Apród János küküllei főesperes és családja történetéhez.
Apród János küküllei főesperes és családja történetéhez.
Négy évtizede éppen, hogy a Küküllei János életrajzára és munkájának kritikájára vonatkozó irodalom* folyton növekszik, anélkül azonban, hogy a végszót, csak körülbelül számítva is kimondhatnánk. Még bizonyára különböző helyeken sok oklevél lappang, amelyek új ismeretlen adatot rejthetnek és amelyek az eddigi kutatások eredményeit többé-kevésbbé megváltoztathatják.
Steinherz S.: Zur Biographie des Johannes archidiaconus de Kikullew. Mittheil, d. Inst. f. ö. Gesch. 1887. Pór Antal: János küküllei főesperes. Századok 1893; Küküllei János pecsétje. Turul 1897; Újabb regeszták Küküllei János életrajzához. Századok 1909; Küküllei János történetíró lakása. Századok 1910. Dékáni Kálmán: Küküllei János Nagy Lajos viselt dolgairól. Kiss István: Küküllei János munkájának kritikájához. Századok 1915. Daróczy Zoltán: Küküllei János és családja. Turul 1913.
A Nemzeti Múzeum törzsanyagában és családi levéltáraiban nekem is sikerült pár oklevelet találnom, amelyek, ha számban csekélyek is, adataiknál fogva mégis hozzásegítenek bennünket Küküllei János életrajzának teljesebb ismeretéhez és a munkájáról alkotott kritikát is némileg módosítják. A családi levéltárak elenchusai tartalmaznak az alábbiakon kívül több fontos regesztát, amelyek alapján azonban, 20sajnos, az okleveleket nem sikerült megtalálni, ezeket a regesztákat nem közlöm, abban a reményben, hogy az oklevelek megtalálása és újabb adatgyűjtés után Küküllei Jánosnak az eddigieknél teljesebb életrajzát adhatom.
1. 1335. június 12. A szepesi káptalan előtt megjelennek Mátyás fia Apród Miklós és fiai Jakab és János, harmadik testvérük István nevében is, valamint Pongrác fia Bertalan szárdi várnagy és fia János, ahol az Apródok előadják, hogy mivel Bertalan elvett okleveleik és birtokaik visszaszerzésében segíti őket, őt fiával együtt, úgyis mint Apród Miklós feleségének testvérét, osztályos testvérükké fogadják. Bertalan és fia hasonló ígéretet tesznek.
Nemzeti Múzeum. Kapy levéltár. 1362 febr. 18-i átiratból.
2. 1354 január 8. Tótsolymos. Apród Miklós comes Volya földjén soltészséget alapít.
Közölte Fejér IX. 2. 752–54. 1358 jan. 13-i kelettel. A helyes évszám 1354, amint azt egyéb bizonyítékokon kívül a szepesi káptalan elenchusa (Misc. 58) is igazolja.
3. 1358 április 8. Az egri káptalan jelenti Lajos királynak, hogy Tótsolymosi Apród Miklós fiát Istvánt, a zemplénvármegyei Poga birtokába, melyet rokonai Ite fia János és ennek fia János adtak neki és testvéreinek, ellenmondás nélkül beiktatta.
Anjoukori okmánytár VII. 139–141.
4. 1362 február 18. A szepesi káptalan Lajos király parancsára átírja Apród Miklós fia István részére a fenti 1335 jún. 12. kelt oklevelét.
Nemzeti Múzeum. Kapy levéltár.
5. 1364 február 15. Buda. Lajos király előtt megjelenik egyrészt László mester Umori* Gál deák fia a maga és János fia személyében, másrészt János küküllei főesperes és esztergomi vikárius. Előbbi előadja, hogy birtokjogairól, melyeket István deák visegrádi házára vonatkozólag bír, utóbbitól felvevén 40 forintot, ennek javára lemond.
Pórnál (Századok 1909, 424) tévesen ujvári (Wiwar).
