Győr, (Jaurinum) (Raab) (Ráb)
Győr, (Jaurinum) (Raab) (Ráb); szabad királyi város Győr vmegyében, régi nevezete magyarul Paur Geur, Geor, Jenor; Deákul Naur, Jaurum, Javarinum. Fekszik egy kies térségen a Rába és Rábcza vizeknek a kis Dunába való ömlésüknél, mind Budától, mind Bécstől 18 mfdnyi távolságra. Kik épitették legelőször, azt bizonyosan meghatározni nem lehet; de anynyi bizonyos, hogy a rómaiak Arabona, Rabona nevü szállitványuk már itt állott, mint ezt több kiásott római emlékkövek, koporsók, pénzek eléggé bizonyitják. Egyébiránt Győr a magyar királyság kezdetekor szinte nevezetes város volt: mert a vmegye innen neveztetett el; a magyar királyok itt gyakran laktak és forogtak; itt adta ki sz. István a pécsi püspökség alapitó levelét; itt lepte meg III. Henrik Aba királyt nejével, gyermekeivel, kincseivel együtt; innen igazitotta vissza I. András Henrik német császár terhes hajóit, mellyeket ide ennek testvére Gebhárdt ratisbonai püspök vezetett; itt lakott, s itt lépett egyességre Salamon király Geizával és Lászlóval.
Hajdani vára, melly a győri dombon épült, megerősitetett ugyan a II. és III. Henrik császárokkal folyt hadakozásokban, de később a tatárok pusztitása alkalmával II. Fridrik ausztriai herczeg azt megrohanván és bevévén, a környékbeli magyar nemesség boszszúállásból ismét vissza foglalta, s minden benne lakó német őrsereggel együtt felégette és felprédálta. Azonban a vár nem sokára ujra felépült, mivel IV. Béla már itt adá ki a sz. János jerusalmi vitézeinek adománylevelét 1247-ik esztendőben. De a régi város hajdani helyéről a vár napkeleti környékére szálllitatott által.
V. István lakosokat hiván be a várba, azokat nevezetes szabadságokkal megajándékozta 1271-ben, mint az kitetszik a város levéltárában fenmaradt 1295-évi april 6-kán költ, III. András király megerősitő leveléből.
Uj-Győr városához kegyelemmel viseltetett Nagy Lajos, s polgárait személyes szabadsággal ruházta fel 1361-ben; mit a káptalan is jóvá hagyott.
Erzsébet királynő Albert özvegye itt lépett egyességre I. Ulászló királlyal.
A Mohácsi ütközet után a vár I. Ferdinand kapitányától Lamberg Kristoftól feldulatván a Töröknek zsákmányul hagyatott.
Később alkalmas fekvése miatt I. Ferdinánd majd Maximilian megerősitette.
1594-ben, sept. 29-én gróf Hardegg Ferdinand, és Berlin János főkapitányok a várat 6000 őr katonával együtt Sinan Török-Pasának hütlenségből feladták.
De 1598-ban marc. 22-kén, herczeg Schwarczenberg Adolph és Pálffy Miklós vezérek északának idején meglepvén hadi fortéllyal visszavették. A 30 lépésnyire berugtatott kapudarabot a fő szentegyházban, az emlékezetre vert pénzt pedig a várostárházban most is látni.
1784-ben József császár parancsolatjából Győr az erőségek sorából kitöröltetett; s a várparancsnok lakát gr. Zichy Ferencz akkori püspök vévén meg, ide tulajdon palotáját épitette.
1809-ben azonban ujra kezdték helyre állitani, s annyira is megerősitették, hogy a francziák ostromának ugyanazon évben, jun. 14-étől kezdve 22-ig derekasan ellenállhatott, mindazáltal ekkor bevétetvén, a francziák minden bástyáit szélyelrugatták, miután 5 hónapi itt tartozkodások alatt, az ágyuzás és bombák által a városnak 2,784,560 fr. kárt okoztak volna, ide nem értvén még a 2,835,760 fr. menő sarczolásokat, részint készpénzben, részint nyers termékekben és portékákban.
1820-ban, a vár bástyái és sánczai ismét elrontattak, s betöltettek, ugy hogy ezek helyét most séta s más kertek és házak foglalják el. Az 1848/9 magyar forradalomban, erős sánczokat hányattak itt a magyarok, de állandóan nem tarthaták meg.
