4. Ghyczy Józsa ivadékai Ghyczy Kálmánig.
4. Ghyczy Józsa ivadékai Ghyczy Kálmánig.
A XVI. században János, Erdély kitűnő kormányzója, a XVII. század elején pedig András, a balvégzetű trónkereső, ismertté tette a Ghyczyek nevét mind a két magyar hazában. A XVII. és XVIII. században élt családtagok közül azonban országos szerepet egyik se játszott.
Amint egykor a hatalmas tölgyerők világában élt kemény, nem ritkán testvérharcot is folytató ősök helyébe a mohácsi vész után lépett új ivadékban a szilaj vér főleg a török ellen vívott harcokban talált érvényesülést, éppúgy alkalmazkodnak Józsának Nyitra- és Komárom-megyékben gyökeret vert, XVII. és XVIII. századbeli sarjai is a háború veszedelmének kevésbbé kitett és nyugathoz is közelebb eső országrészen, nem utolsó sorban a felvidéki családokkal történt összeházasodás és vérkeveredés folytán a változott viszonyokhoz és öltik magukra a felsőmagyarországi magyar uraknak a dunántúli, tiszavidéki és erdélyi nemességétől sokban eltérő tulajdonságait.
Egyesek közülök az említett két megye közigazgatásában, mások a katonai pályán szerepelnek. Legtöbben folytatják a régi, kezdetleges gazdálkodást. Miklós és László 1705–1711 közt részt vesznek II. Rákóczi Ferenc fölkelésében. Utóbbi a szatmári béke után egy ideig Franciaországban él, ahonnan királyi kegyelemmel jön haza. Miklós 1747-ben Gic és Csehi visszaszerzése érdekében zálogváltó pert indít. E perében a veszprémi szolgabíró megállapította a kereseti jogot, de – régi zálogról és privilégiumról lévén szó – ítélkezését kir. rendelet megsemmisítette. Igaz, hogy kuruc multja és protestáns vallása sem volt Miklósnak jó ajánlólevél. 1753-ban a pannonhalmi főapáti pénztárból 500 magyar frtot vesz kölcsön.* A pénzből birtokokat vált vissza, a nélkül, hogy anyagi viszonyait rendezni tudná. A családban gyakori magas korban, 97-ik életévében halt meg, utolsó napjáig híven kitartva régi úri szokásai mellett.
A pannonhalmi szent Benedek-rend története. V. köt., 216. l.
Fia, Gáspár, Mária Terézia alatt a nyitrai fölkelő nemesek zászlótartója. Harcol a poroszok ellen s az evangélikus hitről a katholikusra tér. Rendezi a birtokviszonyokat, bár fiainak iskoláztatása nagy terhet ró rá. Ürményi Józsefnek, a nagyhírű államférfinak rokoni támogatásával újból emelkedni kezd a család.* Gáspár három fia: József, Ferenc és Péter alispánok, illetve József utóbb torontálmegyei főispán, Péter pedig alnádor. Mindhárman szerepelnek az országgyűléseken is, a mellett szerencsés házasságkötésükkel is tovább emelik a családot. Közülök Ferenc fia Kálmán: a jeles államférfi.
Ghyczy Pál úr közlése.
Utóbbi emlékiratainak és politikai levelezésének közrebocsátása lévén tulajdonképpeni feladatunk, amelyekhez csupán bevezetésül foglalkoztunk a Ghyczyek köztörténeti szereplésével, – a családtörténet és főleg a birtok- és öröklési viszonyok ismertetése ugyanis külön kötetet tennének ki – e rövid fejezet kiegészítéseül két táblázaton adjuk a család leszármazási rendjét. Az 29első a család tagjait a legrégibb kortól Ghyczy Lénárt gyermekeiig, ezeknek kihalt leszármazottaival együtt sorolja fel. A második pedig Lénárt fiával: Józsával, a család fenntartójával kezdődik és a XIX. század nyolcvanas éveig vezeti a leszármazás rendjét, mint amely nemzedéknek egyik-másik tagja név szerint is szerepel a Ghyczy Kálmán emlékirataiban. Ennek – a Lénárttól számított 12-ik nemzedéknek 24 férfi- és 20 nőtagja van, bár volt idő, mikor ismételten egyetlen Ghyczy tartotta fenn a családot. Erre nézve e sorokat olvassuk Ghyczy Kálmán följegyzéseiben: «Nem tagadhatom, hogy tartok attól, ha ezen nemzedék tagjai gyermekeiket komoly munkásságra, vallásos érzületre, egyszerű életmódra és takarékosságra nem szoktatják, családunk tagjainak nagy elszaporodása miatt nem fogja magát az atyáink által elért niveaun fenntartani.»
15 év híján 700 esztendeje annak, hogy a Ghyczyekről az első okleveles feljegyzés megemlékszik. A tatárjárástól Trianonig két nagy államférfit, több országgyűlési követet, képviselőt és főrendet, fő- és alispánt, magasrangú tisztviselőt s a jeles katonák egész sorát – ketten-ketten vettek részt Rákóczi fölkelésében és az utolsó nemesi fölkelésben, négyen a szabadságharcban, tizenöten pedig a világháborúban – adta a hazának. Csak az egyházi és az orvosi pályán nem szerepelt közülök senki.
Amikor majd 1944-ben megülik a Ghyczyek az első okleveles feljegyzéstől számított történetük 700-ik évfordulóját, önmagát becsüli meg a nemzet, ha szeretetével és hálájával köszönti a nagymultú családot.
NAGY MIKLÓS.
