Neszmély, (Neszmüll, Neszmil)
Neszmély, (Neszmüll, Neszmil), régi nevezetes magyar helység, Komárom, most Esztergom vmegyében, Komáromtól délkeletnek 1 8/16, Tatától délnek 15/16, Nyerges-Ujfalutól 1, s Uj-Szőnytől, melly kettő közt saját postaváltása van, 1 4/16 állomásra a buda-bécsi országutban, a Duna jobb partján. Határai északról Zsitvatő és Duna-Radvány, mellyektől a Duna választja el; keletről Süttő, esztergom megyei helység, és a bikóli puszta, délről Sz. Miklós és Szomód; nyugotról D. Almás. Határkiterjedése 3700 hold körül, mellyből 36 6/8 telek illetősége urbéri. Vidéke hegyes, völgyes, a helység a hegy alatt ís a hegy alatt a Dunára terjedő hajlaton fekszik. Földe többnyire agyaggal kevert homok, melly nagy szorgalom mellett többféle gabonanemeket terem, de inkább szereti a rozsot, mint buzát, s inkább a zabot, mint árpát, megtermi továbbá a kukoriczát, burgonyát és kendert. Legelője középszerü, melly miatt a baromtenyésztés gyenge lábon állván, a mezei gazdálkodás is csak a határ jobb részeiben és a tehetősebb kezek közt mutat jobb állásra. Fő kincse országszerte hires bort termő szőlőhegyében fekszik, de melly legnagyobb szorgalom mellett is keveset terem, ugy, hogy jobb években is alig lehet többet számitani holdanként 5–6 akónál, s ez is csak jobb években kerestetik inkább, rosszabb években a vidéki közönséges borokkal egy áron kél; ugyanez oknál fogva, ámbár még a neszmélyi hegyen a vidéki uraságok közül is sokan birnak szőlőt, a szőlő ára annyira leszállott, hogy holdját 4–500 vfrtért könnyen lehet szerezni. Lakja 217 kath., 1040 ref., és 6 zsidó. Egy igen régi ref. anyatemplommal. F. u. gr. Zichy Miklós.
