HIVATALOS ÉRTESÍTŐ A M. KIR. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR GYARAPODÁSAIRÓL.
86HIVATALOS ÉRTESÍTŐ A M. KIR. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR GYARAPODÁSAIRÓL.
A m. kir. Országos Levéltár anyaga az 1939. évben jelentős mértékben gyarapodott, elsősorban most is családi és személyi levéltárakkal, e mellett azonban igen értékes egyéb iratokkal is. E gyarapodásnál örvendetes körülményként állapítható meg az a fokozott bizalom és megértés, mellyel társadalmunk az Országos Levéltár felé fordul.
Legelső helyen kell megemlékeznünk arról a gyarapodásról, amely nemcsak a szokásos évi kereteken emelkedik ki messzire, hanem, azt mondhatjuk, az Országos Levéltár, ill. a Múzeumi Levéltár utóbbi évtizedeinek legjelentősebb eseményei közé tartozik. Ez a fontos gyarapodás: a gróf Zichy-nemzetség zsélyi levéltárának az Országos Levéltárban örökletétként való elhelyezése volt, amivel a gróf Zichy-nemzetség példaadó áldozatkészségének és tudományszeretetének újabb tanújelét adta. A gróf Zichy-család levéltára, amely a családi levéltárak között terjedelemre nézve csupán a gróf Széchenyi-, középkori okleveleinek gazdagságára nézve, csak a Kállay-család levéltárával hasonlítható össze, több különböző levéltárból, illetőleg levéltártöredékből alakult ki, amelyek főként családi kapcsolatok, birtokjogi szerződések s adománybirtokok révén kerültek a család tulajdonába. A legrégibb réteget azok a levéltárak képezik, amelyek a XVII–XVIII. század fordulóján, a Meléth Mária és Zichy István gróf közti házasság folytán kerültek a Zichy-család birtokába. E levéltár-komplexus legrégibb láncszemét az 1468-ban kihalt Bácsmonostori Töttös-család iratai képezik, amelyek később a Kisvárdai Várday-család birtokába kerültek; a Várday-család levéltára – amelybe a XVII. század elején a Báthory-család iratainak egy része is bekerült – a Csapy és Szakolyi családok levéltárával együtt jutott az említett Meléth-család tulajdonába, míg más kapcsolatok révén kerültek be körülbelül ugyanebben az időben a Homonnai Drugeth-, valamint a Baranyay és Károlyi-családokra vonatkozó iratok. A levéltárnak magára a Zichy-családra vonatkozó anyaga, bár szintén visszanyúlik az Árpádok koráig, nagyobb gazdagságot csak a XVII. század elejétől, illetőleg a grófi ág kezdetétől mutat. Ezeknek az iratoknak nagy része a Zichy-család egyes tagjainak személyével s azok hivatali működésével áll összefüggésben, mint pl. a grófi ág megalapítójának, I. Pálnak veszprémi kapitányságára vagy ennek fia, a grófi méltóság szerzőjének kamarai elnökségére, továbbá gróf Zichy Ferenc győri püspökségére vonatkozó iratok. Az anyag másik fontos része a Zichy-család tagjainak egymásközti osztályait, valamint azok végrendeleteit, házassági szerződéseit, leánynegyedről, jegyajándékról stb. szóló megegyezéseit tartalmazza. Legnagyobb része azonban az anyagnak birtokjogi vonatkozású, melyben megtaláljuk a grófi ág összes birtokainak: a komáromi, lébényszentmiklósi, nagyvázsonyi, palotai és divényi uradalmaknak, valamint a Baranyay-család révén megszerzett Oroszvár és Endrőd, s a Károlyiak révén megszerzett Árva-Lietava uradalomnak iratait. Külön említést érdemel a gazdag missilis-anyag, amely a levéltár legkülönbözőbb provenienciájú részeiből tevődött össze. Itt említhetjük meg, hogy a levéltár első felállítása Várpalotán történt, ahová a XVIII. század elején a kisvárdai levéltár összes részeivel együtt átszállíttatott, majd az egész levéltár 1858 őszén családi határozat folytán a divényi szenioratus székhelyén, a nógrádmegyei Zsélyen nyert elhelyezést, ahonnan ez év nyarán az Országos Levéltárba került. A Történelmi Társulat ügyszeretete és a család áldozatkészsége folytán 1871-ben megindult a levéltár középkori anyagának kiadása is, amelyből 1915-ig 11 kötet jelent meg (az 1490. évig bezárólag). E kötetekhez 1931-ben Lukcsics Pál egy pótkötetet adott ki. A levéltár tartalmáról és történetéről szintén Lukcsics Pál adott részletes ismertetést, előbb a Levéltári Közleményekben («A gróf Zichy-család zsélyi nemzetségi levéltára», id. évf. 193–230. l.), majd az Okmánytár említett XII. kötetének bevezetésében («A levéltár történetéhez», i. h. XI–XXVII. l.), amely két cikken alapulnak legnagyobbrészt a fent elmondottak is.
