I.
I.
I. Detrik comes (1222–1236). 1222.* 1230.* 1232.* zólyomi comes; 1229-ben zólyomi prokurátorának írja II. Endre király.* Többízben iktat; egyszer Nyitrában is említik.* Alatta Szerepel Zólyom először organizált területként: 1214-ben királyi dátumhely.* 1232-ben – a zólyomi ispánság megnépesítésére – a király hatalmas észak-barsi, -nógrádi és -honti területeket kapcsol Zólyomhoz.* Sajnos, I. Detrik comes zólyomi kultúrmunkáját a tatárjárás elsöpörte. 1233-ban kül- és belföldi királyi szolgálatokban megvénültnek mondja őt Endre király.* Külföldi királyi szolgálat alatt, mint erről a Balassa-család egy késői hagyománya tudat, I. Detriknek II. Endre király 1217. évi szentföldi hadjáratában való részvételét kell értenünk.* 1230-ban liptói iktatólevelében a király Syk fiának nevezi őt.* Sykról azonban magyar személynevén* kívül mást nem tudunk. I. Detrik comes még II. Endre királytól nyeri 1229 előtt a tíz ekealja Szuhogyot* és Csernelyt Borsodban, a hét ekealja Zahorát és Sztraczint Nógrádban.* E jószágaiban IV. Béla király 1230-ban megerősíti. Ekkor szerepel utoljára. Felsorolt birtokai mellett tetemesek azok a Zólyom északi kerületeiben fekvő jószágok, – egész Árvamegye, számos turóc-liptói falu, – amelyeket I. Detrik bizonyára mint zólyomi ispán 25haszonélvezetül kapott, de amelyek néhány évtizeddel utóbb utódainak már magánbirtokai.*
Wenzel: VI. 409., 414.
O. L. Szent-Ivány-cs. lt. 1283. évi átírás; Tört. Tár 1904. 77.
H. O. VII. 21.
O. L. Balassa-cs. lt. 1229.; Wenzel I. 263.
H. O. VII. 21.
«In Zowalun». W. VI. 369.
W. XI. 241.
O. L. Balassa lt. 1233.
U. o. 1233. évi oklevél kísérőjegyzete.
«…Detricum comitem de Zolim, filium Syk…» O. L. Szent-Ivány lt. 1283.
Czinár: Betürendes mutató Fejér C. D.-hoz 411.; Kovács: Betűrendes mutató Wenzel Árp. új okmtárához 633.
O. L. Balassa lt. 1229.
U. o. 1236.
1267-ben: W. III. 156.; Anjoukori Okmt. III. 31.
I. Detrik comesnek négy gyermekét, három fiát és egy leányát ismerjük. Ismeretlen nevű leánya bizonyos Rüdiger comes fia Ervinnek (1219–22) a neje. 1222-ben Detrik comes és veje Ervin arról adnak ki oklevelet, hogy ama hontmegyei Szebeléb birtokukat, amelyet kiváló szolgálataiért egykor Rüdiger comesnek, Ervin atyjának, néhai Imre király adományozott, 100 márkán eladják az esztergomi káptalannak, de a vételárból Rüdiger comes és a maguk lelkiüdve érdekében 20 márkát elengednek.* Családtörténeti érdekessége mellett ez az oklevél, mint ezt Szentpétery Oklevéltana kiemeli,* diplomatikai jelentőséggel is bír; mert jóllehet Detrik comes és Ervin a kibocsátói, az oklevelet mégis az esztergomi káptalan írja. Ennek ellenére tudjuk, hogy Detrik comes maga is adott ki okleveleket, saját jegyzője is van, Apáth, ki utóbb, 1240-ban, mint Béla király fogalmazója (minutor) Zólyomban birtokadományban részesül. Apáth rokonainak későbbi (1274) birtokmegerősítéséből tudjuk meg, hogy Apáth korábban Detrik néhai zólyomi ispán jegyzője volt.* Tehát Apáth akár az I. (1222–36), akár a II. Detrik (1256–70) zólyomi ispánnak a jegyzője – bár az utóbbi eset kevésbbé valószínű – ő az első névleg ismert hazai ispáni jegyzőnk.
W. VI. 409., 414. Más vagy esetleg azonos Rüdigerek e korból: Palásthy, A Palásthyak I. 4., 10. és Turul, 1911. 134–7. Knauz: Mon. eccl. Strig. I. 221., 237., 238.
123. l.
O. L. Forgách-cs. lt. 1293. évi átírás. Hibás kiadása: F. C. D. VI. 1. 261. A «minutor» elnevezést Bartal szótára nem ismeri.
I. Detrik, fiai közül életében csak Miklóst (1233–46), a legifjabb fiút említik. Miklós 1233-ban immár öreg korát élő atyja érdemeiért a liptói Újfalut kapja.* 1246-ban Újfalut a szomszédos, belőle kialakult Palugyával együtt elcseréli Béla királlyal a nógrádi vár alól kivett Gyarmatért.* Csak félszázaddal utóbb tudjuk meg, hogy Miklós volt az, aki Gyarmaton őrtornyot emelve, az 1290-ben már hat faluból álló gyarmati uradalmat s a mai Balassagyarmat várost alapította.* Atyjától, I. Detriktől kisebb nógrádi részek mellett annak borsodi birtokait örökli. Utódairól, köztük fiáról Demeter mesterről és unokájáról Donchról később szólunk.
