Zsércz
Zsércz, magyar falu, Borsod vmegyében, a Bükk hegység lábánál, igen kies vidéken, Miskolcztól 2 3/16, Egertől 12/16 állomásra. Hegyes, halmos határának kiterjedése 5302 hold 464 négyszögöl; ebből beltelek a mivelési használaton kivüli földekkel együtt 163 h. 170 négyszögöl, szántóföld 595 h. 750 öl, rét 212 h. 228 öl, szőlő 261 h. 490 öl, erdő 4070 h., mellyből 1000 hold legelőül levonandó. A nevezett mennyiségből urbéri kézen van 377 h. 169 öl szántóföld, 95 h. 948 öl rét, 4 h. 354 öl kenderföld, 3 h. 272 1/2 öl káposztás, összesen 480 hold 543 1/2 négyszögöl föld. Földesuri majorság 56 h. 939 öl szántóföld, 41 h. 147 öl rét, 597 öl kenderföld, 165 öl káposztás, összesen 98 hold 648 négyszögöl föld. Soronkivüli szabadosok kezén van 150 h. 620 öl szántóföld, 75 h. 333 öl rét, 2 h. 960 öl kenderföld, 299 1/2 öl káposztás, összesen 228 hold 1012 1/2 négyszögöl föld. A szőlő nagyobb része dézmás, a legelő közös, az erdő majorsági. A föld minősége jobbára nyirkos, kavicsos és sovány, azonban szorgalmas mivelés és javitás mellett mind őszi, mind tavaszi vetemény alá használtathatván, középszerü terméssel jutalmaz. Az állattenyésztés, takarmány szüke miatt nagyon szoros határok közé van szoritva, azonban a nép növekedő ipara a mezőgazdaságnak mind e mellett szép jövőt igér. Az 1082 főre menő lakosok közt r. kath. férfi 184, nőnemü 134, összesen 318; ref. fi 385, nőnemü 373, összesen 758; zsidó fi 2, nőnemü 4, összesen 6. Telkes van 40, zsellér 179. Van itt pálinka- és hamuzsirfőző-intézet. A r. kath. anyaegyház 1797-ben keletkezett, anyakönyveit azonban 1783-tól kezdi, s hozzá tartoznak a cserépfalui és noszváji fiók-egyházak. A reformatusok szinte helyben birnak anyaegyházat. Zsércz határában két nevezetesebb patak van, egyik az ugynevezett Csortos patak, a kaszáló rétek és szántóföldek között, másik a Cseresnyés kut ere, melly a helységtől egy órányi távolságra eső völgytorkolatnál eredvén, a falu felső végéig több apró forráserekkel szaporodik, és csavargós folyásával a helységet áthasitván, annak közepén egy malmot hajt. A forrásokkal gazdag hegyek derekait cser, tölgy, gyertyán, tetjöket pedig bükkfák lepik, s a kies völgyek kellemes árnyékokkal, szomszédságában állandó nagy nádastava által körülvéve, 232 holdra terjedő róna határa mindent gazdagon termő fekete földből áll. F. u. az egri főkáptalan.
1561. Mező-Tárkány s Szent-Miklós helységek, és Szent-István s Tilaj puszták közt volt határjárás az egri káptalan részére.
