A Ganczaugh-család.
A Ganczaugh-család.
E magyarrá lett családról genealogiai irodalmunk édeskeveset tud. Címereslevele, melyet Nagy Ivánon kívül Illésy-Pettkó munkája is közöl, minden. Eredeti levelek alapján egyet s mást elmondhatok róla, valamint szakadatlan családfáját is közölhetem.
A család ősét Gantzaugen Jánosnak hívták, ki Szászországban született s Nürnbergben arany- és ezüstfonóműhelyt alapított. 1701-ben vagy 1702-ben (mint unokája, János György, egy 1772-ben készített feljegyzésében elmondja) Szirmay Miklós rábeszélésére Bártfára költözött s ott mesterségét jó sikerrel továbbfolytatta. Már 1721-ben nem volt életben, mert ez évben özvegye, Rosina Scheibin, kapott III. Károlytól kiváltságlevelet, hogy aranyés ezüstfonalat gyárthasson s e cikkekkel öt esztendőn keresztül kizárólag csak ő kereskedhessék Szepes, Sáros és Abauj vármegyék területén (eredeti privil. levél a család birtokában). A mesterséget Jánosnak János fia folytatta tovább igen jó eredménnyel. Ő szerzett 1760. jún. 17-én kelt címeres nemeslevelet Mária Terézia királynőtől, melyet 1760. aug. 23-án hirdettek ki Eperjesen. Címerül második feleségének, nemes Frankenstein Erzsébetnek, családja utolsó tagjának címerét nyerte. Főmotívum benne a kakason kívül az emberi szem, mely határozottan beszélő címeralaknak látszik s aligha volt a Frankensteincímerben, hanem a Ganczaugh-család nevére utal. Megtudjuk az iratokból, hogy 1792 frt taksát kellett az armálisért fizetniök.
A család összeházasodott a felvidék számos úri családjával, mint amilyen a Szontágh, Metzner, Fancsali Joób, Raszlaviczy, Zmeskall, Körtvélyessy, Meliorisz, Dessewffy, Kubinyi és Bothfalusi Both. Ganczaugh János György négy fia 1797-ben osztozott a családi vagyonon, melyet József Mihály (1769–1844. VI. 20. Eperjes) hites ügyvéd, több vármegye táblabírája, az eperjesi kollégium alapítója, gyarapított. 1821-ben zálogba vette a Hedry-örökségből br. Ghillány Imrétől 27 évre Hedri, Bertót, Istvánvágás és Siroka részeit 34,000 frt-ért. 1822-ben ugyanerre még 2500 frt auctiót fizetett. 1828-ban Hedry Ferenctől jobbágytelket szerzett:
G. Miklós főszolgabírónak (1843–1916) Miklós fia orosz hadifogságban szerzett betegsége következtében, már mint házasember gyermektelenül elhalván, ma a család egyetlen férfitagja Béla (szül. 1911) jogi doktor, huszárönkéntes.
Kriptájuk az eperjesi ev. temetőben áll. A család egyes tagjai Königsborni előnévvel élnek.
Gantzaugen János † 1721 előtt arany- és ezüstfonálkészítőmester Nürnberg, majd Bártfa – Rosina Scheibin; János 1760-ban címeresnemeslevelet nyer Ganczaugh néven 1. – N. N. 2. – Ns. Frankenstein Erzsébet; János György – Ns.Glatzinger Zsuzsánna; János Sámuel † 20 éves korában nőtlen; János Pál – Ns. Szontágh Erzsébet; Mária Anna – Ns. Metzner Sámuel; Erzsébet – Ns. Kutsinszky György ügyvéd; Marianna – Fancsali Joób Mihály; Johanna – Ganczaugh József; András Lajos – Raszlaviczy Teréz; József Mihály ügyvéd,táblabíró, 1769–1844. – Ganczaugh Marianna; Károly Gábor † gyermek korában; Zsigmond Henrik – Zmeskall Johanna; Péter Pál † gyermek korában; Karolina – Körtvélyessy István; Sándor † 5 éves korában; Emilia † 16 éves korában; Klementina – Dessewffy Albert; Terézia † 9 éves korában; Anna – Dessewffy Gusztáv; István Pál † 1886 – Meliorisz Anna 1808–1896; József – Kubinyi Mária; Miklós 1843–1916 főszolgabíró– Jakobicske Mária; Paulina – Dessewffy Lajos; Miklós 1894–1928 – B. Both Etelka; Béla sz. 1911. május 2 jogi doktor; Béla † zászlós; Margit; Marianna – Szász Ödön elv. Eperjes; Miletta – Nádpataky Elemér
G. Vargha Zoltán.
