Korpona, (Carpona, Karpfen, Krupina)
Korpona, (Carpona, Karpfen, Krupina), Zólyom m. szabad kir. v. Egy a legrégiebb városok közül egész hazánkban, ugy hogy IV. Béla 1244-ben csak a régi s tatár pusztitás alkalmával elvesztett szabadság-leveleit erősitette meg. Később több királyok is megajándékozták különböző kiváltságokkal. Nevezetesen 1270-ben V. István, 1272-ben IV. László; majd I. Lajos, Zsigmond, Erzsébeth, V. László, Corvin Mátyás. 1437-ben már kőfallal meg volt erősitve. 1440-ben régi várának omladékain uj vár épült. A török időkben, Zolyom, Árva, Liptó, Thurócz, Trencsén, Bars, Hont, Nógrád több izben járultak a város kőfalainak jó karban tartására; minthogy Korpona ekkor védfala volt a bányavárosoknak, s menedékhelye számos gazdag nemes nemzetségeknek, mellyek közül: Duló, Szentiványi, Gerhárd, Bényei, Madách, Beniczky, Zsembery, Medveczky, Sindler, Péchy, Radványszky, Balassa, Szmrcsányi, Trajtler, Bory, Zmeskál, Podmaniczky, Veres, Balogh, különösen feljegyeztettek; s ez időben a városi tanács nagyobb része nemesekből állott. 1605-ben Bocskay congressust tartván, a bécsi békesség pontjai itt tétettek fel először.
A mostani belső város négyszeget ábrázol, mellyhez 2 erős kapu vezet észak és délfelé. Piaczán lévő házai emeletesek, de régi épületek. Ékesitik a kath. paroch. templom, a kegyes osk. atyák és az evangelikusok szentegyházai, a kath. kis gymnasium, s a tanácsház. Fekvése szőlőhegyek, s gyümölcsös kertek közt igen gyönyörü, s mivel a zólyomi hegyláncz az északi szeleket fentartóztatja, éghajlata is jóval szelidebb, s melegebb, mint a megye többi vidékein. Szőlőhegye savanyu bort ád ugyan, de gyümölcsére nézve annyival hiresebb. Népsége 3533 lélek, u. m. 1613 róm. kath., 1920 evang. kik még a 15-ik században németek valának, de jelenleg egészen eltótosodtak. Ut. post. Selmecz.
