A DUNÁNTÚLRA SZAKADT SZEGEDY-CSALÁD EREDETE.
28A DUNÁNTÚLRA SZAKADT SZEGEDY-CSALÁD EREDETE.
A Turul XXXVI. kötetében megjelent cikkemben* már kiemeltem, hogy Szegedről két Szegedy-család származott, bár mindkét család azonos: a Mezőszegedi előnévvel élt, a két család első ismert őse vérségi kapcsolatban nem állott egymással, illetőleg ily kapcsolat a rendelkezésre álló adatok alapján ki nem mutatható, és csak a XVIII. század első felében, más családokkal történt egybeházasodás útján került a két család egymással vérrokonságba.
A Mezőszegedi Szegedy-család ősei. Turul. XXXVI.
Pedig sokáig magam is abban a hiedelemben voltam, hogy e két család közös őstől származik, de kutatásaim során meg kellett győződnöm arról, hogy a két család első ismert ősének közös törzsből való származása nem igazolható. Az egyik család első ismert őse: Szegedi Kalmár János, egy szegedi kereskedő-család ivadéka volt, akinek fiai Mezőszegedi Szegedy Márton és András 1579 dec. 15-én nyertek nemességujító címeres levelet Rudolf királytól.
Az eredeti oklevél néhai Ujj György M. Á. V. főmérnök birtokában volt, aki azt 1913 november 1-én mutatta be az Országos Levéltárnak.* A család címere a következő: veressel és arannyal vágott paizsban, zöld alapon természetes színű farkas, jobb előlábával hegyével felfelé álló nyilat tart.
Új hiteles másolata megvan az Orsz. Lev. irattárában 2327/913. szám alatt.
Sisakdísz: a paizsalak növekvően. Takarók: mindkétfelől: veres-arany.
Ez a család, miként már a fentebb hivatkozott cikkemben is jeleztem, a XVIII. század második felében kihalt, ezidőszerint tehát már csak a Dunántúlrá szakadt Szegedy-család használja a Mezőszegedi előnevet.
Miként az 1579-ben nemességujító címerlevelet nyert Szegedyek Szegedről származnak, azonképen a dunántúlra szakadt Szegedy-család őseit is Szegeden kell keresnünk.
Szeged város 1522. évi tizedjegyzékében hét ötvöst és egy aranyozót találunk, akik a művészi iparágat képviselték. Miként már a Mezőszegedi Szegedy-család ősei című dolgozatomban említettem, a szegedi ötvös céh a nagyszegedi veszedelem után (1552) Kecskemétre költözött.
A Kecskemétre költözött szegedi ötvösök egyikének fia lehetett az a Szegedy (Zeghedy), másként Ötvös (Eötves, Eötveös) Tamás, aki 1576-ban Kassán polgárjogot nyert.*
Kassa város levéltára.
A városi jegyzőkönyvek adatai szerint Szegedy Eötvös Tamás 1550-ben, tehát két évvel a nagyszegedi veszedelem előtt született, így mintegy nyolc évvel volt fiatalabb Szegedy Mártonnál és két évvel idősebb Szegedy Andrásnál. Szegedy Eötvös Tamás kevéssel azután, hogy Kassán polgárjogot nyert, megházasodott. Neje Török (Theöreök) Kata volt, akitől három gyermeke született.
1583 április 28-án Pozsonyban kelt királyi oklevél szerint nejével Katalinnal, Ferenc, Tamás és Anna nevű gyermekeivel, továbbá unokatestvérével Szegedy Györgygyel, végül anyai ágoni rokonaival: Désy Jánossal és Wáradi Andrással címeres nemes levelet nyert Rudolf királytól.
A címeres nemes levelet még ugyanebben az évben dec. 17-én Abaúj vármegyében Gönczön, majd utóbb Sáros vármegyének 1584. jún. 11-én Eperjesen tartott ítélőszékén hirdették ki.
A címeres nemes levél eredetije előttem ismeretlen helyen lappang, 1776 máj. 30-án kiállított hiteles másolata megvan Szatmár vármegye levéltárában.*
Szatmár vármegye levélt. Fasc. 3. N. 221.
