Ozora
Ozora, magyar m. v. Tolna vmegyében, a Sió partján, Veszprém vmegyében szélén, ut. p. Sár-Bogárd. Lakja 3200 lélek, kik csaknem mind rom. katholikusok, paroch. templommal. A város közepén fekszik vára, melly a réginek maradványaira épült; a Sió vizén tul egy roppant uradalmi épület tágas istállókkal, hol az uradalmi ménesből kiválogatott nemesb vérü lovak tartatnak. Határa mindennel megáldatott; van igen termékeny szántóföldje (82 egész urb. telek van itt), kövér rétjei, nádasa, erdeje, roppant szőlőhegye. Négy országos vására közül csak egyet tart meg, t. i. a sz. István király napit. A város feje herczeg Eszterházy egyik gyönyörü uradalmának. 1848-ban septemberben a pákozdi ütközet után b. Jellachich horvát bán Bécs felé vonulván seregével, a hozzá csatlakozni akaró, s Eszék felől jövő 10 ezer főnyi horvát sereg Roth és Philipovich cs. k. tábornokok vezérlete alatt egészen elvágatott, s Perczel és Görgei magyar hadcsapatai által körülvétetvén, közel Ozorához lefegyvereztetett, a közlegények s altisztek hazájokba visszakisértetvén.