O. L. Balassa lt. 1233.
U. o. 1246; W. II. 166.
Knauz id. m. II. 260.
I. Detrik idősebb fiai Mikó-Mihály (1234–63) és II. Detrik comeseket mint Zólyom, Sáros, Szepes ispánjait gyakran említik. E két fivér 1250-ben a visszavonultan élő, vagy már elhalt fivérük Miklós nélkül vásárolja 20 ezüst márkán Nógrádban a családi birtokaikkal szomszédos négy-négy ekealja Ludány és Halász falvakat; * 1254-ben Béla királytól együtt nyerik a trencséni vár alá tartozó Jaszenó földet.* Hihetőleg ekkor, de még mindenesetre jóval 1264–67 előtt cserélik el II. Detrik és Mikó comesek Béla királlyal Árvaváralját, a liptói Verbice, Tarnóc, a turóci Benic, Trebosztó, Mutna öröklött birtokaikat a trencsénmegyei vágparti Tapolcsány, Várna, Zsolna,* valamint a turóci Szucsán birtokokért.* Ez a csere lehet az 1254. évi jaszenói, tehát trencsénmegyei szerzésnek is az indoka.
O. L. Balassa lt. 1250.
U. o. 1254.
W. III. 156. Eredetije: O. L. Balassa lt. 1267. Az árvai Váralja itt: «Arwa sub castro ibidem existente». Ezt Mályusz i. m. 103. «Arwa cum»… stb. említi. Árva várát nem ekkor adja oda a Balassa-törzs a királynak. Kubinyi: A Kubinyi-cs. tört. I. 19–20. Pauler: A magy. nemz. tört. II. 202.
H. O. VIII. 97.
a) II. Detrik (1250–54) 1254-ben szepesi ispán,* vágparti részes. Hamar elhalt. Fiaira hatalmas vág- és ipolyvidéki uradalmakat hagy. II. Detrik és fivérének Mikónak a fiai építik meg a Vág partján a szucsáni, várnai, budatini, ljetavai várakat. Zsolna megalapítása és a hricsóvári uradalom megszerzése is az ő nevükhöz fűződik.* Árva várát, melynek alját 1254 körül II. Detrik és Mikó a királlyal elcserélik, szintén II. Detrik és Mikó, esetleg atyjuk I. Detrik építette, mégpedig 1254 előtt. Árva várát még a XIV. század közepén is e család tagja, Donch mester bírja, mint családi örökséget.* II. Detrik fiai közül Atyócs (1281), Elek (1268–78) és III. Detrik* hamarosan eltűnnek. Atyjuk birtokain szerepelnek; utódaikról nem tudunk. Ismeretlen nevű leánya a Kathyz nb. Mihály solymosi várnagy 26(1271–1302) neje.* Kathyz nb. Mihály gyermekei, köztük Tamás, a későbbi székely ispán, 1281-ben II. Detrik fiain követelik anyjuk leánynegyedét.* II. Detrik ifjabb fia Mikó comes (1268–1302) ekkor éppen a kun háborúban jár; többször elmarad a leánynegyed ügyében kitűzött határnapokról, mire végül az esztergomi érsek kiátkozza.* Mikó e kötelezettségének csak 1297-ben tesz eleget, amikoris két nógrádi faluját, Halászt és Galábocsot adja unokaöccseinek.* A Kathyz nb. Simon és Tamás, Mikó nővérének fiai, kik által Mikónak ismeretlen nevű húga a Vingárti Geréb-, Palásthi Radó-, Liberchei Tompos-családok ősanyja,* utóbb a pártkirályok alatt politikai mozgalmakban is sokat szerepelnek. Értük egyizben anyai nagybátyjuk, Miklós fia Demeter mester 1306 körül protectionálissal fordul Omodé nádorhoz.* A fenti kapcsolat révén Mikó – aki különben 1292-ben nógrádi ispán* – 1301-ben a Kathyz nemzetség rokonai közt szerepel,* alkalmat szolgáltatva Wertnernek arra, hogy – mint már rámutattunk – őt és az egész Balassa-törzset Katyz nembelinek nyilvánítsa.* Mikó 1207-ben a család vágparti birtokainak részese; * 1285-ben Szucsánt bírja; * hihetőleg ő építi a szucsáni várat. Midőn 1278–82-ben unokatestvére, Mikó fia Byter comes a hricsói várat megveszi, Mikó is vele van,* a vételárat azonban Byter egymaga fizeti le.* Utóbb azonban nyilván Mikó is részese lett a hricsói uradalomnak, mert 1297-ben e vár egyik tartozékát, Ovcsarsko birtokot adja Byternek cserébe a nógrádi Galábócsért, amelyet azután a szomszédos nógrádi Halásszal együtt a Katyz nemzetségnek juttat.* Az Ipolyvidéken 1268-ban Ludanyón részes; * 1300-ban zelői érdekelt.* 1290-ben másik unokatestvére, a Byter bátyja, Forró Péter comes özvegyétől Byterrel és Miklósfia Demeterrel együtt Kékkőt, továbbá Zsély, Dorcsány, a két Olvár nógrád-honti falvakat kapja; s ugyanekkor Mikó a fiúutód nélkül maradt özvegynek 100 ezüstmárkát ad.* Byterrel együtt elismeri unokatestvére, Demeter mester jogát a gyarmati uradalomra.* Miután fiúutódai Mikó comesnak sincsenek, 1302-ben összes jószágait át akarja adni Miklósfia Demeter mesternek, de ez ellen Byter fiai tiltakoznak.* Mikó comesnek a XIV. század első évtizedében bekövetkezett halálával sírbaszáll a Balassák őstörzsének II. Detriktől származó ága.
