Majk
Majk, puszta, Komárom az uj rend szerint Esztergom vármegyében, Oroszlányhoz 3/16, Tatához 2/16, Budapesthez 4 3/16 állomásra, közel a vértesi hegyek nyugoti tövéhez egy felséges gyönyörö vidéken, kevésbé hegyes, és a lapályos részen is nagyobbrészt erdőség; van mind e mellet jó darab szőlője, a völgyben rétsége. Határai keletről Biborka, délről Oroszlány és Kecskéd, nyugotról Környe, északról Zsemle. Kiterjedése 1200 hold. Majd közepett egymáshoz közel van 3 halastava. A nagyobbik partján az út mellett igen szép kinézésü dombon boldogasszony fogantatására szentelt szép kápolna áll a tóparton, több majorsági épületek, de legnevezetesebbé teszi a néma barátok régi zárdája, melly még maga épségében fennáll, s szabadalmas szűr és pokróczgyárnak használtatik. A gyár tulajdonosa az egész pusztát haszonbérlő Oesterreicher pesti kereskedő. Népessége a pusztának 127 kath., 38 evang., 19 ref., 10 zsidó; a kath. leánygyülekezet Kecskédhez tartozik, van azonban helyben is oskolatanitó. A klastrom két sarokra épült, szemközt észak-nyugotnak néző emeletes hosszu épület, sarokszárnyai hajdan emeletlenek voltak, s balszárnyában fogott helyet a refectorium, többi részét a szerzethez tartozó főbb papok lakták. A homloképület előtt erős kőfallal körülövedzett udvar kertre, honnan ismét más ajtó nyilott át a kert mögött álló klastrom templomhoz. A kert mögött azzal négyszegre nagy tér volt elkeritve, ennek közepén állott a templom, mellynek egyéb részei ugyan már romban bevernek, de majd 20 öl magas tornya, tető nélkül ugyan, most is épen fenn áll, s kivált Szák felé messze emelkedve a magas erdőség közül is kilátszik; két oldalra templom mellett fogtak sort a barátok magános lakai (remete lakai), mellyek most is épen fenn állanak s a pokróczgyárnoknak s családainak lakhelyül szolgálnak. Baloldalt a templomnak két sor magánlak áll, hat egy sorban, e két sort keskeny köz választván; jobb oldalon csak egy sor áll; s e miatt a templom is nem közepett látszik, de ugyan ez elrendezés mutatja, hogy a most fennálló 18 helyett a remeteházak 24-re voltak számitva, s a jobb oldalon még egy sor építetlenül kimaradt. A remeteházakat mindeniket külön két oldalon kőkeritéses kert veszi körül s ajtajaik és ablakaik a kertekbe nyilnak, kertetlen részük zárt, hogy lakosai egymást még csak ne is láthassák. Mindenik remeteház közepett keskeny járdával két részre osztatván, egyik oldalon egymásba nyiló két szobát, másikon külön a járdára nyilva egy kamarácskát s kis kápolnát foglal, konyhájokat a barátok a járdán tartották. A kápolnákban különféle fresko festések még most is látszanak, most azonban a gyárnokok által a kamara konyhául; a kerekded belső alakú kápolna éléstárúl használtatik. Kivül a remeteház ajtaja felett márványtábla áll; nevezetesek a hajdani, még most is teljes épségben fennálló refectoriumban található fresco festések is. Mind a régi irományokból kitetszik, itt hajdan nagyszerü kolostor állott, de milly szerzeté, az nem tudatik, annak helyén és némileg az akkor még fennállott romokat is használva, épitette és alapitotta országbiró gr. Eszterházy József a néma barátok számára a most is fennálló klastromot 1733-ban, nekik ajándékozá az egész pusztát, csak a vadászatot tartva fenn egyedül magának és maradékinak. A mostani tulajdonosa gr. Eszterházy Miklós.
