Késmárk
Késmárk, kir. város, Szepes vmegyében, a Poprád vize partján, egy kellemes rónaságon, három gyalog órányi távolságra az óriási ős Kárpátok bérczeitől, saját postahivatallal, Pesthez 32 1/2 mfldnyi távolságra. A városnak hosszú, tiszta és szép utczái vannak, a lerontott város kőfalai helyén szép veteményes és gyümölcsös kertek láthatók. Nevezetesb épületei: a városháza díszes rézzel fedett toronynyal; a volt Tököly vár, melly jelenleg a kórházon és börtönön kivül, faraktárul szolgál; a várbeli kápolna, mint régi diszének utolsó emléke, minden idegentől meglátogattatik; a goth modorban épült r. kath. nagyobb templom, mellyben a roppant nagyságu feszület és keresztelő-kő történeti ritkaságok; a kisebb kath. templom, melly hajdan paulinusoké vala; az evang. 1 1/2 század előtt fából épült templomuk; az ev. lyceum épülete egy jeles, 12000 kötetnyi könyvtárral; a cs. k. sóraktár, sóhivatal a harminczaddal összekötve. Házak száma 579. Népesség 4391 lélek, kik közt 1782 r. kath., 2571 evangelikus, 3 ref., 6 egy. görög, 29 zsidó, 244 személy, 304 polgár, 50 választott polgár, 273 kézmüves, 40 kereskedő, köztök 1 könyvárus, 2 gyógyszerész. Nyelvet illetőleg főkép németek, aztán magyarok és tótok. Van itt egy r. kath., és két ágostai lelkész; egy virágzó evang. lyceum, mellyben magyarul tanitanak; kath. középtanoda; szegény intézet 6342 f. 18 kr. v. cz. tőkével; kórház 4535 f. alaptőkével; agg-kóroda 8655 f. 50 kr. tőkével; Tichy-féle alapitvány, mellynek kamatjai a helybeli katholikus tanulók közt osztatnak el ösztöndij-képen, 2678 falu 38 kr. váltó czed. tőkével; Smith alapitvány 1560 v. fr. tőkével, kamatjából iskolai könyvek vásároltatván; Schwartner Márton (ki itt született) alapitványa 1500 v. fból álló, mellynek kamatja évenkint egy férjhezmenendő jó erkölcsű hajadonnak adatik ki. – Kereskedése vászonnal és hegyaljai borokkal nagy fontosságu; de gyár csak kettő van, u. m. egy bőrgyár, és egy nagy terjedelmű sergyár, melly hires és különös jóságu sert főz. A Poprád vize a Dunajecz folyóba, ez pedig a Visztulába folyván; ennél fogva a Poprád nagy fontosságu viz szabályozása végett több évek előtt egy királyi biztosság müködött. – A város határa 10,877 4/48 hold 1200 négyszögölével. Ebből háztelek 44 h., majorok és kertek 263 h., rét és szántóföld 5772 14/48 hold, a város közbirtoka az erdővel együtt 3406 hold, polgárok erdeje 1000 hold, egyházak tulajdona 35 h., terméketlen tér 35 hold. Hetivásárai egész Szepesben legélénkebbek. Földesuri joggal bir Késmárk két és fél falut. Késmárk eredete bizonytalan, de IV. Béla 1269. már több szabadsággal ruházta fel. I. Lajos 1380. királyi városnak tette, s idővel főhelyet foglalt el a Szepesi 24 város közt, a minthogy Ulászló parancsolatjára 1440 a Szepesi gróf, lakását Lőcséről ide tette át. 1423. frigyet kötöttek itt Zsigmond magyar és Ulászló lengyel királyok. 1443 és 1464 a husziták feldulták. 1530. Zápolya János, később Laszky Hyeronym gazdag lengyel mágnás, majd Tököly magyar család birta. 1655-ben ujolag a királyi városok sorába vétetett. I. Ferdinand és Zápolya János közt háboru folyván, Lőcse és Késmárk is egymás ellen, valódi háborut folytattak, s köztök több véres ütközet történt. Oka e háborgásnak az vala, hogy mind a két város magának akará tulajdonitni azon jogot, hogy az idegen kereskedők portékái náluk rakassanak le először.