A Zichy-család levéltárán kívül ez év folyamán 87még két nagyobbterjedelmű levéltár nyert elhelyezést szintén örökletétképpen. Az egyik a Baranyay-család levéltára, amely főként Nyitra, Komárom, Bars és Nógrád megyékben fekvő birtokaira vonatkozik, de számos adatot nyujt a Baranyayakkal rokon-családokra is. Míg a Hodossy-család levéltára, mely szintén újabbkori iratokat tartalmaz, főképpen Sáros megye területére vonatkozik, belőle külön is kiemelkedő Hodossy Imre (1840–1909) iratanyaga, amely főként a nevezett ügyvédi működésével áll összefüggésben.
A kisebb családi levéltárak, ill. levéltártöredékek közül középkori anyagának gazdagsága miatt első helyen említendő a Básthy-család levéltára, mely a már tavaly megvásárolt 2 darab oklevéllel együtt összesen 101 középkori oklevelet tartalmaz, elsősorban magára a Gömör megyében birtokos Básthy-családra vonatkozólag, ezenkívül a Balog-nembeli Marczali és a Marczali Attffy-családokra is. Gömör megye területére vonatkozik a Hubay-család levéltára, amely szintén több értékes középkori oklevelet tartott fenn. Hasonlóképpen értékes középkori résszel rendelkezik a Borsai Pethő-család levéltára, amely a pozsonymegyei Borsa községre vonatkozik. A Lánczy-család levéltárának anyaga Bereg és Ung s a velük szomszédos vármegyék területére terjed ki. E család legkorábbi iratai közül külön is megemlítendő Huszt városnak egy 1480-ból származó kiadványa. A Lánczy-család levéltára, főképpen a gömörmegyei Vály községre vonatkozó birtokjogi iratokkal; míg a Zilahi Zilahi-Sebess- és a Marschalko-családok levéltárai inkább csak újabbkori, genealógiai értékű iratokból állanak. Ezeken kívül a családi levéltárak között nyertek elhelyezést a Négyesi Szepessy-család három ősének a XVIII. század elejéről származó naplói, valamint Pásztélyi István bárói diplomája és Pásztélyi János kamarási ősfája.
Az említett összefüggő levéltárakon kívül ebben az évben igen nagy számban kerültek be egyes darabok, amire főképpen az Ernst gyűjtemény aukciója adta a lehetőséget. Ez alkalommal megvásároltatott 187 darab irat, amiből 81 darab középkori oklevél, köztük 9 darab árpádkori. Közülök külön is kiemelendő az a négy oklevél, amely a XIV. században élt s nagyarányú oklevélhamisításairól ismert «átkosemlékű» János diák személyére, családi hovatartozására nyújt eddig ismeretlen adatokat. Több értékes tartalmú Kossuth-levél külön is megemlítendő s mint a levéltári gyűjtés körébe tartozók vásároltattak meg Munkácsy Mihály és Zichy Mihály levelei.
Egyéb vásárlásokkal is több értékes oklevelet sikerült megszerezni; így a sárközi prediális nemesek hatóságának 1387-ben kelt kiadványát, Bakold és Peturfölde határjárásáról, míg az újabbkori megvásárolt iratok közül megemlíthetünk három városi kiadványt (Máramarossziget, 1546., Mád, 1597., Rimaszombat, 1676. évi okleveleit); népségtörténeti szempontból különösen érdekes Thurzó Györgynek, Árva megye örökös főispánjának 1597-ben kelt oklevele, amely az árvamegyei Új Rajtoczna községben lakó valachoknak az addig 6 éven át élvezett kiváltságait további hat évre meghosszabbítja azzal, hogy ezen idő elteltével «ad instar aliorum Valachorum nostrorum sessionalium» kell kötelezettségeiket teljesíteniök.
Kiegészítésekkel gyarapodtak ez év folyamán a Réthei Rőtth-, Podhradszky-, Abaffy-, Dalmady-Dessewffy-, Balassa-, Sényi-, Sárosberkeszi Tóth-Kádár-, Reviczky-, Teleki-, Görgey-, Rudnay-, Buocz-, br. Wimpffen-, Hodosi Karácsony-, Hory és Etrekarcsai Lukáts-, valamint a Szmida-, a Voxith-Horváth-, Csepei Zoltán-, Radák-, Várady-, De Gerendo-, Maróthy-, Lippich- és Petróczy-családok levéltárai.
A címereslevelek gyűjteménye letét, ill. ajándék és vétel útján a következő darabokkal gyarapodott: 1607. július 15. Marosvásárhely: Rákóczi Zsigmond nemességadománya Ehedi Barlabassy György részére. – 1623. január 15. Udvarhely: Bethlen Gábor nemeslevele Barátosi Balogh Demeter részére. – 1628. július 12. Gyulafehérvár: Bethlen Gábor címeres nemeslevele Elekes Péter és fiai: István és András számára. – 1659. szeptember 10. Pozsony: I. Lipót címeres nemeslevele Arvay máskép Nagy György részére. – 1675. július 15. Bécs: I. Lipót c. n. 1. Kálmán István és felesége Molnár Erzsébet, valamint testvérei György és Mihály részére. – 1675. október 20. Bécs: I. Lipót c. n. 1. Marcus Péter, felesége Bagoly Erzsébet, gyermekei: Gergely, Péter, Ilona, Zsuzsanna, Katalin, továbbá testvére Mihály és egyéb családtagjai számára. – 1680. május 16. Prága: I. Lipót c. n. l. Kouszczanszky András, felesége: Popelliner Salome és gyermekei: János és Zsuzsanna részére.