O. L. Balassa-lt. 1250.
U. o. 1321 és 1323.
A. O. III. 31.
W. IV. 171., 194.; IX. 303.
Karácsonyi: Magyar nemzetségek. II. 269.
W. IX. 303.
U. o. Mikó officiálisa Gál.
W. V. 177.; X. 284.
Wertner i. m. II. 123–144.; Karácsonyi i. m. II. 269.
F. VIII. 1. 68.
Mocsáry: Nógrád vm. esm. IV. 227.; Somogyi: Magy. főisp. alb. 301.
A. O. I. 11. és Melczer: A Melczer-cs. oklt. 15.
Wertner i. m. 123–144.
Wenzel III. 156.
H. O. VIII. 97., 240.
W. IV. 173.
W. IV. 246.; O. L. Balassa lt. 1282.
W. V. 177.; X. 284.
W. IV. 194.
F. VI. 2. 277.
O. L. Balassa lt. 1290.
Knauz i. m. II. 260.
O. L. Balassa lt. 1302.
b) Mikó vagy Mihály* comes, I. Detrik fia (1244–63) 1244–55 között* Jákó comessal felváltva* zólyomi, 1247–48,* 1253–56* sárosi, 1247–50* 1253–56* szepesi ispán. Valószínűleg 1256-ban halt meg; 1263-ban már mint néhait említik.* Mikó vagy Mihály comes tehát nem azonos Mihály (1263–73) zólyomi, szepesi és beregi comessel.* Ez ugyanis nem más, mint Jákónak, a Balassa-törzsből származó Mikó zólyomi ispán zólyomi tiszttársának a fia.* Jákó fia Mihálytól való különben az első ismert hazai sisakdíszes címerpecsét.* Mikó comes, I. Detrik fia, a tatárjárásban elpusztult zólyomi ispánság újjáépítésében nevezetes érdemeket szerez. Ezeket IV. Béla király ismételt adományaival jutalmazza.* Mikó zólyomi ispánságának idejére esnek IV. Béla gyakori zólyomi látogatásai. A nagy 27király több karácsonyt itt tölt* és a zólyomi várban megy végbe 1250-ben Béla király és Danila halicsi herceg kibékülése és gyermekeik menyegzője.* Mikó comes, mint már említettük, bátyjával, II. Detrik comesszal együtt részese a nógrádi Ludány és Halász, a trencséni Jaszenó birtokoknak és a vágparti uradalmak társtulajdonosa. 1244-ben egymaga veszi 15 márkán a nógrádi Sztregovát.* 1247-ben a királytól bizonyos Tenk és Tyka nevű várépítésre alkalmas földeket,* 1250-ben a honti Hidvég birtokot,* ugyanekkor a nógrádi Szennát,* 1252-ben a nógrádi Bussát és Halászt kapja adományba.* 1250-ben hét ezüstön veszi a nógrádi Nyerges birtokot,* 1251-ben 29 márkán a Hidvéggel szomszédos, utóbb eltűnt Abayt.* 1263 előtt, mint zólyomi ispán a zólyomi polgároktól egy hatalmas területet foglal le, amiért önkényes cserébe a Zólyom melletti mai Mogyoród (Ljeskovac) falu területét adja.*
U. o. 1254.
W. II. 66.; III. 258.; IX. 377.; F. IV. 1. 216., IV. 2. 59.; O. L. Balassa lt. 1252., 1254. és dr. Zathureczky Miklós szíves közlése.
Jákó 1243-, 1245-, 1248-, 1263-ban zólyomi ispán: W. III. 256., VII. 257., VIII. 56.; Knauz i. m. I. 346.
H. O. VIII. 46.; Tört. Tár, 1905. 60.; Somogyi i. m. 331.
Knauz I. 412.; H. O. 22.; W. VII. 361.; Somogyi i. m. 331.
Somogyi i. m. 381.
Knauz I. 434.; F. IV. 2. 213.