Az adományozott címer a következő: Kék paizsban, zöld alapon veresruhás, kucsmás, tollas magyar vitéz, kifeszített íján három nyíllal, a paizs baloldalán emelkedő fán ülő rigóra céloz. Sisakdísz: kinövő fehér egyszarvú előlábaival nyíllal átlőtt rigót tart. Takarók: Kékarany-veres-ezüst.
Szegedy Eötvös Tamást a XVI. század utolsó évtizedében is még Kassán találjuk, a város 1595. évi jegyzőkönyvében a nemeseket megillető «egregius» címmel szerepel.
1597-ben nejével Török Katával együtt a jászai convent előtt Golopy Istvántól és nejétől Pankotay Orsolyától 200 forintért Agárdon, 29Zemplén vármegyében két jobbágytelket vesz örök áron.*
Jászai Convent. Prot. N. Fol. 168.
Zemplén vármegye 1598. évi adóösszeírásaiban a Nagy-Agárd községi földesurak között már ott találjuk Szegedy Tamást is Ötvös (Ötwes) néven, kinek az összeírás szerint egy jobbágya volt.
Az 1599. évi összeírásban szintén, mint egy jobbágy földesura szerepel Nagy-Agárdon.* 1602-ben már néhainak írják. Özvegye ebben az évben fia Ferenc számára házat vesz Kassán.,*
Országos Levéltár. Dicalis Conscriptiók. T. 57. Pag. 485. és 553.
Kassa város levéltára. Kemény Lajos városi főlevéltárnok szíves közlése.
Szegedy Tamásnak két fia és egy leánya volt. Fiai: Ferenc és Tamás. Leánya Anna csupán az 1583-ban kelt címeres nemes levélben fordul elő.
Ferenc, aki 1595-ben is még kiskorú, 1601-ben polgárjogot nyert Kassán.
Tamásról mindössze annyit tudunk, hogy 1616-ban az egri káptalan előtt Husnarek Gergely és neje Barnay Ilona hilyói lakosok (Abaúj megye) leányával Erzsébettel házassági szerződést kötött.*
Egri káptalan levéltára. Prot. C. Pag. 346.
1618-ban pedig Ferenc nevű bátyjával együtt Kassa város összeírásában szerepel. Ugyanebben az évben egyik perében Forgách Zsigmond országbíró ítélkezik.*
Kassa város levéltára. 1618. évi registrum. – Kassa város titkos levéltára. S. Darholtz. N. 33. – Kemény Lajos szíves közlése.
Szegedy Eötveös Ferenc, aki foglalkozására nézve aranyműves (ötvös) volt, 1607 táján kötött házasságot Alsó-Baksai Dédesy, másként Ötvös János leányával Erzsébettel, akinek atyja szintén ötvös volt.
Az új házaspár 1608 július 26-án az abaújvármegyei Györgyiben zálogba veszi Boér Ferencnek és nejének udvarházát tartozékaival együtt 330 forintért.
Szegedy Eötveös Ferenc állandóan Kassán lakott, hol az 1610–1622. években városi senior volt. Szegedy Eötvös Ferenc még 1632 előtt hunyt el. Fia II. Ferenc ebben az évben testvérével Katalinnal elcseréli a mádi szőllőörökségét a kassai házzal, amelyet atyjuktól örököltek.*
Kassa-városi titkos levéltár.
Valószínűleg ő az a Szegedy Ferenc, akinek III. Ferdinánd király 1639 március 9-én Pázmányt, Nagyfügedet és Asszonyberke részbirtokokat adományozza Hevesben.* Szegedy II. Ferenc a hadipályára lépett. Ő volt családjában az első, aki elhagyta őseinek foglalkozását, az aranyműves mesterséget és az Ötvös ragadványnevet, s egyedül a Szegedy-családnevet és a család származási helyének megfelelőleg a Mezőszegedi előnevet kezdte használni.
Királyi Könyvek. IX. 215.
Mint III. Ferdinánd rendíthetetlen hívének 1644-ben, midőn Kassa I. Rákóczi György birtokába jutott, onnan távoznia kellett. Ekkor már hadbíró (belli iudex) volt. III. Ferdinánd király azonban bőségesen kárpótolta elkobzott kassai jávaiért. 1646 április 23-án a királytól egy 8000 forint értékű adományra nézve biztosítólevelet, majd ennek alapján 1655 márc. 24-én a nyitravármegyei Elecske birtokra és az ottani nemesi kúriára, egy surányi birtokrészre s egy nagyszombati házra adományt nyert.*
Királyi Könyvek. IX. 718. és XI. 222.