Nemzeti Múzeum. Görgey levéltár. Azonos a M. O. D. L. 6549. alatti oklevéllel. Lásd Századok 1909, 424. l.
6. 1364 június 4. Visegrád. Konth Miklós nádor Solymosi Apród Miklós fiát Istvánt Poháros Péter mester fia Miklós ellenében a bírósága előtt való meg nem jelenése miatt 10 márka erejéig elmarasztalja, ha magát elmaradásáért kellőkép igazolni nem tudja.
Nemzeti Múzeum. Kapy levéltár.
7. 1364 augusztus 11. A szepesi káptalan jelenti Konth Miklós nádornak, hogy Solymosi Apród Miklós fiát Istvánt Kapi Poháros Péter mester fia Miklós ellenében Szent István ünnepe nyolcadára megidézte.
Nemzeti Múzeum. Kapy levéltár.
8. 1365 december 30. Visegrád. Lajos király előtt Gargoi Konrád fia György fia János megjelenvén, előadja, hogy mivel betegeskedése miatt házasságra nem akar lépni és javainak kormányzására magát tehetetlennek tartja és atyjának egyetlen leszármazottja lévén, birtokait Szepesmegyében, nevezetesen Milaj, Haraszt és Kuphurbach egész birtokokat és Lendenow-birtok felét anyjának, Klárának, Tótsolymosi Apród Miklós lányának, továbbá Apród Miklós fiainak: János küküllei főesperesnek, esztergomi vikáriusnak, Istvánnak és Balázsnak, akik őt birtokaiban atyja halála óta védték – adományozza, azon feltétellel, hogy őt életfogytáig eltartani kötelesek és kéri a királyt, hogy ezen birtokadományt erősítse meg. A király főleg káplánja János küküllei főesperes érdemei jutalmául «quibus ipse in nonnullis et lonquinquis terrarum distanciis in partibus ultra marínis et specialiter in regno nostro Sicilie sequendo vestigia nostre maiestatis cum omni promptitudine in officio notarii desudans non parcendo laboribus nec persona studuit nobis complacere et se reddere erga nostram maiestatem gratiosum» az adományt megerősíti és jóváhagyja.
Iványi Béla: A márkusfalvi Máriássy család levéltára 35. l. 86. sz.*
Iványi több helyen téves regestáját összevetettem a Máriássy család márkusfalvi levéltárának a Nemzeti Múzeumban lévő elenchusával.
9. 1367 május 8. Visegrád. Bubek István országbíró a Solymosi Miklós fia István, valamint a Nylfarago István fiai János, Miklós és István, továbbá Babarethy Pohtan István gyermekei Péter, Lőrinc és Geldus asszony közötti pert elhalasztja Szent Mihály ünnepe nyolcadára.
Nemzeti Múzeum. Kapy család levéltára.
10. 1368 márc. 26. I. Lajos király János küküllei főesperesnek «capellanus noster speciális»-nak, a maga és fivérei Tótsolymosi Apród Miklós fiai István és Balázs, ugyanezen Miklós lánya Klára, a főesperes nővérének nevében előadott kérelmére átírja és megerősíti a saját 1365 december 30. Visegrádon kelt oklevelét.
Iványi B. id. mű 36. l. 89. sz.
11. 1376 április 25. A szepesi káptalan jelenti Lajos királynak, hogy Miklós fiait, János küküllei főesperest, Balázst és testvérüket Klárát, ennek fiait Ferencet és Lászlót Görgei János birtokaiba, úgymint Gargow, Gubelfalva részbirtokokba, Milaj birtokba, Feyr Miklós részét kivéve, Haraszt, kufforbach és Lyndoua birtokok felébe ellentmondás nélkül bevezette.
Nemzeti Múzeum. Görgey levéltár. Ugyanezen oklevél Iványi id. mű 37. l. 96. sz. alatt azzal a különbséggel, hogy a dátumot tévesen 18-ának fejtette meg.