F. IV. 3. 143.
Turul, 1907. 62.
O. L. Kubinyi-cs. lt. 1273.; Knauz II. 170.; Turul, 1911. 181–3.
Turul, 1907. 62.; Bártfai Szabó L. nem ismerte e Mihály eredetét.
O. L. Balassa lt. 1250.
Ráth: A magy. kir. tart. helyei. 37.
Pauler: A magy. nemz. tört. II. 217.
W. II. 166.
U. o. 194.
O. L. Balassa lt. 1250.; 1270.; W. IX. 377.
U. o. és O. L. Luka-cs. lt. 1269.
O. L. Balassa lt. 1252.
Knauz I. 387.
O. L. Bal. lt. 1252.
F. IV. 3. 143.
Mikó comes gyermekei közül fia, Mihály 1253–63 szepesi és zólyomi,* 1263 előtt beregi ispán.* István ifj. királytól nyeri a beregmegyei Szolyvát, Vereckét, Szentmiklóst. E jószágokat a király 1263-ban, miután Mihály magtalanul halt el, másnak adományozza,* s minthogy a Balassa-törzsnek ekkor más férfikorában élő tagja nincs, Zólyom, Szepes és Bereg ispáni székét az említett Jákó fia Mihály comes nyeri. Másik fia, Detrik (1256–70) Jákó fia Mihállyal együtt és felváltva zólyomi és szepesi comes.* Azon a zólyomvárosi földön, melyet atyja, Mikó a várostól foglalt, Detrik comes falut emelt.* Utódai neki sincsenek. Ugyancsak Mikó comes fia Atyócs comes (Ogouch, Oguz, Athouch) 1207-ben vágparti, 1268. ludányi,* 1269. szennai,* 1270. hídvégi részes.* 1273-ban Sztregován az udvarnokoktól egy földet vesz.* Neje, a Hunt Paznan nb. Jolánta, András tárnokmester (1241–77) leánya. 1277-ben Atyócs comes elhalálozván, özvegyét Atyócs fivére, Péter comes, az özvegy bátyjának, János budai prépostnak a jelenlétében 40 márkával kielégíti.* János prépost utóbb mint kalocsai érsek III. Endre és Vencel királyok alatt szoros barátságban áll Miklós fia Demeter mesterrel, Atyócs unokafivérével.* Atyócsnak utódai nem voltak. Atyócs fivére a Forró nevezetű Péter comes (1267–90) 1267-ben* s állítólag 1277-ig* honti, 1267-benzólyomi comes.* 1207-ben Béla király előtt őt és fivéreit, valamint II. Detrik fiait a vágparti Tapolcsány, Várna és Zsolna birtokaikban megtámadja Jakab mester trencséni ispán családja. A király a még II. Detrik és Mikó comesekkel kötött cserelevele alapján Péter comest és családját ismeri el e birtok jogos tulajdonosául.* Péter 1268-ban a nógrádi Ludányon, 1269-ben Szennán, 1270-ben Hidvégen, 1278-ban Sztregován részbirtokos.* Hatalmas birtokszerző: 1272-ben négy márkán a nógrádi Kürtös patak mellett vásárol birtokot; * 1274-ben hatvanöt ezüst márkán unokafivére, Miklós fia Péter comes nógrádi Pöstény és Podluzsán birtokait veszi meg.* 1278-ban a sztregovai és kürtösi határok megjárásánál szerepel először Péter comes vára,* amely, mint 1290-ben értesülünk, nem más, mint Kékkő. E vár építése tehát Forró Péter comes nevéhez fűződik. Nógrádi birtokai mellett Turóc és Liptó területén is szerez; 1274-ben cserébe kapja a turóci Szebeszlót* (telep Blatnica mellett); 1281-ben Kun László királynak tett derekas szolgálatai jutalmául és a királynak átadott pejlováért a turóci Háj falut kapja.* 1285-ben a király felhívja Péter comest, hogy a lefoglalt turóci Ruttka falut adja vissza 28tulajdonosainak és ezeket fogságukból bocsássa szabadon.* Talán ez az intelem volt megindítója az erőszakos főúr ellenszegülésének. Mint utóbb, halála után értesülünk, ekkor (1285 után) a király ellenségeivel tart, nekik még kékkői várában is menedéket nyújt, lefoglalja királyhű unokatestvéreinek, II. Detrik fia Mikónak és a király akaratának Túrócban érvényt szerző Miklós fia Demeter zólyomi ispánnak, sőt tulajdon testvérének, Byter comesnek az ipolyvidéki birtokait.* Neki tulajdonítjuk Demeter zólyomi ispán egyik, Hontmegyében birtokos serviense jószágának elkobzását is.* Neje, utóbb özvegye az Igmánd nb. Erzsébet* volt. Fiai nem maradtak. Csak két leányát, úgymint a Hunt Paznan nb. Demeter barsi ispánhoz (1266–88) nőül ment Katát,* és Annát, a Hunt Paznan nb. Kázmér fia Lampert comes nejét* ismerjük. Utóbbi ipolyvidéki nagybirtokos; apósához hasonló féktelen ember. Forró Péter comes halálakor annak minden örökölt, szerzett és foglalt jószágát Lampert comes vette át, elzárkózva a fiági örökösök és tulajdonosok, Byter, Mikó és Demeter jogos követelései elől. Erre 1290 tavaszán Demeter mester, unokafivérei felkérésére, magánhadsereggel támadta meg és Lampertet az ép Demeter birtokaiból lefoglalt gyarmati őrtorony és Kékkő vára megvétele után kiegyezésre szorította. Ennek kapcsán Forró Péter comes özvegye és leányai Kékkő várát, továbbá Péter négy faluját a fiágnak adják át, visszabocsátják az összes lefoglalt jószágokat, viszont a fiág 200 ezüstmárkát ad és Byter birtokai közül a honti Hidvéggel, a hozzátartozó szigeti favárral, Aba és Olvár falvakkal elégíti ki a nőág igényeit.* Péter comes veje, az említett Hunt Paznan nb. Lampert utóbb Demeter mester jóembere.*
