Magyar-Óvár, Ungr. Altenburg
Magyar-Óvár, Ungr. Altenburg, német város, Moson vmegyében, kies rónaságon a Lajta vizének a Dunába való ömlésénél, ut. p. Moson. Lakja 2000 lélek, kik többnyire katholikusok, egy nagy paroch. szentegyházzal. Van itt több derék uradalmi épület, sóház, vendégfogadó, kórház, és vármegyeház, mivelt Óvár Moson megyének főhelye. Diszesiti e várost az állami gazdaképző-intézet, melly ezelőtt Károly cs. k. főherczeg örök. költségén állott fen; 1850-ben azonban állami intézetté vált, s kormányzására Pabst ur, a hires hohenheimi hason intézet igazgatója hivatott meg. Tanitási nyelv német; s az ifjak elméleti tanitáson kivül szép gyakorlati tapasztalatot is szerezhetnek az óvári főherczegi uradalomban, melly a művelt gazdaság mintájául szolgálhat, s a maga nemében ritka hegyeshalomi rétöntözés is csak 1/4 órányira esik a várostól. Régi vára, melly már a magyarok idejöttével fenállott, már most nem erős ugyan, de az uradalom jó karban tartja, s kis része magháznak, nagyobb része a gazdaképző-intézet lakául szolgál. Mindjárt mellette láthatni a Lajtán levő 14 kerekű hires urasági malmot, s a gőzmüveiért jeles sör- és pálinkaházakat. Környéke a városnak igen kies, kivált a ligetekben tett uj faültetvények és gyümölcsösök által nagyon megszépült. Van 1138 hold termékeny szántóföldje, 1034 hold kövér rétje. Erdeje egyik a legszebbek közül a megyében. Gyümölcsös és zöldséges kertjei számosak. Tart 5 hires országosvásárt, mellyek szarvasmarhára és lóra nevezetesek. Minden kedden pedig hetivásárok tartatnak. Mi régi viszontagságait illeti: közönséges vélemény, hogy a romaiak ad Flexum nevü városa itt állott. Salamon elvesztvén Izsaszegnél az ütközetet: itt talált menedéket. Kálmán király idejében a várat több mint 200 ezer keresztes vitéz ostromlá, de rohammal akarván bevenni, nem csak visszaverettek, hanem kénytelenek voltak az országot is nagy sietséggel odahagyni. Ottokár cseh király vidékével elpusztitotta. A 15-ik században mind a várat, mind a hozzá tartozó uradalmat a hatalmas Wolfárd nemzetség birta, erről jött házasság által a Bazini és Szentgyörgyi grófokra, melly család 1516-ban kihajtván, ugy ajándékozta II Lajos testvérének Annának, I. Ferdinand hitvesének. 1529. Soliman Bécsbe igyekezvén: a várat maga az őrsereg felnyujtotta. 1605-ben ugyan ez történt Bocskay seregei által. 1619-ben előbb Betheln, aztán Buquoi foglalta el. Győr török kézre kerülvén: Óvár mély árkokkal vétetett körül. 1683. a törökök által ujra felégettetett. 1809-ben a békealku itt kezdetett meg Champagni franczia és Metternich osztrák követek közt. A várat és uradalmat I Ferdinand idejétől fogva egész Maria Thereziáig mindig a magyar királyok birták. Azonban Maria Therezia Chrisztina főherczeg asszonynak, szász-tescheni Albert királyi herczeg nejének ajándékozá. Erről szállott Károly cs. k. főherczegre, s most ennek örökösei birják. Áll pedig ez uradalom 24 nagy helységből s több pusztákból, és legszebb részét foglalja el Moson vmegyének. Van még Óváron egy kath. gymnasium is a piaristák alatt.