A mi jelenlévő állapotját illeti Győr városának: ez miután Mária Therézia által 1743-ban a királyi városok közé számláltatott, ujra él régi törzsökös jogaival és szabadságaival; s csupán az ugy nevezett győri domb hagyatott eredeti uraiknak, t. i. a káptalanbelieknek birtokában. Eloszlik pedig: a tulajdonképeni belső városra, az uj városra, és a majorokra; ezeken kivül Győri-Sziget, Révfalu, és Pataháza falukat csak a Rábcza és Kis-Duna választja el. Népessége a városnak közel 18,000 lélek, kik kevés németet kivéve mind magyarok, vallást illetőleg 3/4 r. kath., 1/4 protestansok, t. i. evang. és reformatusok; végre kevés óhitü, házak száma 1308.
A belső város derék házakkal, részint két-emeletesekkel ékeskedik. Utczái csinosak, tiszták és kövezve vannak. Közepén álló négyszegü piacza elég tágas, és szép épületekkel vétetik körül. Nevezetesebb szentegyházai és épületjei: az 1 tornyú székesegyház, mellyet gr. Zichy Ferencz volt püspök igen diszesen felékesitett, s mellyben tartatik a sz. László király látást érdemlő erekléje; a hajdani jesuitáké volt két szép toronnyal ékeskedő szentegyház, mellette a benedekiek laka, az akademiai épülettel együtt; a Carmelita monostor és templom; a sz. Orsola szüzek szentegyháza (a sz. Ferencz szerzetesek zárdája eltöröltetett); a püspöki palota, a kanonok urak házai; a városháza, a vármegye székes-háza, a sz. Mártoni főapát kastélyja, egy kisebb s egy nagyobb kaszárnya, egy magyar s egy német szegények háza. Az Ujváros a Rába és Rábcza közt fekszik a bécsi út felé, s a belső várostól a Rába választja el, mellyen derék fahid állott. Közel a hidhoz van a sétahely s egy szinház, mellyben majd magyar, majd német szinjátszók mulattatják a közönséget. Öt szentegyház közül 2 a katholikusoké, s egyik parochialis; a többi 3-mat az ágostaiak, reformátusok és óhitüek birják, s mindenik felekezetnek van helyben papja és oskolája. Itt van a Harminczad, Sóház, kórház, egy derék vendégfogadó s kávéház. A majoroknak nevezett külvárosban van a postahivatal, kalvaria, sok korcsmával, mesteremberekkel, s gyümölcsöskertekkel egyetemben. Itt tartatik a 6 országos vásár, mellyek kivált lovakra, aztán szarvasmarhákra nézve nevezetesek. 1104 mesteremberei közül legszámosabban a vargákon és szabókon kivül a molnárok, takácsok, szücsök, fazekasok és mészárosok. Kereskedése igen élénk gabonával, borral, dohánnyal, gubacscsal, nyers bőrökkel, sertésekkel, lovakkal és ökrökkel.
Hogy hajdan a jesuitáknak Győrben nevezetes tanitó-intézetük volt: azt tudjuk hazánk történeteiből. Most van itt egy kir. akademia, főgymnasium a benedekiek vezérlete alatt, mellyekben magyar nyelven tanitanak, püspöki papnevendékház, benedeki philosophiai oskola, evang. gymnazium, kath. normalis és rajz-, evang. alsó elemi fiu és lány tanitó-intézet, ref. és óhitü elemi oskola. Továbbá van itt egy könyvnyomó-intézet, egy könyvkereskedés, 3 patika.
Nevezetesebb mulató helyei a városnak a szabadhegyi szőlős és gyümölcsös kertek, a város volt szénatéren levő séta- és gyümölcs-kertek, a sétahely, a győri szigeti püspöki kert.
Győr 54 lábbal fekszik alább Pozsonnál, pedig a Duna esete Bécstől Győrig 163 láb, s innen láthatni hogy a Duna folyamának sebessége Győr és Pozson közt felette csekély, s medre csaknem alantabb esvén mint a Rába és Rábcza vizek, a város nagyon ki van téve az árvizeknek, s ezért olly sok és költséges töltéssel kénytelen magát védelmezni, hogy ennyit, Szégedet kivéve, egy város se mutathat elő hazánkban.
