Ozd
Ozd, magyar falu, Borsod vmegyében, Miskolcztól 2 15/16, ut. p. Putnoktól 15/16 állomásra, hegyek között, tágas völgyben. Várkony, Sáta, Omány, Csokva, Arló, Csépány, s Bolyok helységek határaitól körülvéve. Határkiterjedése 2200 hold, mellyből majorsági föld 1639 hold, u. m. 37 hold belsőség, 375 hold szántóföld, 80 h. rét, 1147 hold erdő, felszabadult urbériség 8 1/8 telek után 375 hold, u. m. 13 hold belsőség, 264 hold szántóföld, 98 hold rét, a többi 186 hold részint legelő, részint ut. vizállás, s más használaton kivüli föld. A föld sovány, kétszerest, rozsot, zabot, burgonyát, kukoriczát terem. A határ 3 nyomásra levén osztva, egy nyomás fekete ugarul legelőnek használtatik. Dézma egy részben kilenczed, másikban heted helyett harmad divatozott, a királyi dézmát évenkint 100 váltó forintért váltotta meg a helység. Lakóház van a helységben 51, köztök egy pár cserepes, mit szinte parasztok birnak, lakos: 346 lélek, közülök rom. kath. 165 fi, 173 nő, zsidó 3 fi, 5 nő, a kath. leányegyház kereszt felmagasztaltatására szentelt templomával Várkonyhoz tartozik. Van a határban egy kőszénbánya, mit a helybeli vasgyár-egyesület bir és miveltet, különben birtokosai a helységnek a Sturman örökösök s a Császár család, mint haszonbérlő a gyár egyesület.
Az ozdi vasgyár a falun kivül északnyugotra, alig egy pár száz ölnyi távolságra fekszik, széles völgyben, s nagyszerü épületei és műszereivel nemcsak gyönyörködteti, de meglepi a szemlélőt. E vasgyár hazánkban legnagyobb, s párját külföld is alig mutathat, azért megérdemli, hogy keletkezését s jelenállását pár sorokban bővebben ismertessük.
Az 1844-ik országgyülésen a középponti vasut épitő társasággal megköttetvén a szerződés, remélhető volt, hogy honunkat is nemsoká több vasutak hálózandják keresztűl; a rima-breznói vasmivelő részvénytársasági igazgatóság, annak okáért elhatározá, hogy a vasúti sinekért különben külföldnek fizetendő milliókat honunknak megkimélje, mit még országunkban eddigelé nem létező olly nagy hengergyár felállitásával látott eszközölhetőnek, melly a vasakat kiállitani képes legyen. Illy czélból a nevezett igazgatóság egy részről a gömőri vasmivelőket a tervkiviteléhez való egyesülésre felszólitá, más részről elnökét s gyári igazgatóját külföldre utaztatá, illy gyár felállitására szükséges előkészületek, felszerelési gépek, s költségszámitással való megismerkedésre, műértőkkel való értekezésre, s a gyár felállitására alkalmas vállalkozókkali alkudozásra. A küldöttek kötelességteljesitése után a társaság alakult „a gömöri vasmivelők egyesülete” czime alatt. A részvények száma, minthogy kevés tagu társulat igazgatása sokkal könnyebb, s különben is ovakodott a társulat részvényeit bőrze játéknak kitenni, csak 25-re határoztatott, egy 10,000 pft értékkel, s e részvények is csak gömöri vasmivelők közt osztattak ki. Az igy begyült 250,000 pft tőkéhez járult volna 100,000 pft, mit 80,000 mázsa szinre kötött előleges szerződés mellett, a középponti vasut társaság lett volna 4 száztóli kamatra kölcsönzendő, melly szerződést azonban a vasuttársaság meg nem állván, a nevezett somma később a részvényes tagok által kölcsönöztetett. Igy megalakulását nyilvánitván a társaság, alapszabályilag az üzlet vezetését s a gyár felszerelését egy 5 tagu bizottmányra bizá, melly is Dobs és Lutz brüni vasgyárnokkal lépett a gyár felszerelése iránt szerződésre, s az épités 1846-ban megkezdetett. E közben nehogy a naponta dráguló fa a gyárnak terhére váljék, gondoskodtak az illetők, a vasnak kőszénneli finomithatásáról, mire a szomszéd helységek, különösen Várkony, de maga Ozd határában is a társulat által felkutatott gazdag vetegi kőszéntelepek alkalmat szolgáltattak; mellyek iránt is, miután azon kőszén vasfinomitásra alkalmas volta, egy Stiriában szinte kőszénnel dolgozó vasgyárban próbatét után bebizonyittatott, az illető földesurakkal szerződés köttetett. Nyers vas iránt három vasmivelő birtokostól évenkint 100,000 mázsa nyers vasra történt biztositás.
A gyártelek 20 hold, s a Sturman örökösöktől 1600 pftért szereztetett.
A főgyár-épület külső szélessége 37, hossza 49 öl. A hengergyár belső világa, mi egy egész ürütért képez, 35° 4’ 9” hosszu, 14° 1’ 6” széles. E fő épületen kivül van a tisztviselők és munkások számára 5 külön épület, mind cserepes. A főgyárépületről nehány ölnyi távolságra külön állva nyulik fel a 14 öl magas gyárkémény. A hengergyár nagy ürü épületében van két gőzgép egyik 100, másik 14 ló erejű, amaz henger művekre ez esztergályokra szolgál. Hengerpálya van 4, sínekre, vastag és kis pléh, vaspálya sin, finom és kisebb vasakra; 10 pudling. A legnagyobb lapitó kalapács (patschhammer) nyele 110 mázsa 75 font, (még a kalapács 1848 febr. 25-én nem volt készen) ennek ülőtőkéje 117, maga az ütő 8 mázsa, a nagy kalapácsot emelő dob 158 mázsa. A nagy gőzgép hajtó kereke 342, fogas kereke 476, ennek tengelye 175 mázsa, ezek mind a coalitionál készültek. A nagy gőzgépnél 3 gőzkatlan van, mindenik öt öl mély, s 1 öl átallóju, s 32 lóerejü. A kis gőzgépnek 3 katlana van. A nagy gőzgép fekvő, a kicsiny álló czilinderü. Lesz 3 olló, egy fürész. A gépezetre 72,000 pft van számitva. A hengermű felszerelésére megkivántató öntvények eddig 700 mázsára rugnak, kell még mindegy 1500 mázsa. Jelenleg (1848. febr. 25-én) a gyár felszerelésével foglalkozik 6 asztalos, 8 lakatos, 4 kovács, 5 ács, e számok azonban nagyon változók. Napszámos 80–100 naponta. A gyár leendő évi termése 400,000 mázsára számittatott, vaslemez, vaspálya sin, hengerezett rud vas sat. különbfélékből együttvéve. Erre kivántatik 12 kavarony, 6 izzó kemencze, s ezek mindenikéhez 4 ember. Nyers vasat előlegesen igértek: az unio 59,000, coalitio 30,000, gr. Andrássy 25,000 mázsát. Kőszén bányái vannak a gyárnak: az ozdi határban 1, két alagra, csépányiban 1, nádasdiban 3, ez utóbbiból azonban jelenleg csak kettő miveltetik; tervezet szerint havonkint 50,000 mázsa kőszén kellend. A gyár kezelésével foglalkoznak jelenleg Fóhn Kajetán gyár igazgató, Gotthárd Bálint bányaigazgató, Szontágh Albert pénztárnok, Pauer Miksa számtartó, Ferdinándy László sáfár, Belley Lajos igazgató segéd, Takker György angol erőművész.