12. 1376 május 12. Visegrád. Szepesi Jakab országbíró a Solymosi Apród Miklós fia János küküllei főesperes és Gargoi Konrád fia György, leánya Anna, Máriásfalvai István fia Miklós neje közt a Milaj, Haraszt, Kufurbach egész és Lyndno félbirtok miatt folyó perben átírja a szepesi káptalan 1376 ápr. 25-én kelt jelentését és úgy ítél, hogy a Gargon és Gebelfalván levő részbirtokok, Milaj birtok, kivéve Feyr Miklós részét, Haraszt és Kufurbach egész, Lyndno félbirtok Apród Miklós fiai János küküllei főesperesé, Balázsé, nővérüké Kláráé és ennek fiaié Ferencé és Lászlóé legyen.
Iványi id. mű 38. l. 97. sz.
13. 1377 június 16. A szepesi káptalan előtt János küküllei főesperes Tótsolymosi Apród Miklós fia Balázs, nővérük Pouch özvegye Klára és ennek fiai Ferenc és László Gargon levő birtokrészüket, Gebelfalva birtok felét Gargoi Konrád fia György leánya Annának adják, ezenfelül Annát a Milaj, Haraszt, Lendnow, 21Koforbach szepesmegyei birtokból járó leánynegyedet illetőleg kielégítik.
Iványi id. mű 38. l. 98. sz.
14. 1378 január 13 Diósgyőr. Lajos király János küküllei főesperesnek, királyi káplánnak, a sárosmegyei nemes Tótsolymosi Apród Miklós fiának, aki in officio cancellarie és egyébként is nagy érdemeket szerzett, a szepesmegyei Hernádmenti Castrosynfew és Mátéfalva nevű birtokokat adja.
Iványi id. mű 38. l. 100. (tévesen január 18). Azonos a M. O. D. L. 6497. számú oklevéllel. Századok 1893. 11. l.
15. 1378 márc. 18. Lajos király János küküllei főesperes királyi káplánnak a maga és fivére Tótsolymosi Apród Miklós fia Balázs, továbbá Mátyus fia Pooch neje János nővére Klára fiai Ferenc és László nevében előadott kérelmére átírja és ünnepélyes alakban megerősíti a saját 1368 márc. 26-án Gyulafehérváron és ebben átírt 1365 dec. 30-án Visegrádon kelt oklevelet.
Iványi id. mű 38. l. 101. sz.
16. 1379. szept. 1. A szepesi káptalan előtt néhai Zeuke Péter kassai polgár özvegye Kathus, néhai Gargoi Konrád comes lánya, Solmusi Apród Miklós fiait János küküllei főesperest és esztergomi vikáriust, Balázst, Haraszti Pouch fiait Lászlót és fivérét Ferencet, György fia Jánost, nővérét Annát anyja után járó hitbér és jegyajándék lefizetéséről nyugtatja.
Iványi id. mű 39. l. 105.
17. 1382 április 18. János küküllei főesperes, esztergomi vikárius a Chaladi István fiai Jakab és László valamint Strechei András fia Mihály közti perben utóbbit meg nem jelenése miatt elmarasztalja.
Nemzeti Múzeum levéltára. Törzsanyag.
18. 1382 szeptember 2. Somogy. Lajos király Tótsolymosi Apród Miklós fia János küküllei főesperesnek a maga és fivérei Balázs, továbbá Pooch neje a főesperes nővére Klára gyermekei Ferenc és László nevében előadott kérelmére átírja és megerősíti a saját 1378 jan. 13-án Diósgyőrön kelt oklevelét.
Iványi id. mű. 40 l. 109. Azonos a M. O. D. L. 6498. sz. alatti oklevéllel; v. ö. M. O. D. L. 6497. Századok 1893. 11. l.
