A Borsiczi Borsiczky-család címerlevele 1520-ból.
A Borsiczi Borsiczky-család címerlevele 1520-ból.
Csorna József «Mohácsi vész előtti címerlevelek nyoma» című értekezésében* az elkallódott, lappangó vagy örökre elveszett armálisok sorában 48. sz. a. felemlíti II. Lajos korálynak 1520. január 25-én Budán kelt oklevelét, melyben ez nemes Borsiczi Gáspárnak, a nyitrai vár udvarbírájának és testvéreinek Györgynek, Albertnek és Ferencnek címert adományoz. E címerlevélnek igen jó karban fennmaradt eredetijét az Adamóczi Ambró-család levéltára őrzi. A kb. 41 × 63 cm hártyára írt oklevél alul 11 cm szélességben van felhajtva. Fehér-piros selyemzsinóron függő pecsétje teljesen ép. Az oklevél szövege a következő:
Turul, 1906. évf. 13. l.
Ludovicus dei gratia rex Hungarie et Bohemie etc. tibi fideli nostro, egregio Caspar de Borsycz, provisori curie castri Nittriensis, salutem et gratiam nostram regiam. Ad regalis culminis apicem et fastigium pertinere existimamus veluti e specula quadam mentes animosque et servitia suorum subditorum diligenti scrutinio circumspicere debere et quid quemquem deceat, ex sua regia providentia diligenterperpendere. Sic fit, ut qui meritorum suorum donativo adepto veluti eviterno et sumpno (!) 44perpetuo ea munificentia regia expergefacti, ad omnia vel ardua queque alacres et prompti reddantur. Nos itaque hec et talia memoria revolventes et nostrorum animos fidelium promptiores alacrioresque ad rés bellicas gerendas reddere et veluti e torpore quodam diutino excitare cupientes, nolumus et Francisco de predicta Borsycz, fratribus tuis vestrisque hertedibus et posteritatibus utriusque sexus universis hec arma militaria et nobilitatis insignia, scutum videlicet triangulare colore per totum celestino, ex quo evenit manus dextra hominis veste rubra ornata auroque diffusius rubricata, conniventibus oculis illa preclara et nominanda maiorum tuorum domi forisque facinora pertransire, et ut tu quoque vestigiis eorum laudabilibus insistendo non exorbitares, sed tanto maiori et ardentiore zelo ad cetera huius regni nostri munia et bellicas meditationes accendaris posterique tui accendantur et inflamentur, quanto maiore donativo a nostra maiestate te insignitum decoratumque esse prospexeris, tibi et per te nobilibus Georgio, Alberto ipsa vero manus tenet strictum cornu damme animalis, quod micatur nativo colore, super vero scutum est galea suo more depicta, nodis aureis ornata, extremitas vero scuti tenet similiter cornu predictum, scutum ipsum galeamque vento quasi deflatus undique flos ornat, prout in principio literarum nostrarum regiarum suis veris et nativis coloribus pictoris haud indocta manu eleganterque figurata visuntur, animo deliberato et ex certa nostra scientia ac 45benignitate et munificentia nostra regia dedimus, donavimus et contulimus, immo damus et conferimus ac presentibus elargimur, ut vos vestrique heredes et posteritas vestra utriusque sexus universa prefata arma seu nobilitatis insignia, more aliorum armis utentium ubique in preliis, duellis, velis, torneamentis, anulis, vexilis, cortinis, auleis, papilionibus, tentoriis aliisque quibuscunque rerum et expeditionum generibus et exercitiis militaribusque ferre, gestare, insuperque omnibus et singulis gratiis, honoribus, quibus ceteri nobiles militesque huius regni nostri armis utentes quomodolibet de iure aut consvetudine usi sunt et gavisi, uti, frui et gaudere in evum possitis et valeatis, heredesque et posteritas vestra utriusque sexus universa possit et valeat. In cuius rei memoriam firmitatemque perpetuam presentes literas nostras, secreto sigillo nostro, quo ut rex Hungarie utimur, impendenti communitas vobis duximus concedendas. Datum Bude, in festo conversionis beati («Pauli» kihagyva!) apostoli, anno domini millesimo quingentesimo vigesimo, regnorum nostrorum predictorum anno quarto.
