e’ Városnak SZENT ISTVÁN Király, a’ ki oda Püspökséget állított-fel, ’s a’ leghathatósabb mód által bóldogította akkori Lakosait, mind világi, mind pedig a’ jövendő életekre nézve. Annakutánna mind Szentegyházai, mind pedig más világi épűletei hova tovább emelkedtek, sőt fő Szentegyháza PÉTER Királynak temetkező helyet is szolgáltatott, mellyet az említett Király életében hathatósan öregbíttetett, ’s nevéről Sz. Péter Apostolnak tiszteletére szenteltetett. Különös hírt szolgáltatott azután e’ Városnak SALAMON, és GEIZA Királyoknak ottan vólt nevezetes múlatások: de a’ mint virágzó hajnala szembetünő vala e’ Városnak, úgy szerentsétlensége is elég nagy vólt, a’ nevezett Királyoknak ott lételekkor, mert mind méltóságos Szentegyháza, mind pedig a’ körűlötte vólt épűletek a’ tüz által gyászba öltöztettek. Új nevezetes virágzást okozott e’ Városnak I. LAJOS által felállíttatott híres Oskolája, melly elannyira megszaporodott, hogy a’ Mohátsi veszedelem előtt benne 2000 Ifijúság tanúlt vala. Lásd felőle Istvánfit Lib. XV. pag. 261., és az említett szerentsétlen ütközetre közzűlök mintegy 300zan fegyvert fogtak vólt.
. Szabad Királyi Város Baranya Vármegyében. Az előtt Püspöki Város vólt, míg 1780-dik esztendőben M. TERÉSIA által a’ Királyi Városok közzé fel nem vétettetett. Lakosai leginkább katolikusok, és ó hitüek, Magyarok, Németek, és Rátzok; fekszik igen kies helyen, Mecsek hegye alatt, Sz. Lőrintzhez, ’s Szalontához is két, Siklóshoz pedig négy mértföldnyire. A’ régi Magyaroknak, sőt a’ Királyoknak is kedves helyek vala, ’s innen származott a’ Magyarok között e’ közmondás: Magyarnak Pécs, Németnek Bécs. Nevezetének eredetét, ’s históriáját, és viszontagságait lásd In Geographica Descriptione Comitatus Baranyensis &c. per Georgium Papanek &c. Quinque-Ecclesiis 1783. Püspökjeinek, ’s nevezetes Szentegyházának történeteit pedig lásd F. T. Koller József Prépost, és F. T. Práy György Uraknak munkáikban. 40Első nevezetesebb, ’s bizonyosabb Jóltévője vala e’ Városnak SZENT ISTVÁN Király, a’ ki oda Püspökséget állított-fel, ’s a’ leghathatósabb mód által bóldogította akkori Lakosait, mind világi, mind pedig a’ jövendő életekre nézve. Annakutánna mind Szentegyházai, mind pedig más világi épűletei hova tovább emelkedtek, sőt fő Szentegyháza PÉTER Királynak temetkező helyet is szolgáltatott, mellyet az említett Király életében hathatósan öregbíttetett, ’s nevéről Sz. Péter Apostolnak tiszteletére szenteltetett. Különös hírt szolgáltatott azután e’ Városnak SALAMON, és GEIZA Királyoknak ottan vólt nevezetes múlatások: de a’ mint virágzó hajnala szembetünő vala e’ Városnak, úgy szerentsétlensége is elég nagy vólt, a’ nevezett Királyoknak ott lételekkor, mert mind méltóságos Szentegyháza, mind pedig a’ körűlötte vólt épűletek a’ tüz által gyászba öltöztettek. Új nevezetes virágzást okozott e’ Városnak I. LAJOS által felállíttatott híres Oskolája, melly elannyira megszaporodott, hogy a’ Mohátsi veszedelem előtt benne 2000 Ifijúság tanúlt vala. Lásd felőle Istvánfit Lib. XV. pag. 261., és az említett szerentsétlen ütközetre közzűlök mintegy 300zan fegyvert fogtak vólt.
