Németujvár Güssing
Németujvár Güssing, német m. város, Vas vmegyében, ut. p. Szombathelytől dél-nyugotra 4 órányira, 1217 kath., 33 evang., 8 ref., 526 zsidó lak. Van itt ferenczi kolostor és szentegyház, melly alatt szemlélhetni az érdemekkel tündöklő Batthyáni nemzetség sirboltját, 1 synagóga, 1 gyógyszertár, 2 jó vendégfogadó, a várhegy alatt egy herczegi nyári mulató kastély, kellemes angolkerttel; vele határos a grófi kert. A számos zsidók gyapjuval, bőrökkel, gubacscsal élénk kereskedést folytatnak.
De leginkább nevezetessé teszi e várost, magánálló hegyen épült vára. Hajdan ez határerősség lévén, nagyon megerősittetett, s még csak 80 évvel ezelőtt egész épségben lehete látni minden épületeivel, bástyáival, sánczaival és körülövedző posványaival, de már ma épületeinek csak néhány romjai láthatók, a posvány helyeken pedig viruló rétek mosolyganak. A maig is fenmaradt épületek közé tartoznak: 1.) a vártemplom. 2.) a vártornya harangokkal és órával, három csinos szobájában láthatni több régi hires férfiaknak érczből öntött mellképeit, számos apróbb festett képekkel együtt, mellyek közt a Hogarth torz darabja emlitésre méltó. 3) a családterem, 19 nagy formában levő, s ezen dicső nemzetségnek ugyan annyi eldődeit ábrázoló képeivel. 4) a fegyvertár, nehány vasingekkel, paizsokkal, koplyákkal, egy igen régi zászlóval, pánczélos emberrel, stb. 5) a kősziklába vésett 45 öl mélységü kút. 6) a roppant urasági várpinczék. Mikor épűlhetett e vár, megtudni nem lehet; minthogy a fenmaradt épületek több különböző századokra mutatnak. Igy a templom alsó része világosan mutatja, hogy az még az ágyuk feltalálása előtt épittetett. Annyi azonban bizonyos, hogy már a legrégibb időkben sz. Benedek rendjének apátsága volt itt; mert IV. Béla ezt tőle elvevén, Vágh-Ujhelyet adta cserében 1263-ban. 1428-ban Zsigmond király Cseh László machói bánnak, 1459-ben Corvin Mátyás Ujlaky Miklós erdélyi vajdának, s végre e nemzetség kihaltával II. Lajos 1524-ben Batthyáni Ferencznek később horvátországi bánnak ajándékozta. E szép ajándéknak oka az volt, hogy Batthyáni Ferencz, Frangepán Kristóffal együtt Uzreff basát, ki Keglevics Pétert Jaiczában beszorítva tartotta, ugyancsak Jaicza alatt kegyetlenül összetörte, s tőle 60 zászlót, és tömérdek prédát zsákmányozott el. – Most a vár feje egy uradalomnak, melly egyik a legnagyobbak közül hazánkban, mert ehhez 59 helység, és 30,000 lakos tartozik. Az 59 helység közül 11-et a herczeg és grófi ág bir. A vár és mező-város közös. Fele az uradalomnak hegy, völgy, s földe többnyire sárga kemény agyag, kivévén a Lapincs mellékét, hol fekete és jó termékenységü. Lakosai igen szorgalmatosak, s bár nagy fáradsággal, de még is szép buzát, sok hajdinát, dohányt, lóherét, kevés kukoriczát termesztenek. A bortermesztés szinte fő ága az élelem módjának. Erdeje 30,000 holdat borit el, s fele az uraságé, fele a lakosoké. Fő fanemek: igen szép tölgy és bikk, vörös fenyő, a többi cser; közönséges fenyő, nyár, gyertyán stb.
