Gödöllő
Gödöllő, magyar mváros, Pest-Pilis vármegyében, egy erdőktől és szőlőhegyektől környezett regényes völgyben, a pest-kassai fő országutban, Pesthez 3 mfld. Ut. postája Kerepes, de az uradalom helyben is tart fiók-postát. Határa tágas, mert 48 egész urbéri állományon felül még az uradalomnak is terjedelmes allodialis földjei vannak itt; rétje azonban kevés. Szántóföldjei homokosak, mellyek jó mívelés után szép súlyos rozsot, kukoriczát, burgonyát teremnek; ellenben tiszta buzának, árpának épen nem kedvezők, sőt a zab sem nagyon szereti. Legelője elég. A lakosok külön káposztás és házikertjeikben, kivált ott, hol egy kis patak a város keleti részét átfutja, sok káposztát és zöldséget termesztenek, s jó években ezekből nem megvetendő summa pénzt vesznek be. Szőlőhegye szinte terjedelmes, melly boron kivül sok cseresnyét, szilvát, s más gyümölcsöt terem, ugy hogy lehet mondani, hogy Gödöllő pénzt csak borból, gyümölcsből, káposztából s zöldségből, és az uraság fából vesz be, mert gabonát inkább vesz mint ad, marhát is a széna szüke miatt sokat nem tenyészthet. Erdeje az uradalomnak sok és jó karban van, s a város is bír külön egy darabot, melly egyuttal legelőnek használtatik. A fenemlitett kis patakon kivül, van a határban még 2 tó, melly halakat is szolgáltat. – Népessége a városnak 2617 lélek, kik nehány német bevándorolt mesterembert kivéve, mindnyájan magyarok, vallást illetőleg 1450 reformatusok, 1000 r. katholikusok, és 150 ágostaiak. Diszesíti e várost a tornyokkal ékesitett roppant herczegi kastély és angolkert, mellyek azonban hajdani díszükből sokat vesztettek, mióta a birtokos herczegasszony külföldön lakik. Az angolkerthez nagy vadaskertek és ligetek is tartoznak, de ezekből a nagy vadak az 1849-ki háboru alkalmával az itt átkelő vagy harczoló császári, magyar, majd orosz seregek által csaknem egészen kipusztitattak. Az uradalmi kastély történetileg nevezetes arról, hogy 1849 apr. 6-kán az izsaszegi ütközet után, melly helység Gödöllőtől csak fél órányira van, Kossuth, Görgey, Klapka, Damjanich, stb. tábornokok e kastélyban magán értekezményt tartván, itt állapittatott meg elsőben az ausztriai háztól való elszakadás, s ezt az apr. 14-ki orsz.gyülés csak utánmondta. – Van itt reform. tornyos templom és anyaegyház, igen csinos kath. szentegyház a kastélyban, helybeli plebánossal, sok és derék uradalmi tisztilakok és magánépületek; egy az uraság által alapitott kóroda előregedett s szegényedett lakosok számára csinos épülettel, nagy emeletes vendégfogadó, gyógyszertár, s végre a város feje egy szolgabirói kerületnek, s székhelye a főszolgabirónak. Kézmüvesek csaknem minden ágból elegendő számmal találtatnak; de 4 országos vásárjai csekélyek, s a hétfőn és csötörtökön kezdett hetivásárai sehogy sem akarnak talpra állni. Birja a várost özvegy herczeg Grasalkovich Antalnő szül. hg. Eszterházy Leopoldina assz., de most veszszük azon örvendetes hírt, hogy egyik örökös gr. Viczay Károly ur veendi át a hozzá tatozó uradalommal, mellyhez is tartoznak: Bagh, Héviz, Györk, Kartal, Mácsa, Zsidó, Ujfalu, Szent-Miklós, Sződ, Dunakesz, Csömör, Kerepes, Czik-Tarcsa, Soroksár, Vecsés, Kakucs, Örkény, Tatár Sz. György, Ecser, Izsaszeg,. Dany helységek és Lőrinczi, Péteri, Gubacs, Halom, Sz. Király, Nyiregyháza, Besnyő, Egerszeg, Babat, Tótfalu, Alagh, Göd, Csörög, Szent-Mihály puszták.