W. VII. 361.; VIII. 22., 24.; F. IV. 2. 213.
W. VIII. 68.
U. o. 68., 97.
F. IV. 3. 128., 143.; W. III. 41., 272., VII. 321.; Knauz I. 492.; H. O. VII. 83., VIII. 81., 90., 115–6.; Wagner: Anal. Scepusii I. 81., 106., 136., 198.; O. L. Kossuth-cs. lt. 1263.
F. IV. 3. 143.
O. L. Balassa lt. 1268.
U. o. 1269.
U. o. 1270.
U. o. 1273.; W. IV. 28.
W. IV. 90.
Pór: Trencsényi Csák Máté 38. stb.; Karácsonyi: Magy. nemz. II. 204.
W. III. 156., IX. 207.
Somogyi i. m. 217.
Turul, 1928. 81.
W. III. 156.; Pauler i. m. II. 202.
W. IV. 171.
U. o. 281.
U. o. 45.
U. o. 171.
F. VI. 2. 416.
W. XIII. 333.
F. VI. 2. 416.
H. O. VIII. 240., 282.; Turul, 1899. 170 és köv. ll.
Turul, 1935. 35.
Karácsonyi, II. 241.
U. o. II. 187.
U. o. II. 196.
Fejér X. 3. 268–75.; Knauz II. 260.
F. VI. 2. 159.
Byter* comes (1250–1300), szintén Mikó fia, 1250–62 állítólag honti,* 1277–78-,* 1282-ben* zólyomi ispán.* 1282-ben egy hontmegyei birtokügyben Kun László király megbízottja.* 1250-ben a nógrádi Ludány és Halász, 1260-ban a vágparti Várna, 1270-ben a honti Hidvég, 1278-ban a nógrádi Sztergova részese. Byter comes szerzi a család új, vágparti nagybirtokai szomszédságában a Bécz nemzetség hricsói váruradalmát.* A várat 1205-ben a Bécz nb. Pál fia Miklós bizonyos Tholus mester magszakadása következtében kapja IV. Bélától.* Közben István ifjabb király is cserébe adja e várat Domokos sárosi ispánnak, Byterünk unokafivérének, a Donch mester atyjának; de Domokos comesnek 1272-ben az országbíró előtt Bécz nb. Miklós ellen Hricsóra támasztott igényét elutasítják.* A várat 1278-ban Bécz nb. Miklóstól 75 veretlen ezüst márkán Byter comes vásárolja meg.* Az 1265 előtti tulajdonosnak, Tholus mesternek özvegye azonban még ekkor is él és beperli Bytert. Byter fogságba veti az asszonyt, megdulja birtokait és csak mikor a váci káptalan lovaspárbaj megvivatására kötelezi, egyezik ki Tholus mester özvegyével olymódon, hogy neki is lefizet a hricsói várért és a hozzátartozó Alsó-, Felső-Hricsó, Peklina és Ovcsarsko falvakért 100 forintot.* A vételárat, amelynek felét II. Detrik fia Mikó vállalta, utóbb Byter egymaga fizette ki.* Később Mikó is részese az uradalomnak.* Byter vágparti telepítésének nyomát a trencsénmegyei Zsolna mellett fekvő Bittarová nevű község őrzi. 1280-ban újabb pere támad. Ugyanis Zsolnára, amely az övé, bizonyos Márton fia István comes a szolgáival rátör és Byter két zsolnai jobbágyát, Petriket és Enchiket megöli.* Hontban 1283-ban Laposrévet veszi, de ezt utóbb Zalathnáért elcseréli.* 1284-ben a 25 márkáért vett Drégelyt igényli.* 1290-ben fivére, az elhunyt Forró Péter birtokaiból örököl néhány – unokatestvéreivel közös – falut és Kékkő harmadát. Ugyanekkor átadja a Forró Péter által lefoglalt gyarmati uradalmat Miklós fia Demeternek.* 1299-ben a 29nógrádi Thema-földért* és valószínűleg ugyanekkor II. Detrik fia Mikó comessel együtt a nógrádi Kétnyerges és Halász birtokok miatt pereskedik.* 1299-ben a nógrádi Zelő falut szerzi.* 1297-ben a nyitrai káptalan előtt sikerrel pereskedik Bogomér fia Szoboszlóval kisuczai vágparti birtokáért.* Emberei közül ismeretesek: 1277. Mátyás officiális; * 1278. Póka comes; 1284.* Chatari Miklós; * 1292. Dénes; * 1297–99. Heym fia Hermann comes.* Egyik famulusát, Synt fia Miklós fiát, Jánost, aki érte és fiáért, Péter comesért életét többször kockára tette, Byter fia Péter 1326-ban a nógrádi Dorcsány faluval jutalmazza.*
Byter kún-török személynevére nézve l. Nagy Géza: Árpádk. személyneveink. Turul, 1891. 115. és k. ll.
