Kis- és Nagy-Vasdinnye
Kis- és Nagy-Vasdinnye, összeolvadt puszta Komárom, most Esztergom vmegyében, Ölbő, Tárkány, Csep, Ette, Apáti, Ászár és Tarcs puszta által környezve. Kiterjedése 4139 hold, mellyből 2193 h. 150 négyszögöl szántó, 743 h. rét, 948 h. 450 négyszögöl gyeplegelő, 82 h. 900 négyszögöl szőlő, 171 h. 900 négyszögöl utak, mocsárok, s belsőtelek. Mind majorsági föld, s jelenleg alsó, felső, s közép majorra oszlik; a felső rész földe róna és fekete homok, ugy hogy itt a repczetermesztés is üzetik, s a gazdag tarlókat, s repczevetéseket kövér tuzokok látogatják; az alsóbbaké inkább sárga homok. A puszta néhol fasorokkal osztatik táblákra. Van itt szederfa-tenyésztés, már öt év óta selyemtenyésztéssel is összekötve, melly 1847-ben 20,000 darab fával 8 font gombolyitott selymet jövedelmezett. A juhtenyésztésen kivül 80-100 darabból álló magyar gulya. Van két tava, mocsáraiban nádasa. A két taván folyik egy ér, mellyen a felső-vasdinnyei tónál malom van. Lakosok száma 180 r. kath., 7 zsidó. Van itt egy igen díszesen épült kisdedovó-intézet, hol az uradalom által fizetett tanitó alatt 40re menő cselédségi gyermekek tanittatnak. Az itt levő gazdaságot, melly takarmányos váltó rendszerrel üzetik, egy itt lakó uradalmi kasznár segédével együtt kezeli. E puszta gr. Batthyáni Kázmér kisbéri uradalmához tartozott.
