ECSEDI VÁR.
ECSEDI VÁR. Szatmár Vármegyében, földes Ura Gróf Károlyi Uraság, eredetét kezdette 1334ikben, ’s a’ körűl folyó víz helyett, motsáros tóval vala körűl vétetve, hogy az ellenségnek erejétöl meg ne aláztathattassék. Bátori András 1492dik esztendőben, nagy költséggel erősíttette meg, és meszsze terjedő pintzékkel bővíttette, e’ felűl iratot hagyván emlékezetűl. Magnanimus Andreas de BÁTOR, Pater Patriae suae construxit hoc Castrum gentilibus suis, pro quietudine, et tuitione eorum, cernens, atque intelligens, quandoque paci, intermisceri bella, et discordias, qui regat suos haeredes, ut nominis Bathorei 452non velint esse immemores: primum inter se sint concordes: Concordia enim res parvae crescunt, discordia maxime dilabuntur. Deinde ne inventa perdant. Nam non minor est virtus, quam quaerere parta tueri. Postremo tolerate, et abstinete: nam divertere a malo, et facere bonum est felicitatis hominis 1492. Nevezetes erősségű Vár vala ez hajdan, melly tsak abból is ki tetszik, hogy 1564ikben Bátori Miklós az Erdélyi JÁNOS ZIGMONDNAK fenyegetését, minden félelem, és tartózkodás nélkül halgatta, ’s lakadalmi mulatságában, mellyet katonái közzűl valakinek tiszteletére tartatott: sem magát, sem a’ vendégeket nem akadalyoztatta, ELSŐ FERDINÁND is melly nagyra betsülte Ecsed Várát, ki tetszik abbol, mert JÁNOS ZIGMONDNAK mindeneket által engedvén, tsak Ecsedet, és Várdát kivánta viszsza, és hogy a’ Királyi nevezetröl lemondana. A’ Királyi Szent Korona is vala az Ecsedi Várban, mert Betlen Gábor Poson Városát meg hódítván 1619ik esztendőben, azt magával Ecsedre vitte vala. Rákóczi Fejedelem pedig a’ múlt szászadban még inkább, ’s mesterségesebben meg erőssíttette, vízzel vévén azt körűl, sántzai helyett.
