A Leveldi Kozma-család leszármazásához.
A Leveldi Kozma-család leszármazásához.
Családi feljegyzések szerint a Leveldi Kozma-család a mohácsi vész előtt Erdélyből került Pápára, illetőleg Leveldre és az erdélyi Kézdiszentléleky-családból vált ki. Ez a családi hagyomány mai napon mindkét familiában él, bár a két család között 400 éven át semmiféle közelebbi kapcsolat nem állt fenn. A családi kettészakadás a mohácsi vész előtt ha nem is bizonyítják, de bizonyos fokig magyarázhatják bizonyos történeti tények. Tudomásom szerint Pápa vára és uradalma a mohácsi vész előtt Szapolyai János erdélyi vajda, későbbi János király birtokában volt. Úgy hiszem, 1514-ben a Dózsa-lázadás idején már tényleg birtokolta, hogy birtokába mikor került, azt nem tudom. Miután Szapolyai Erdélyben lakott, valószínű, hogy pápai várába erdélyi vezetőket is küldött és így kerülhetett Kozma Kelemen vagy ennek valamelyik elődje Leveldre és Pápára. Ebben az időben Levelden szintén volt egy vár és családi hagyomány szerint Kelemen ennek a várnak a kapitánya volt. Levelden volt a családnak birtoka is, amit ha nem is nevez meg az 1535-i oklevél, de erre enged következtetni a prédikátum, amit csakis ez a körülmény magyarázhat meg. Ha ugyanis Kozma Kelemennek csak Pápán volt háza, miért kapta a «leveldi» prédikátumot.
Családi hagyomány szerint Kozma Kelemen felesége Kalmár Heléna volt, kinek anyját az 1535-i oklevél mint «néhai Kalmár Mihály után maradt tisztes Heléna úrnőt» nevezi. A mohácsi vész után, midőn az ország kettészakadt, Kozma Kelemen Ferdinánd pártjára állott, aminek az is jelentőséget adott, mert János király leveldi várát is magával vitte. Ezért kapta az 1535. évi címereslevelet, amely a pápai ház adómentességét is megállapítja. Talán a pápai ház adófizetési ügye volt az, amely szükségessé tette, hogy Ferdinánd a szóbanlevő oklevéllel segítsen hívén. A városok általában véve sokat pereskedtek a beköltözött nemesekkel városi házaik adója miatt, de nem igen bírtak velük és a nemesek nem adóztak. Természetes, hogy ily esetekben ki kellett mutatni a nemességet, ezt pedig Kozma Kelemen nem tehette, mert Erdéllyel akkor már nem tarthatott fenn semmiféle kapcsolatot. Lehet az is, hogy nemesi okmányai a Dózsa-lázadás alatt semmisültek meg. 1514 után számos királyi oklevél adatott ki, melynek célja az elpusztított okmányok pótlása volt, de valamennyi új adományként volt fogalmazva. Családi hagyomány szerint tehát I. Ferdinánd 1535-i oklevelével tulajdonképpen csak megerősítette Kozma Kelement és testvéreit nemesi jogaikban. A családnak Leveldről Udvariba való költözéséről Eötvös Károly azt állítja, hogy ez a veszprémi püspök nyomására történt, aki 31a Kozmákat és Kerkápolyiakat református hitük miatt szorította ki Leveldről. Eötvös nem mondja meg, hogy ezt az adatot honnan veszi, de nálunk ma is az a családi hagyomány, hogy a leveldi családi birtok az ellenreformációnak esett áldozatul.
A Turulban közölt családfán szereplő Jánosnak tényleg két fia volt: János és Ferenc. Jánost agyonrugta egy ló, utána fiú nem maradt; lányai sorsáról semmit sem tudunk. Ferenc, az én dédapám megyei főügyész volt Pozsonyban és gróf Széchenyi Ferencnek, Széchenyi István apjának jogtanácsosa. Egy Széchenyi Ferenctől származott antik aranyóra Ferenc révén ma is a család birtokában van. Ferenc házassága révén került somogyi birtokosok közé; felesége Dienes Antónia volt s annak sörnyei birtokát házasságából kapta s annak magas társadalmi összeköttetései pozícióját nagyban emelték. Nem tudom természetesen, hogy a fenti családi hagyományok mennyire érdekesek és mennyire nyujtanak alapot esetleg az egész családfa kidolgozására. János felett, tudomásom szerint, egy Márton következik, a felette levő vonalban 1733 körül Ferenc, István és György, Ferenc felett 1700 körül Ferenc. 1700 és 1535 között semmi adatunk nincs.
Kozma Miklós.
János; János; Ferenc ~ Dienes Antonia; Sándor 1826 koronaügyész ~ nagyböcsei Dóczy Regina; Ferenc 1827, min. tan., a magyar lótenyésztés megszervezője ~ Domokos Judith; Jozefa ~ Szabó János; Lujza ~ Bocsor István pref. történetíró; Antónia ~Belcsákné; Flóra ~ bonyhádi Perczel Ferenc; Ferenc 1857 tábornok, írói néven Bárd Miklós ~ Nyiry Erzsébet; Ilona 1859 ~ egerfurumai és sztragovai Kandó László földbirtokos; Andor 1861 író ~ nagyszekeresi Fésűs Gizella; Lóránd 1864 ~ Glus Kiewicz Alice; Mária 1867 ~ kisjeszeni Jeszenszky Sándor államtitkár; Erzsébet 1872 ~ nagyszekeresi Fésűs György közjegyző; Miklós 1884, vitéz min. tan. huszárőrn. 1. ~ algyesti Tüköry Melitta 2. ~ tornagörgői Gyarmathy Eszter; Dénes 1887, vitéz, hősi halált hal 1914 szeptember 7. a gr. Nádasdy huszárezred főhadnagya; György 1888 főszolgabíró ~ nemes Szalay Mária; Gizella ~ paisszegi Paiss Mihály földbirtokos; Mária ~ nemes vitéz Kovács Aladár altábornagy; Andrea ~ veszprémi Várossy Károly; István ~ szentkirályszabadjai Szőke Erzsébet; Georgina 1923; 1. házasságából; Sándor, 1911, vitéz; Mária 1913; Dénes 1917, vitéz
A Leveld Kozma-család családfája.