Somogyi i. m. 217.
W. IX. 193.; M. Tört. Tár, 1904. 90.
W. IX. 207.
H. O. VIII. 284.
Knauz I. 266.
H. O. VI. 278.
W. III. 118.
W. IV. 9.
U. o. 173.
H. O. VI. 278.
W. IV. 246.
W. V. 177.
O. L. Balassa lt. 1280.
U. o. 1284.
Knauz II. 186.
U. o. 260.
W. V. 226–30.
H. O. VIII. 275.
O.-L. Balassa lt. 1299–1300.
U. o. 1297.
H. O. VIII. 284.
W. IV. 173.
Knauz II. 186.
F. IV. 2. 217.
W. V. 177.; H. O. VIII. 275.
O. L. Balassa lt. 1326.
Byter comes özvegyét 1300-ban említik.* A Mikó-ágnak a XIV. század elején egyedüli fenntartói már csak Byter comes fiai. Ezek közül itt nem említjük azokat, a leszármazási táblázaton úgyis feltűntetett családtagokat, akiknek utódai nem voltak. Rájuk az Orsz. Levéltárban elhelyezett Balassa-letét megfelelő évszámú oklevelei vonatkoznak. A Mikó-ág további leszármazását csupán a Donch mesterrel való családi kapcsolat kimutatása szempontjából tartván fontosnak, erről az ágról való további mondanivalónk csak a családfenntartók rövid ismertetésére szorítkozik.
U. o. 1300.
Byter fiai közül családját Kékkői Péter mester (1302–47) viszi tovább. A család az Ipolyparton ekkor már véglegesen megtelepszik. Péter mester 1321-ben unokaöccsével Miklós fia Györggyel együtt a királytól visszakapja a Csák Máté által lefoglalt váruradalmait: a nógrádi Kékkőt, Gyarmatot, a trencséni Várnát, Budatint, Ljetavát, Hricsót, a turóci Szucsánt, továbbá a honti hídvégi uradalmat.* Liptóban is birtokos.* 1323-ban Péter mester és nevezett unokaöccse rokonuknak, Donch mester zólyomi ispánnak adják összes vágmenti uradalmaikat, viszont tőle cserébe ipolyvidéki falvait kapják; ezek: Szalathna, Sztracin, Gurkfalva, Újfalu, Jakabfalva, Szklabonya, Palojta, Csáb, Szakácsi, Illésfalva, Mankfalva, Harasztigyarmat, Lazaan, Gyarmat, Podluzsán, Pöstény, Szurdok, Zahora.* Péter mester, miután unokaöccse hamar elhalt, egy kézben tartja a család összes ipolymenti birtokait. Még ez évben megjáratja több faluja határát,* 1334-ben pedig új birtokot szerez: Zsélyt és Mikóházát, a Kürtös patak mellett.* 1337-ben Donch mesterrel együtt a hontmegyei Palojtáért perlekedik a sági konvent ellen.* 1347-ben az elnéptelenedett (utóbb eltűnt) Aba (Abay) nevű hontmegyei birtoka elidegenítésétől tiltja a királyt.* Kékkői Péter mester utódai 1353-ban pallosjogot nyernek* amelyet 1364-ben erősít meg a király.* Több fia volt. Közülük Gyarmati, máskor Kékkői György mester (1341–1386), Nagy Lajos király testőre,* családi birtokain él.* Neje úgylátszik Hédervári Miklós leánya volt.* 1366-ban Liberchei Tompos fiaitól, akik a Balassa-törzsből származó II. Detrik leányának, Kathyz nb. Mihály nejének az utódai, elfoglalja a nógrádi Halász falujukat, amelyet a Kathyz-Libercseiek még II. Detrik fia Mikó comestől, a szomszéd Galábóccsal együtt 1297-ben kaptak.* 1366-tól 1372-ig a Libercseiekkel perlekedik, végülis elismerve az 1297. évi Halászról szóló ajándékozási levelet, Libercsei János a pert megszűnteti.* 1370-től haláláig, fiai ezután is egész 1390-ig perlekednek Terbegeci Dobák fiával Istvánnal, aki több nógrádi, illésfalvi jobbágyukat elfogta, megverte, kettőt kínpadra vonatott, sőt egyiknek a feleségét lófarkra kötette.* 1372-ben Kékkői György mester a sági konvent előtt eltiltja Lajos királyt Komárom vára elidegenítésétől és eladományozásától, mert az, az elhalt birtokosokkal való közeli fiági rokonsága alapján – «in proxima linea consanguineitatis» – őt illeti.* 1386-ban özvegye perlekedik a családdal.* György mesternek egy fiát ismerjük, ez azonban 1390 előtt meghalt.
