Tisza-Keszi
Tisza-Keszi, magyar f. Borsod vgyében, Miskolcztól 2 8/16 állomásra rónaságon; napkeleti határának közepét ketté vágja a Tisza folyama, mellynek partja ez oldalon füzes erdőkkel van övedzve. A helységnek rétjei s legelői nagyobb részt a Tisza ezen napkeleti részén nyulnak el. A négyszeget képező határt északról Tisza-Tarján s Mező-Csáth város, napkeletről Polgár mezőváros s a sz. Margitai puszta, délről Ároktő helysége, valamint nyugotról is Ároktő és Csáth város határai környezik. A határ összes kiterjedése hozzávetőleg 10,000 holdat tesz, mellyből szántóföld 3500, rét 2500, legelő 3340, szőlő 80, füzes erdő 80, s a faluterülete 190, használaton kivüli 310 hold; rétje és legelője a Tisza gyakori áradásai miatt gyakrabban használhatatlanok. Szántóföldei mind földesúri hatóság alatt vannak, mellyeknek 2/3 része szikes, 1/3 része pedig fekete és homokos földek, a kövérités és kifeszitett szorgalom által azonban buzát, rozsot, árpát, zabot, krumplit, kukoriczát, főzeléket bőven megteremnek. Szőleje homok-halmokon fekszik, bora gyenge, de tápláló. Az állattenyésztés egy nagyobb részét teszi a birtokosok jövedelmének, több selyemszőrű birkanyáj, több magyarfaju szarvasmarha-guják, közönséges magyarlovakkal gazdag ménes és sertésnyájak legelnek száraz években árviztől ment gazdag határain s legelőin, árvizes időkben azonban haszonbérlett pusztákon legeltetnek. A lakosok mind magyarok, s tiszta magyar nyelven beszélnek, kiknek összes száma 1856; ezek közt férfi 935, nő 921 számmal vagynak. Vallási tekintetbe nevezetesen reformatus 1657, anyaegyházzal; r. katholikus 169, evangelikus 4, izraelita 26, uj magyar 41. A lakosok kézimunkások és halászok. Telkes jobbágy nincs, majorsági földön lakó zsellér 236, házatlan 109, mesterember 18. A Tisza folyamán deszkákkal, fákkal, zsindellyel, gerendákkal és faszerszámokkal kereskedő 4; boltos izraelita 1; a lakosok olvasni, irni általában tudnak. A Tisza a határt keresztülmetszi, s áradásaival sok kárt okoz; több kompos malmok forognak a Tisza hátán, s birtokosaiknak jó jövedelmet hajtanak; napkeletről a Tiszából kiszakadó Sejpes nevű mély ér választa el a sz. Margitai puszta határától a Tiszakeszi határt. A Tisza árjától táplált nádtermő tavak a Tálló, és a vadmadarakkal bővölködő Karattsa tava. Reformatus temploma, oskolája ugy pap lakja meglehetős csinossággal épitvék. A Tálló tó felett meglehetősen emelkedett dombon állótt hajdan Százd falu, mellynek templom és épületromait az ekék ma is felszaggatják. A helység birtokosai: Gencsy, Bük, Komjáthy, gr. Csáky, Dobozy, Karácsondy, Tornaljay, Vadnay, Acs, Nagy, Szabó, Garas, Kecskeméthy, Csiszár, Losonczy, Makrányi, Tóth, Veres családok, és Oros nemzetség, s több más apró birtokosok.
1575. Pribék Éva bizonyos birtokrészt Csiga Györgynek zálogosit.
1577. Ugyanazon részt Csiga György Szoklosy Istvánnak elzálogositja.