Alatta: Relatio magnifici domini Francisci Dóczy, magistri cubiculariorum regalium.
Az oklevél elejére festett címer, melynek fényképmását itt közöljük, arannyal átszőtt bíborvörös alapon, felső sarkain lecsapott, kerekaljú pajzsnak kék mezejében, ennek baloldalából kinyúló, fél dámagancsot markoló, vörösruhás férfikart ábrázol.
A pajzs feletti csőrsisak dísze fél dámagancs. A pajzsot kétoldalt bőségszaruhoz hasonló talapzaton álló egy-egy angyalka tartja. A címerképet aranysáv szegélyezi. A pajzsot és sisakot kék-zöld-aranyrózsaszínű levélfüzér (flos) veszi körül. Az arannyal átszőtt, egyforma bíborvörös háttér, a takarókat helyettesítő füzér alakja, színei és ecsetvonása, továbbá a sisaknak és sisakdísznek elhanyagolása, sőt elhagyása, mind arra mutatnak, hogy ez a címer ugyanannak a mesternek a műve, aki a Dombay- és Palásthi-, a Martonfalvi Cseh-, a Balajthay-, továbbá a Kisjeszeni Jeszenszky-család Paulovics-ágának címerét festette,* a hanyatló heraldika renaissance modorában.
Turul, 1891. 130. l., 1904. 105. l., 1912. 171. és 1909. 28. l.
Okleveleink ennek a hazánkban ma is elterjedt családnak nevét Borcsiczkynak írják. A család a trencsénmegyei Borcsiczra* 1498-ban, az ugyanott fekvő Lalinekre pedig 1500-ban kapott új adományt II. Ulászló királytól, melyekbe őt a turóci konvent ellenmondás nélkül bevezette.* Részbirtokai voltak még a családnak a trencsénmegyei Bolesón és Zárjecs-Keblón, továbbá Vieszkán, Alsó- és Felső-Elefánton Nyitra megyében és Léván.*
Az 1873. és 1907. évi M. Helységnévtár a községet szintén Borcsicznak nevezi, (nem Borsicz!).
Registrum lit. fam. Borczyczky a. 1690. die 9. Febr. confectum. Az Adamóczi Ambró-cs. levéltárában.
Ezekről szerződések, egyezségek, stb. U. o.
A rendelkezésünkre álló csekélyszámú levéltári anyag* csupán az alábbi töredékes leszármazás összeállítását tette lehetővé.
A pozsonyi kpt. előtt 1650. XI. 24-én és 1686. X. 9. kötött egyezség, a nyitrai kpt. 1658. I. 29. kiadványa, B. István 1683. IX. 20. kelt végrendelete, B. Ferenc fia András és B. István fia, László közt 1712. I. 21. Borcsiczon kötött osztály, stb. U. o.
Péter élt 1490 körül; György 1520; Gáspár; Zsófia ~ Hrabovai Hrabovszky János; Albert 1520; Gáspár János; György 1650 él; Gáspár Marianna 1650 él ~ Nedeczky Imre; János ~ Pongrácz Dorottya; György; András 1650; Márton; Gáspár; Mihály; György 1650; István 1650; János 1650; Ilona 1650; György 1650; István 1650, 1683 lévai majd besztercebányai harmincados, kir. tanácsos ~ Paál Mária; Ferenc 1650 ~ Paál Erzsébet; István 11683 előtt; János 1683, 1686; László 1683, 1686, 1712; Anna-Mária 1683, 1686 ~ Szmrecsányi István; Klára 1683, 1686; Ferenc † 1712 előtt; András 1712; Magdolna 1712 ~ Bán Ferenc; Katalin 1712 ~ Muszkva Ádám
Kj. J. L.
