Vásárhely, (Holdmező)
Vásárhely, (Holdmező), Csongrád vmegyében, nagy magyar m.v. Szegedhez 2 1/2 mfdnyire a Hold tava mellett, egy termékeny rónaságon a Tiszától fél mfdnyi távolságra: 37,433 lakossal, kik közt 8138 kath., 27,432 ref., 920 evang., 823 n. e. óhitü, 120 zsidó. Tornyos templom 4 van, u. m. a kath. 1., a reform. kettő, 1 az óhitüeké. Az evang. egy kisded torony nélküli templomban végzik ajtatosságukat. A házak többnyire alacsonyak és náddal fedettek, de láthatni számos csinos épületeket is a kereskedőknek, és más tehetősb lakosoknak. Ezen kivül jelesebb épületek: az urasági, katonatiszti lakházak, a ref. emeletes gymnasium, a nagy vendégfogadó, a városon kivül egy derék urasági sörház, benne levő szitás malommal, ugyanott olajgyár, mellyben ezer mázsánál több üttetik. Mindenik vallásbeli felekezet bir egy néposkolát, de a reformatusoknak gymnasiumuk van itt, mellyben két professor, 6 kisebb tanitó által nem csak a nemzeti és grammatikalis tudományok taníttatnak, hanem a poesis, rhetorica, deák, gör., német nyelv, füvészet, paedagogia, és a tiszta mathesis is. Ezenkivül van a leányoknak 6 oskolájuk. Kiterjedése a vásárhelyi határnak kerek számmal 135,180 holdat teszen 1100 négyszögölével számítva. Földe fekete agyag, s gazdag termékenységü, melly trágya nélkül bőven fizet; legelőjénél zsirosabbat már alig találhatni; a Tisza rétségein nádat, gyékényt bőséggel vághat, szárazság idején pedig sok sásas szénát terem, s a sertéseknek kedves tanyát ad. Erdő az egész határban nincsen, hanem füzfák a lapályos helyeken és a töltések mellett hellyel-hellyel találtatnak. Tágas szőlős kertjei középszerüen véve 25,000 akó bort teremnek, mellyet maguk isszák meg, minthogy nem igen állandó és becses; legjobb még az arany-agi. Egyébiránt a vörös erős természetü, a fehér hasonlóan, de a mint róla mondják, káka izü. A Tisza csak 1/2 mfdnyi távolságra folyik a várostól, s ezen hordják le termékeiket Szegedre, Körtvélyesnél levén a rakodó hely, honnan ismét tüzi- és épületfák hozatnak a városba. Nagy viz idején egyenesen Szegednek lehet hajózni, mert a város alatt levő nagy tó a fedeles hajókat is elbirván, ide és vissza a rétségeken keresztül bátran hajókázhatni. Azon csatorna, mellyel gr. Károlyi Antal a Tiszát a Hold tavával össze akará kötni, egészen el nem végeztetett, mert a lakosok a Tisza kiöntéseitől megfélemlettek. Megjegyzést érdemel itt azon nagy töltés, mellyet ezen megye az ugy nevezett Tére fokán innét kezdve egész az algyői révig hányatott, mellynek hossza 3666 öl, szélessége 4, magassága 5 öl. – Lakosai a honoratiorokon kivül földmivesek, vagy árendások, vagy dohány termesztők, kézmüvesek s házas és házatlan zsellérek. Mindnyájan erős, izmos, széles vállu, szálas emberek, magokban bizakodók, egymással vetélkedők, s mivel jó buza kenyérrel, szalonával, hussal, s borral élnek, piros, tele képüek. Földeik egy tagban vannak kiosztva s ott tanyákat tartanak. A legelők közösek. Termesztenek tiszta és kétszeres buzát, őszi és tavaszi árpát, zabot, kölest, tengerit, zsiros dohányt, sárga és görög dinnyét. Szarvas marháik, lovaik az alföldön legszebbek; birkáik közönséges javitott, leginkább két nyiretüek, de vannak tehetős gazdák, kik finom szőrüeket is tenyésztenek. Általjában Vásárhelynek van 15,000 d. szarvasmarhája, 8000 d. lova, 50,000 juha, 10,000 sertése. Czéhes mesteremberek köztök: a kovácsok, kerékgyártók, lakatosok, asztalosok, csizmadiák, vékony s vastag szabók, takácsok, szücsök. Vannak ezeken kivül timárok, cserző vargák, szijgyártók, kádárok, fésűsök, pokrócz-készítők, kőmivesek, ácsok, molnárok, rézmives, festő, kalapos, s ügyes paraszt faragók számosan. A városban levő számos száraz malmokon kivül találtatik a Tiszán több hajó-malom, és még mintegy 7 szélmalom. A halászok mind inkább panaszkodnak a halak fogytán, s már az apró keszegeket, s a kis ujnyi kecsegét sem vetik meg. Baromvásárai az országban hiresek, és méltán, mert itt valóban gyönyörü magyar ökröket láthatni, s nem ritkán egy gazda 60-70 darab marhát állit ki s azokkal kereskedik.
Vásárhely határában 17 telek vagy is annyi elpusztult helység kövér helyei találtatnak, u. m. Sz.-Király, Gorsa, Kopáncs, Batida, Férged, Sz.-Erzsébet, Csomorkány, Sámson, (ez most népes) Tót-Kutas, Szőlős, Fecskés, Ujváros, Rárós, Derekegyház, Mártély, (szinte népes) Sót, Körtvélyes, Csomorkányon a templom mohos falai most is fenállanak, Szőlősön pedig rémítő erővel készült sánczok láthatók. Maga Vásárhely régente túl volt a Hold taván, Makó felől, s itt még 50 évvel ezelőtt a templom alapkövei s alatta a sirbolt láthatók valának, de a Hold vize habja itt a partot elmosta. A török harczokban Vásárhely szinte sokat szenvedett. Kiüzetvén a Török, a város birtokosa Tököly Imre, mint felségsértő, javait elvesztvén, I. Leopold 1686-ban gróf Bercsényi Miklósnak adá Vásárhelyt, ki akkor szegedi várkapitány volt. Bercsényi számüzése után gr. Schlick nyerte el a várost, ettől pedig Károlyi Sándor örök áron megvette 1724-ben. Most Károlyi István Lajos és György grófok birják. Ez országszerte hires nagy mezőváros 1827-ben a három gróf Károlyi testvérek közt felosztatott három egyenlő részre, kivévén a királyi haszonvételeket, mellyek közösen kezeltetnek. Jutott pedig egy egy részre 448 1/8 urbéri telek, 817 házas zsellér, 566 házatlan zsellér; melly szerint egyik egyik tulajdonost illette 1266 ft. füstpénz, 685 ft. 18 kr. nádváltság, 1792 ft. 30 kr. kilenczed váltság, 69,895 2/4 gyalog robot, papi tizedben 224 posoni mérő kétszeres buza, 224 posoni mérő árpa. Továbbá Mártély dohány-kertész telep is, melly 436 hold allodiumra van alapitva, három egyenlő részre osztatván, egy részre esik 25 55/100 mázsa dohány és 81 ft. 39 kr. pengő pénzben. Végre az ugynevezett Körtvélyesi nádló rét jövedelem a Tisza jobb partján, szinte három részre osztatott. A Tisza bal partján ugyanitt van révész lak., és farakmány-piacz.
