Kis-Varsány
Kis-Varsány, magyar falu, Szabolcs vmegyében, a Tisza mellett, mellynek áradása a helységet kettészakitotta, ugy hogy két helységnek látszik, s egy nagy töltés tartja fen az összeköttetést, mellyen azonban nagy árviz idején szekérrel járni nem lehet. Határa 2745 hold 19 négyszögöl, s első osztálybeli. Földe részint agyag részint homok, melly mindent bőven terem. A határ egy negyed része kövér kaszáló, gyümölcsfákkal beültetve, s nem ritkaság egy fél telkes gazdának 3 vagy 400 köböl alma termése; azonban a kaszálók egy része már tul a Tiszán fekszik, s szénája betakaritására hidast kénytelen tartani. Szántófölde agyagos, tiszta buzát, árpát, kölest, tengerit, zabot igen jól terem, de árvizes években a földárja sok kárt okoz; a homokföld pedig rozsot, burgonyát, tengerit szolgáltat. A lakosok három nyomásos, a nagyobb birtokosok váltó gazdaságot folytatnak, sok birkát és sertést tenyésztenek, de ez utóbbiak Bereg megyei birtokaikban nyaralnak. Urbéri telek van 17 4/8, egyháziaké 1 4/8, telkesgazda 56, zsellér 33, s ezek birnak összesen 774 hold szántó, kaszáló és legelő földet; a többi majorság. Népessége 121 házban 645 reformatus, 3 kath., 55 héber. Reform. anyatemploma uj és igen csinos. Van itt Kubinyi Ignácznak két kőre járó szélmalma; szinte ennek és Eötvös Tamásnak egy egy szeszgyára; a Tisza parton nagy faáruló hely, melly mintegy 30000 fr. forgat évenkint, s a lakosok ezért nagyban fuvaroznak. Birtokosok: Eötvös Tamás, Kubinyi Ignácz, Péchy Pál; kisebb részben Hunyady örökösök; a tagositás 1843-ban megtörtént. Ut. postája Vásáros-Namény.
