Vasvár, (Eisenburg, Castrum ferreum)
Vasvár, (Eisenburg, Castrum ferreum), magyar m.v., Vas vmegyében, Szombathelytől dél-keletre 3 1/2 mfd., saját postahivatallal, 356 kath., 15 evang., 55 zsidó lak. Hajdan kir. város és nevezetes erősség volt, s a vármegye is innen vette nevét, és a mostani szombathelyi káptalan, mellynek felállitását sz. István királynak tulajdonitják, szinte itten lakott. 1311-ben I. Károly alatt János, Nagy Henrik bán fia, mint Trencséni Máté frigyese, a németeket a káptalan templomába szoritván, ezt rájok gyujtatá. Ulászló alatt pedig a Maximilian seregei ostromlák, de a várbeliektől éjjel meglepetvén, csaknem mind levagdaltattak. Van itt most egy domonkosi szerzet és szentegyház, mellyet IV. Béla 1238-ban alapitott, s mellyet a török pusztitás után 1687-ben Széchenyi György primás állita vissza. Határa termékeny; rétje, legelője elég; bora jó; fája bőséggel van a Farkas erdejéből. A város most nevet ad gr. Festetics Tasziló egyik uradalmának, azonban itt birnak még a szombathelyi káptalan, és a domonkos szerzetesek is.