19. 1393 július 25. János jászói prépost és konventje Kapolyai János országbíró parancsára jelenti Zsigmond királynak, hogy Ferenc esztergomi éneklő kanonok szepesmegyei Milaj, Rikolfalva, Zlop, Lenderno, Vereshegy, Kufferbach, Mátéfalva és Haraszt birtokait János küküllei főesperes és Ferenc fivére Pouch fia László közt felosztotta.
Iványi id. mű 41. l. III. sz.
20. 1393 szept. 15. Ilvai Leustach nádor előtt Abaúj és Sárosmegyék Kassa mellett tartott generális kongregacióján Sarnowi János fia Kepes Lőrinc előadja, hogy atyai nagybátyja Katho erdélyi prépost halála után annak összes ingó és ingatlan vagyona, mely 2000 aranyforintot ér, János küküllei főesperesnél maradt, amiről Újvármegye hatósága is tud. Az alispán, szolgabírák és táblabírák eskü alatt vallják, hogy Katho javai valóban János küküllei főesperesnél maradtak, az értékéről azonban semmit sem tudnak.
Nemzeti Múzeum levéltára. Törzsanyag.
A fenti regeszták alapján azonkívül, hogy Lajos király tanubizonysága révén biztos adatot kapunk János főesperes olaszországi útjáról, újabb és jobban megközelítő adatokat nyerünk születése és halála évének a meghatározására is.
Amikor az Apródok 1335-ben a szepesi káptalan előtt osztályos testvérükké fogadják Polyánki* Bertalant és fiát Jánost, Apród János atyjával és testvérével jakabbal együtt saját személyében jelenik meg, míg a meg nem jelent testvért, Istvánt képviselik. János tehát már ekkor jogilag cselekvőképes egyén, vagyis legalább 14 éves volt,* míg az utána következő testvér István, ami az eddig ismert adatokból is valószínű, ekkor még nem érte el ezt a kort. Ezek után János születési idejét 1320 körüli időre tehetjjük.
Fejér VIII. 4, 309; IX. 2, 289. l.
Holub József: Az életkor szerepe középkori jogunkban. Századok 1921.
Az Apród fiúk anyai nagybátyja Polyánki Bertalan a Homonnai Drugetek kedves embere volt, megbizatásuk folytán fontos tisztségeket, a szárdi várnagyi méltóságot és a szepesmegyei helytartóságot töltötte be,* sőt a Kapy levéltár elenchusai szerint (az oklevelek elvesztek) óbudai várnagy is volt. Az ő révén, aki annyit segített az Apródokon, János első pártfogóit is a Homonnai Drugetek között kell keresni.
Fejér VIII. 4, 309; IX. 2. 289. l.
János küküllei főesperes élte nagy részét a királyi udvarban, hol a belső titkos kápláni méltóságot Nagy Lajos haláláig viselte és Esztergomban, hol mint egyetemes érseki helytartó működött, töltötte. Ez utóbbi tisztséget is úgyszólván 1359-től 1383-ig állandóan viselte, közben mindössze Demeter (1375–78) és Bolognai Salvanus (1377) helynökségéről tudunk.* Az öregedő János főesperes azonban 1388-tól egyáltalán nem viselte ezen tisztséget, minthogy 1388-ban Jakab a vikárius (Balázs alvikárius)* 1390–93-ig Pensauroi Lénárt, 1394-ben pedig már Balázs a vikárius.*
Kollányi Ferenc: Esztergomi kanonokok 68., 70. l.
Múzeumi levéltár. Törzsanyag.
Kollányi F. id. mű 70, Múzeumi levéltár 1394 IX. 24.