O. L. Balassa lt. 1321.
O. L. Szent-Ivány-cs. lt. 1327.
O. L. Bal. lt. 1323.; 1330-as dátummal hibás kiadás: F. VIII. 3. 488.
O. L. Balassa lt. 1323.
U. o. 1334.
F. VIII. 4. 284.
O. L. Balassa lt. 1347.
U. o. 1353.
U. o. 1364.
U. o. 1374.
O. L. Dl. 6960.
O. L. Balassa lt. 1368.
U. o. 1366–67–72.; O. L. Dl. 1484.
W. V. 177., X. 284.
Balassa lt. 1370., 1373., 1385., 1390.
U. o. 1372.
U. o. 1386.
30A családot György mester öccsének, Sztregovai Miklós mesternek (1341–55)* a fia Balázs (1365–† 88), a Gyarmati és Kékkői Balassa-, régiesen Balasy-család névadó őse* tartja fenn. Balázs, akinek anyja, Katalin még 1390-ben is él,* 1374-ben a moldvai hadban jár. Fia, Miklós, a későbbi Balassa-család megalapítója. 1389-ben, atyja halála után még gyermek.*
Balassa lt. 1341., 1355.
Nagy Iván I. 116.
O. L. Dl. 7644.
O. L. Balassa lt.
c) I. Detrik comes Miklós nevű fia (1233–46), mint már láttuk, Gyarmatot szerezte meg s az ottani őrtorony megépítésével a gyarmati uradalom alapjait veti meg. Ipolyparti birtokain kívül Miklós Borsodban is birtokos. Ő örökli atyja borsodi falvait: Csermelyt és Szuhogyot. Utódai Nógrádban, Borsodban és más, a család történetében eddig nem szerepelt vármegyékben birtokosok. Miklós nem igen vett részt a közéletben. Fiai ellenben családjukban a legfényesebb történeti szerepet viszik. Három fia: Csermelyi Péter comes (1274–1303), Demeter mester (1273–1312) és Csorba nevezetű Domokos (1269–77) és egy leánya volt. Közülök egyedül Domokosnak maradt fia: Donch mester, aki azután tovább folytatta a családot. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy figyelemmel kísérve az I. Detrik által szerzett borsodi falvak történetét, Szuhogyon 1343-ban bizonyos Ládi Csorba* nevezetű Miklós fia Domokos és Ládi Domokos fiai János és Donch a birtokosok.* Nem mernénk azonban ezt a Donchot, Ládi Domokos fiát a mi Donch mesterünkkel, Komárom urával azonosítani, amint ezt Huščava teszi,* már csak azért sem, mert eltekintve attól, hogy Ládi Donch az illető oklevélben csak egyszerűen nevén említtetik, szemben Donch mesterünk állandó «magnificus vir»* megtisztelő jelzőjével. Ott e Ládi Donchnak János nevű fivére is szerepel, holott Donch mesterünknek sehol sem említik fivérét, sőt kizárt, hogy egyáltalán lett volna fitestvére.* Meglepő azonban az is, hogy Csernelyen, amelyről különben Miklós fiát Péter comest Csernelyi Péternek* nevezik, a XIV. század elején (1333) egy család szerepel, bizonyos Péter fiai, mint birtokosok* és személyneveik (Demeter, Detrik, Donch) feltűnő egyezést mutatnak a Balassa-családban használatos nevekkel. Hogy azonban ezek a szuhogyi és csernelyi birtokosok a Balassa-őstörzsből származnak-e, az általunk ismert okleveles anyag alapján meg nem állapítható.
V. ö. Donch atyja Domokos «Csorba» nevével: Turul, IX. 161–171.
A. O. IV. 350.; Zichy okmt. II. 42., IV. 350.
I. m. 350–368.
F. IX. 1. 543–6.; A. O. II. 95. stb.
Az 1323. és 1333. évi birtokcseréknél ez esetben szükségképpen említenék.