Megaláztatott szerentséje e’ Városnak, vólt híres Oskolája pedig egészszen elenyészett, minekutánna az Ozmanoknak jármát viselni kénteleníttetett. Szoliman e’ Városnak vidékjét földi paraditsomnak nevezte, ’s valamint néki magának, úgy népének is 143 esztendeig kedves lakó helyek vala; mellyet a’ rólok maradott külömbféle hagyományok eléggé bizonyítanak. Híres régi Oskolája egész 151 esztendeig hamva alatt temettetve, tsak emlékezetében vólt a’ Világ előtt, mig 1694-dikben a’ Jésuiták ismét apolgatni kezdették az Iffjúságot; eltöröltetések után pedig Királyi Akadémia állíttatott fel kebelében, melly most elég jelesen virágzik, ’s a’ leglehetőbb gyarapodását tellyes szívünkből kívánnyuk! Legnevezetesebb szerentsétlenségei vóltak e’ Városnak 1045dik esztendőben, midőn a’ Keresztyén Hitre hajlottak, tűzzel, és vassal elég keservesen sanyargattattak; majd 1242-dikben, minekutánna a’ 41Kúnokat IV. BÉLA Magyar Országba béeresztette, Battó Vezérjek alatt Péts Városát a’ leglehetőbb kegyetlenséggel, ’s tűzzel sanyargatták vala a’ Kúnok. Ezek után Horvát János is mérgesen kártékonykodott e’ Városban; de ZSIGMOND is rosz tetteit elég példásan forrasztatta vala torkára ugyan Pécs Városában. 1526dikban az Ozmanoknak dühösködéseit szenyvedte; nemkülönben 1543dikban, ’s az idő után egész 1686dik esztendőig az Ozmanoknak adózott, míg e’ terhétől LEOPOLD alatt meg nem szabadíttatott. A’ Rátzok is kegyetlenűl, ’s hihetetlenűl nyomorgatták e’ Várost, és annak Lakosait 1704dik esztendőben. Mentt lévén azólta a’ tetemesebb szerentsétlenségektől, hova tovább szaporodik, épűl, és tsinosíttatik. Szenteltt épűletei között legrégibb, ’s legnevezetesebb a’ díszes Várhoz hasonlító Püspöki Kastélybéli Szentegyház, mellyet Sz. ISTVÁN Király állíttatott, ’s annakutánna több Királyok, és Püspökök által díszesíttetett; jobb felől vagyon az a’ nagy hírű Kripta, mellyben elég nevezetes nagy Férfiaknak tetemei nyúgosznak. Sőt még három jeles Kápolnák is vagynak itten. Nevezetes Szentegyház továbbá a’ Budai Kapunál épűlt vólt R. Sz. PÁL’ Szerzeteseinek Szentegyházok, és tsinos épűletű magas Klastromjok, melly Szentegyház két rézzel fedett toronnyal ékesíttetik. A’ vólt Jésuitáknak Szentegyházok is nem kevés díszt szolgáltat e’ Városnak, ’s méltán számláltatik a’ híresebb épűletek közzé. Az előtt Ozmanok’ metsettye is vala, és oszlopok nélkűl áll kerek nagy épűlete. A’ piatzhoz közel épűlt a’ vólt Dominikánusoknak Szentegyházok, a’ Siklósi Kapunál pedig a’ Kaputzinusoké, a’ Szigeti Kaputzinusoké, a’ Szigeti Kapunál a’ Sz. Ferentz Szerzetebéli Atyáké; a’ Vas Kapunál pedig a’ Püspöki díszes Kis-Papságnak épűlete díszesíti e’ Várost, melly kapuhoz a’ Vármegye-Háza is mintegy 400 lépésnyire szemköztt a’ Kálvária hegyével jeles helyen építtetett.
Legnevezetesebb világi épűletei között a’ Püspöki Residentzia, vagy Vár, melly vólt kegyes Püspökjei által nem tsak megújjíttatott, hanem olly jelesen fel is ékesíttetett, hogy akármelly Hertzegnek alkalmatos, és kedves lakó helyet szolgáltathat. 42Szembetűnő díszt szolgáltatnak továbbá e’ Városnak a’ Káptalanbéli Uraknak jeles lakó házaik, nemkülönben a’ Városnak közepén a’ fő piatzon épűlt számos szép házak, ’s a’ Város-Háza, a’ Városnak Szentegyháza, a’ nevezetes Akadémia, ’s a’ Sz. Háromságnak Képe. Alsó, és felső külső Városaiban is jeles épűletek vagynak már hellyel-hellyel, ’s régi Szentegyházaknak, és Klastromoknak maradvánnyai nevezetesítik. A’ Budai Kapun kivűl lévő Városban vagyon az Augusztiniánus Szerzeteseknek meg újjíttatott jeles Szentegyházok; a’ hegyen pedig a’ B. Szűznek, és a’ patak mellett a’ régi Minden Szenteknek emlékezetekre épűlt Szentegyház. A’ Szigeti Kapun falól lévő külső Városban ellenben Sz. Jánosnak, Sz. Xavérnak, és Szent Rokusnak Szentegyházaik szemléltetnek, ’s némelly török metsetek. Lakosai e’ Városnak szorgalmatosak mind a’ kereskedésben, mind a’ mesterségeknek folytatásában, mind pedig a’ gazdáskodásban; mellyet a’ Városnak gazdagodása szépen nyilvánít. Harmintzad, és Postaház is vagyon itten. Határja jó termékenységű, vidékje gyönyörű, borai kivált az úgy nevezett arany hegyén nevezetesek teremnek, gyümöltsök bőven van, javaik külömbfélék, piatzok helyben, országos, és héti vásárjaik hasznosak, ’s valóban kedves lakó helyet szolgáltat többnyire magyar, számos rátz, és kevesebb német Lakosainak.
