Kapuvár
Kapuvár, magyar m. v. Sopron vmegyében, rónaságon, Sopronhoz keletre 5 mfdnyire, 6 evang., 50 zsidó, 4000 r. kath. lak., derék paroch. egyházzal és plebániával. Van itt jeles uradalmi tisztilak, postahivatal, serfőzőház, mellyben igen jó izü sör főzetik. Lakosai közül 84 kézmüves, 4 kereskedő, 10 lakó, 669 zsellér, kik különben hajdutelkes gazdák, de mivel csak 18 gyalog napot szolgáltak, zselléreknek neveztettek. Mindnyájan kiváltságosok. Gr. Nádasdy idejében a várban rendes katonai szolgálatot tettek, s azért kapták földjeiket s kiváltságaikat, s a vámtól ezelőtt országszerte mentesek voltak. Határa 6000 hold, mellynek fele szántóföld, fele rét és legelő; fele urbériség, fele majorság. Földe agyag, melly megterem minden termesztményt; főkép azonban gabona és dohány termesztetik; az állattenyésztés s a mezei-gazdaság az uraságnál kitünő karban van. Négy országos-vására jan. 10., mart. 25., jul. 25., nov. 1. s minden csütörtökön hetivásár. Folyóvize a kis Rába, melly régen a várt két ágával bekeritette. E vár hajdan a nevezetesb erősségek közé tartozott; a török ellen 1559: 30 t.czikk szerint megerősittetni rendeltetett. 1656. a bádeni fejedelem ostrommal bevévén, a törököktől roppant hadikészületek foglaltattak el. 1708. Rákóczy seregei bevévén, leromboltatott, s régi erősségének nyoma sincs. Emlitést érdemel, hogy 1749 mart. elején a halászok a Hanságban levő királytóból egy 8 éves vadgyermeket hálóval fogtak ki, ki is az uradalmi lakba vitetvén, mart. 17-kén Hany Istvánnak kereszteltetett, s már beszélni és némi munkát tenni is kezdett, midőn vigyázatlanságból megszökött, a Rába folyóba ugorván. Birja Kapuvárt h. Eszterházy Pál.
