A Briberi Melith-család genealogiája.
A Briberi Melith-család genealogiája.
A mult század közepén végbement tagosításnál sokkal érdekesebb a XVI. századi magyar birtoktörténet. Az előbbi általános jellegű folyamat következménye, míg az utóbbi a korabeli speciális magyar viszonyokból eredő. A XVI. század küzdelmes éveiben a fellépő betegségek következtében több régi család kihal, helyükre örökösödés révén kevésbbé ismert, vagy kevésbbé híres családok lépnek. Nemcsak területi változások, de az emberek tartózkodási helyének változásai is jellemzik e kort. Némelyek egyik országrészből politikai vagy hitbeli okokból más országrészekbe költöznek. A gróf Zichy-család zsélyi nemzetségi levéltárának adatai bizonyítják, hogy a XVI. sz. közepe táján Dunántúlról többen vándorolnak Magyarország keleti részébe. Az Enyingi Török-család Meliusz Juhász Péterékkel, Zichy Rafaelékkal és Rimai Jánosékkal együtt keletre vonul, hogy hitüket és politikai felfogásukat gyakorolhassák. Kimondottan politikai okokból, a török előnyomulása következtében vándorol át a dalmát tengerpartról a magyarországi Melith- (Meléth v. Melics-)család megalapítója, György is, aki Petrittievitj Horváth Miklóssal együtt a szintén Subics-nembeli Fráter György zsoldjában szolgálják a magyar ügyet. Úgy Petrisievits mint Melith György a Csaholi-famíliába nősülnek be, s míg az előbbinek neje ivadék nélkül hal el, ez utóbbitól veszi eredetét a XVI. és XVII. században közhivatalokban sokszor szereplő Melith-család, melynek irattárát női ágon való örökösödés révén birtokaik egy részével a gróf Zichy-család örökölte.
A család egyik kimagasló alakja volt a XVII. század első felében élő Melith Péter, aki az 1644-ik esztendőben halt el.
Temetésekor beszédet tartottak felette, melyben a gyászoló közönség előtt okmányok alapján a halott híres származását és a halála által okozott szomorúságot bizonyítják. A beszéd szószerinti szövege a zsélyi levéltár f. II. n. 528. alatti okmánya szerint a következő:
«Ennek az elottünk n˙ughovo Tekintetes es Naghos Urnak Genealogiaia ekkepen következik.
Woltanak ket attjafiak Gergely es Istvan, kik Briberi Bugyizlaus fiai voltanak, az kik hüseghes zolghalattiokert második András kiral˙tul egy Domaldus nevű Horvath Orzaghban lakozo partos embernek minden iozaghat erdemlettek, melyrül szép függhö perczetes aurea Bullaja most is jelen vagyon Ugy mint 1223. Eztendőben emanaltatott.
Melly diczeretes hüsegheket annak utanna continualvan, Harmadik Bela királ˙, megh nevezet második Andras kiraljnak az fia hasonlo Aurea Bullaval confirmalt, hat tőb Attiokfiaival edgiüt, az felül megh nevezett Dumald es Bojzim. es azokhoz ragazkodott hitlenit az kiralynak es Orzaghnak vitezűl megh vertek s mint partosokat ki giomlaltak. Annak felette mind vizi mind szarazon való hadakozasiban az Kiraljnak, minden fogiatkozas nelkül viseltek magokat. Sőt midőn az Tatarok miat Megh nevezet Bela kiralynak maghanak is szinten az Tengher melle kellett volna szorulni, megh emlitett Briberiek magok jozaghjban az kiralyt nem czak befogadtak, hanem minden javokat es Gazdagsagokat az kiralinak adtak, magokat penigh az fene Tatarok ellen nem kedvezven verek hullasanak, halalra vetettettek, töb sok diczeretes szolghalattiokis azt erdemlette, hogy Horvath Orzaghban Briber varmegiet egez tartomann˙aval az kiraly kegielmesen nekik adna 1251. esztendőben.
Kiknek vizont diczeretes magok viselesek Comes nevetis erdemelven, megh nevezett Briberi Bugyizlausnak és fiainak, az ki Briberj Unghronnak fia volt, es Briberi Giőrgynek hasonló szolgálatiokert Laios kiraly, az ki Karoly kiralinak fia volt, egi Rogh nevű varat es eg˙ eghez szighetett adott; Es egy Briberj Janosnak vizont, ki Jurgiusnak az ki Jursenek fia volt, magva szakadtul királyi igasságát nekik adta, 1345. Eztendőben.
Annak utanna vizont ugian ezen diczeretes Briberj Familianak Mikachnak, az ki Marcusnak, Jakabnak, az ki Palnak, es Janosnak az ki Briberi Peternek fia sok kevalkepen valo hüseghes zolgalattyokért, kiket az Orzagh es kiraly hitlem ellen, sok verek hullasaval zolghaltanak, nevezett szerint az Velentzesektül, kik magyar és horvath Orzaghtul egy Osztovicza nevü erős varat, megh vetetett es el foghlaltatott volna az megh nevezett Briberiek vereknek ki adasaval, nagy halalos sebekkel, czak magha Attjokfiaival es zolghaival, nagy eros ostrommal vissza veven, az Orzaghoz visza foghlaltak, de az kiralynak paranczolattjara nagy engedelmesen vissza 98adtak, az kik birtak azoknak, melly derekas es emlekezetes zolgalattiokert Sigmond kiraly Subicz nevü partos es hitlenek jozagat, az ki az Velenczey Respublicahoz partolt volt Osztrovicze varmegieben es Ruka Tartomaniban valokat, Iadra es Sibeniczj varosok körül valo falukat es Tartomaniokat megh nevezett Briberj Mihacznak, Jakabnak es Janosnak, Petemek az fianak kegielmesen conferalta 1412 Esztendőben.