W. IV. 91.
F. VIII. 3. 704.
I. Detrik fiának Miklósnak föntebb jelzett, de névszerint ismeretlen leánya Mersa comes fiának Pós comesnak (1277–1310) a neje. 1277-ben fivérei, Péter és Demeter a zemplénmegyei Regmec-Vily birtokukkal elégítik ki.* Ekkor Pós comesnek e nejétől már négy fia van. Pós comes Kun László kedves embere; abauj-sárosi nagybirtokos; méneséből egyízben a királynak két kedvenc csődörét és negyvennyolc kancáját adja.* Számos birtokot szerez.* Fiai utóbb anyai nagybátyjuk, Miklós fia Demeter mester udvarában élnek.* Közülök István a Demeter oldalán 1299-ben Csák Máté holicsi várának vívásakor – «ut leo fortis dimicans» – hősi halált hal.* Egyikük 1311-ben Demeter mester tusza* Miklós mester, Pós fia pedig 1310-ben Demeter* és Donch mesterek* oldalán sárosi várnagy.* Pós comes és neje a Kendy-és Pósay-családok ősszülei.*
W. IV. 91.
F. VI. 1. 400.
O. L. Dl. 1164., 1177., 1185., 1413.
Turul, 1935., 36.
Melczer: A M. csal. okl. 7.
F. VIII. 1. 405.
Turul, 1935., 36.
F. VIII. 1. 536.
Melczer i. m. 15.
U. o. 47., 49. stb.
Csernelyi Péter comes (1274–1303) 1274-ben két nógrádi faluját 65 ezüstmárkán eladja rokonának Forró Péter comesnek.* Úgylátszik Borsod megyében élt. III. Endre király idejében egyízben Csehországba küldött követ. Útjában a nyitra-megyei Szádok faluban éjszakai nyugalomra térve, Csák mesternek, Máté fivérének fogságába esik kíséretével együtt.* Csák mester tehát Demeternek ezen a testvérén torolja meg azt az engesztelhetetlen harcot, amelyet Demeter, a király megbízásából Csák mester fivére, Csák Máté ellen folytat.* Péter comes további sorsáról, utódairól nem tudunk.
W. IV. 45.
A. O. I. 51.
Pór: Trencsényi Csák Máté. 39.; Melczer i. m. 7.
31Miklósfia Demeter mesternek (1273–1312) élettörténetét más alkalommal ismertettük.* Ehelyütt családi kapcsolataira helyezzük a fősúlyt. Hivatalos pályafutása: 1278, 1297–1300 sárosi, 1281, 1298–1300 pozsonyi, 1285–1300 zólyomi ispán; 1280–86 királynéi tárnokmester. Régebbi ismertetésünk, valamint hazai archontologiai táblázataink kiegészítéseképpen meg kell jegyeznünk, hogy Demeter mester 1285-ben országbíró is volt.* Többízben vezére az országos hadaknak; így ő vezeti a Csák Máté ellen III. Endre által indított hadat is. III. Endre halála után a nemzeti párt oszlopos tagja; 1301 júliusában ő hozza be az országba, néhány főúrral és atyjafiával, így a Hunt Paznan nb. János kalocsai érsekkel (kinek nővére, Jolánta, Demeter mester unokafivérének, Atyócs-nak volt neje) Vencel cseh királyfit.* Élete későbbi folyásáról, miután az Donch mester élete első szakaszának kísérője volt, Donchnál még megemlékezünk. Rokonai közül szoros kapcsolatban áll II. Detrik fiával Mikóval. 1290-ben ennek lefoglalt birtokait is felszabadítja. Mikó 1302-ben gyermektelenül halván el, – mint már tudjuk – Demeternek adja át birtokait. Demeter fogadja magához és nevelteti bátyjának, Domokos sárosi ispánnak fiát, a gyermekkorában elárvult Donchot.
Zolnay L.: Miklósfia Demeter mester. Turul, 1935. évf. 35–37.
M. Történelmi Tár, 1896. 506.
Bécsi Képes Krónika (kép), I., VIII. 1., 67.
Csorba nevezetű* Domokos (1269–77), Donch atyja, Miklósnak valószínűleg legidősebb gyermeke volt. 1269–72 sárosi ispán.* 1270-ben a király előtt Pogony nevű gömörmegyei birtoka kapcsán pereskedik a szomszéd Püspöki urával, Fülöp esztergomi érsekkel.* Említettük, hogy az István ifjabb királlyal elcserélt Hricsóvárra támasztott jogát 1272-ben az országbíró elutasítja.* A hricsói s a vágparti birtokszerzés tehát már Domokos comest is sarkalja, tervét azonban csak fia, Donch mester valósítja meg egy félszázad múlva.* Domokos az Ipoly vidéken is szaporítja birtokait. 1277-ben tíz ezüstmárkáért megszerzi a családi birtokaival szomszédos Zahora falut.* Valószínűleg ugyanebben az évben hal meg, mert nővére leánynegyedének ez évben kelt kielégítésekor két fivére mellett őt már nem említik,* 1278-ban pedig már öccse, Demeter mester a sárosi ispán. Domokos halálának időpontja azért is fontos, mert hozzávetőleg meghatározza korán árván maradt fia, Donch mester születési idejét.
Turul, IX. 161–171.
Knauz I. 572.; W. IV. 9.; Somogyi i. m. 331.; F. V. 1., 190.
Knauz I. 572.
W. IV. 9.
O. L. Balassa lt. 1323.
W. IV. 45., 92.
W. IV. 91.