János küküllei főesperes élte végén teljesen visszahúzódhatott, mert akiről majdnem minden évben találunk egy-egy adatot, 1383–1393-ig, teljes tíz évig semmit sem tudunk. Halálát krónikája és az 1397-i esztergomi canonica visitatio alapján 1397 előttre teszik. Az új adatok alapján János főesperes halálának idejét is közelebbről meghatározhatjuk. Az 1393. évből még két adat áll rendelkezésünkre, de azontúl semmit sem tudunk felőle, az 1397-i esztergomi canonica visitatio már mint meghaltat említi. Krónikájának az a része, ahol Mária és Zsigmond együttes uralkodásáról szól – Mária 1395-ben történt 22halálát már nem említve, – amellett szól, hogy krónikáját Mária halála előtt befejezte, vagy ha még szándékozott folytatni, maga is meghalt még Mária királyné előtt. Halálának még közelebbi meghatározására van két adatunk: János küküllei főesperes unokaöccse Haraszti László 1395 február 8-tól kezdve már egyedül vásárol birtokot Milajban, a birtok teljességét eddig megcsonkító részt Fejér Miklós özvegyétől,* viszont már 1396 szeptember 15-től perel Apród Balázs fia Miklóssal,* ami János életében, aki a birtokszerzésben annyira összetartotta a rokonait, nem igen történhetett volna meg még öregsége ellenére sem, hiszen még 1393-ban birtokot kap Haraszti Ferenc esztergomi kanonoktól. Ezen adatok alapján János halálát az 1394. évre, de mindenesetre 1393 szeptember 15 és 1395 február 8. közé kell tennünk, aminek nem mond ellent az az érv sem, ami miatt János halálát eddig 1397-re tették, hogy a végrendelet végre nem hajtása miatt, mivel János halála kevéssel 1397 előtt következett be, nem emeltek a visitatorok kifogást, mert az 1394-től is csak három év a visitatio, másrészt kérdéses, hogy a végrendelet végrehajtható volt-e a Régeni Lászlónál maradt könyvek miatt.
Iványi id. mű.
Nemzeti Múzeum. Görgey levéltár.
János küküllei főesperes teljes neve és családi hovátartozása nem volt már a multban sem ismeretlen, csupán nem vált irodalmi köztudattá. A múzeumi Kapy levéltárban található egy 1816-ban készült leszármazási tábla, mely a Selymesi Apródok három első nemzedékét tartalmazza és amelyen fel van tüntetve János neve mellett legtöbbet emlegetett méltósága, a küküllei főesperesség.
Mivel az eddigi ismeretek alapján az összes Apródok közül csak Balázsnak ismerősök leszármazói, valószínű, hogy a többiek maradék nélkül haltak el, annál is inkább, mivel a XV. században élt két Miklósról a leleszi és jászói elenchusoktól eltekintve a múzeumi törzsanyagban, Kapy, a két Máriássy és Görgey levéltárakban nagyon sok adat található és így elfogadható az is, hogy más leszármazókat nem ismerve, III. Miklós a II. Miklós fia volt, noha így megemlítve seholsem található. A kiegészített családfa a következőkép alakul:
Kávási Mátyás - Tótsolymosi Apród Miklós † 1368 ~ Polyánki Pongrác lánya - Péter † 1312 - Jakab - János küküllei főesperes 1320–1394 - István † 1378 előtt - László - Balázs † 1382 körül - Klára 1. ~ Görgey György* 2. ~ Haraszti Pouch (Pál) - 1-től János - 2-tól Ferenc - László † 1427 körül - Miklós ~ Slbapi Pál lánya Dorottya* - Miklós † 1386 előtt ~ Lipthay András lánya Magda* - Tótselymesi Tárczayak*
Görgey György leánya Anna (l. 12. regeszta) valószínű, hogy nem Apród Klárától, hanem György első házasságából születhetett, minthogy testvére János birtoka eladományozásakor nem emlékszik meg róla.
Nemzeti Múz. Máriássy-levéltár 1414, 1424, 1433.
Dr. Herzog József országos főlevéltárnok szíves közlése a Semsey-levéltárból.
L. leszármazásukat Daróczy Z. id. cikkében. Turul 1913.
FEKETE NAGY ANTAL.