Melly Briberi familiabol valo Melith Peternek az kereztien vilaghnak termezett szerint való ellensegh az poganiok miatt kenzerittetven Horvath Orszaghbul ki buidosni. Kinek fiai György es Janos voltanak, Janosnak fia volt Wid, az ki nem regen deficialt, Györginek penigh fiai Istvan es Pal voltanak. Chaholj Anna azzontul születtettek, mely Czaholyi nemzetnek ki teriedett aghai mostannis Tekintetes Uri es feő rendekkel tündoklenek. Istvan is deficialt. Palnak penigh fiai Peter es György voltanak, Czapi Christina aszontul születtettek. Melly Czapi familia Edgyik Aghrul az reghi es ighen nagy Somliai Bathori Familiabul szarmazott volt. György …… nem reghen szelid, Istenes keresztieni, Tanáczos, es hazaja szeretetiben minden alkalmatossagghal leven szorgalmatos, sok zegeni Eözvegieknek, arvaknak Tanaczot szomjuhozoknak sirankozasokra, es szomorusagokra hala megh. Ez penigh az előttünk feküvő diczeretes jó hirrel es nevel tüdőklő hazaianak ighaz es hasznos szolghaia, nemzetseghenek jo peldaja es Tükőre, mégh az föld szinén, de setét koporsoban utra keszült Tekintetes es Nagságos Idesbik Briberi Melith Peter, midőn elsőben az felseghes Második Mattyas kiralinak belseő szolgaia asztalnakia volt volna, abban diczeretesen szolgalt volna, annak utanna az Felseghes masodik Ferdinand kiraly es Czaszarnak ő Felsegenek Tablaia biraia es Baroja, annak utanna edgyik tanacza, Kallay es Zathmari Feő kapitannya. Veghezetre az harmadik Ferdinand kiraly es Czaszarnak azon Tisztekben diczeretesen, hiven es szep szerinseggel szolgalt volna, hazaja s nemzetihez valo szeretetiben soha semmi időben megh nem hideghet fogiatkozott volna. Veghtére az Felseges Istennek Sullios kezeit, beteghsegh altal valo latogatasit, sok időkigh érzette volna, mind azokat nagi haladassal, Isteni imadsagokkal buzgo fohaszkodasokkal, szerelmes giermekit, nemzetseghit, minden io akaroit az Istennek tizteletire, diczeretyre intvén, és az egi mag kőzőtt valo Attiafiui szeretnek kötelesegere kenzeritven vilaghi javaitis diczeretesen rendelven, sok Istenes fohazkodasok között testet az földnek az honnet eredett lött volt, Lelket szent teremtőjének ajanlvan, ideie 62 eztendős koraban, 20. napian mind zent havanak, 1644. eztendőben töltötte el, kinek Istennek jó voltabul marattanak megh ket fiaj Peter és Gorgy.
Ezen megh nevezett Familianak enny szaz eztendőktül fogva kiteriedett aghok sok nevezetes Familiakra teriedtenek, mellieket az időnek rövid voltahoz kerest elöb szamlalni terhesnek iteltünk, hanem czak azon egi linean es aghon mennel rövideb szoval jrtuk le. etc.»
*
A beszéd szerzőjét nem ismerjük. Érdekes tartalma azonban a halott Melith Péter korábbi egyéniségének teljesen megfelel. Benne tisztelhetjük ugyanis a zsélyi levéltárban ma is őrzött és a XVII. század első feléből származó genealógiai táblák szerzőjét. Kívül a beszéd szövegét fenntartó papíron más-más kézzel a következő két megjegyzés olvasható: «Aszonyom Meleth Maria eo nagysaga részére ezen levelet ighen kell konserválni» és valószínűleg Melith Máriától gr. Zichy István nejétől: «Ezeket föll köllenek keresni az levelek közöt, meliek Karoli Vram kezebe vannak, most Horvath Orzagba föl talalhatnank az ioszagokat.» Ez utóbbi bejegyzés a XVII. század második feléből származik, mivel ez időben, idegen kezekben van a Melith-levéltár. Károlyi Sándor Szatmárról 1689. jún. 10-én kelt levelében írja ifj. gróf Zichy Istvánhoz: «A’mi peiligh’ a Mellith familianak levelejt illeti üdvezült Atyám Uram Eő Nagha holta után nállam maradot egy része, más része penigh nemzetes Beczkj György Uramnál vagyon holmj partékával, mind nállam, s mind eő kelménél, nemes vármegye szolgha Biráj peczéttye alatt. Es jollehet Millith Sigmondné Aszonyom Eő kelme akarván kezéhez vennj jnstált érette; de Nahod lévén ahoz kőzelebb, s fővebb valo Atyafi, kj nem adtam, s’ a’ mint hogy mind addighis nem adom, miglen az irant valo Nahod paranczolattyát nem látom.» (F. 12. sz. 689.)
A Melith-család iratai mind a gróf Zichy család nemzetségi levéltárába kerültek, de a halotti beszédben említett régi privilegiális levelek nincsenek közöttük. Úgy látszik, a horvátországi, helyesebben a dalmát birtokok visszaszerzése iránt lépéseket tettek és ez akció kapcsán kallódtak el, vagy más levéltárba jutottak. Mivel azonban a halotti beszéd újabbkori adatai a tényeknek megfelelnek, a régebbi korra vonatkozókat is hiteleseknek kell elismernünk.
Dr. Lukcsics Pál.
