Glogovácz
Glogovácz, német falu, Arad vmegyében, Aradhoz keletre 3/4 mfldnyire, közel a Maroshoz: 2093 kath. lak., s paroch. templommal. Róna határa bő termékenységü: lakosai sok dohányt és káposztát termesztenek, s jó lovakat tartanak. F. u. a kamara. Ez a helység a régi Orod városa romjain épült, melly hajdan nevezetes város volt várral, és egy igen gazdag káptalannal együtt; innen neveztetett hajdan a vármegye is; itt tartotta II. Béla 1135-ben azon országgyülést, melly hitvesének Ilonának inditásából 68 fő embereket mint a Béla vakságának egykori eszközlőit összekonczoltatott. A káptalant ki alapitotta, nem tudhatni, de annyi bizonyos, hogy Imre király előtt már fennállott. Jószágai egész a Dunáig és Tiszáig kiterjedtek; s a nagyprépost egyszersmind a királyok al-kanczellárja szokott lenni, s minthogy némellyek III. Béla nevetlen Jegyzőjét is, orodi prépostnak gyanitjok. Orod várának eredete szinte nem tudatik. A törökök 1551-ben foglalták el először s akkor kezdtek a mostani Aradon egy más uj erősséget építeni. A várnak s a káptalan templomának nagyszerü omladékai egész a mi korunkig fenmaradtak. Az apostoli kereszt formára épült 2 tornyu templomnak földből kiálló vastag fundamentomai most is láthatók, sőt ezelőtt 30 esztendővel falai is fenállottak, de mellyeket különféle épületekre elhordattak. Végre a falu határában találtató 5 nagy halmot, mellyek embercsontokkal telvék, hunnus temetőhelyeknek lehet leghihetőbben tartani.