Ez a királyi biztosítólevél a szakirodalomban több helyen tévesen mint a család nemes levele szerepel.*
Csoma József: Abaúj-Torna vármegye nemes családai. 53l. l.
Szegedy Ferenc nem tudni mi okból sohasem használta a nagyatyja részére 1583-ban adományozott címert, hanem még 1651-tő1 kimutathatólag* egy oly címerrel élt, mely teljesen elüt úgy az 1583-ban adományozott, mint a dunáninneni Szegedyek 1579-iki címerétől.
Kassa város levélt. N. 795. l.
Az általa használt címer a következő: kék paizsban kiterjesztett szárnyú, jobbfelé tekintő aranykoronás fekete sas, jobblábával felfelé álló aranymarkolatú egyenes kardot, ballábával pedig lefelé álló aranymarkolatú tőrt tart. A paizs fölött aranyleveles korona A családtagok által a XVIII. században használt címer csupán annyiban változik, hogy a paizs rendesen tojásdad-alakú, barokk-keretbe foglalva. A sas pedig jobblábával jogart tart.
A család címerét a családtagok által harmadfélszázadon át követett gyakorlat alapján a m. kir. belügyminiszter 1908 márc. 16-án 23,199. sz. a. kelt intézkedésével a következőleg állapította meg: Barokk-keretbe foglalt tojásdad kék paizsban kiterjesztett szárnyú, jobbfelé tekintő aranykoronás fekete sas, jobblábával felfelé álló aranymarkolatú egyenes kardot, ballábával pedig lefeléálló 30aranymarkolatú tőrt tart. A paizson ötágú leveles aranykorona.
Szegedy Ferenc nemsokára rá, hogy elhagyta Kassát, Nádasdy Ferenc országbíró és vasmegyei főispán jószágainak prćfektusa lett, akitől 1647-ben és 1649-ben Nagyczenk, Kövesd és Iván helységekben (Sopron vármegye) szerzett birtokokat.*
Országos Levéltár. N. R. A. Fasc. 1692. N. 38. és ügyvédek után maradt iratok. 52–20.
1662 május 19-én pedig nejével együtt Csepregen (Sopron vármegye) két szőllőt kapott Nádasdy Ferenctől, eredményes szolgálataiért. Szegedy Ferenc előkelő családból házasodott. Neje Köveskúti Angyal Judit, Angyal György és Lukafalvi Zarka Eufrosina leánya volt.*
Országos Levéltár: ügyvédek után maradt iratok. 33–9.
Ez a család a Devecseri Csoron, a Gyulaffy, a Lengyel stb. családokkal volt vérségi kapcsolatban. E házasság révén került többek között Acsád és Köveskút a Szegedy-család birtokába.
Szegedy Ferencnek 1663-ban bekövetkezett halála után özvegye még az 1674. évet megelőzőleg ismét férjhez ment Chernelházi Chernel Mihály szentgyörgyi várkapitányhoz, aki 1673–1675 években egyúttal Zala és Somogy vármegyék alispánja is volt.*
Nagy Iván: Magyarország Családai III. 28. l.
Szegedy Ferencnek Angyal Judittal – aki 1710 április hó 4-én hunyt el* – kötött házasságából három gyermek származott: Pál, István és Mária.
Sopron vármegye levélt. Acta Jur. Tomus I. Fasc. 47. N. 2181.
Istvánról csupán anyjának Sopron vármegye alispánjához 1674-ben intézett folyamodványa emlékezik meg, ekkor Pál bátyjával együtt még anyjának gyámsága alatt állott, míg a harmadik testvér – Mária ekkor már Chernelházi Chernel György hitvese volt.*
Országos Levéltár: ügyvédek után maradt iratok. 33–9.
Mária, akit az 1713 máj 25-én Köveskúton kelt egyezséglevélben már néhainak írnak, másodízben Bogyay György neje lett. Első férjétől, Chernel Györgytől született leánya: Mária (1732–1740) az 1732-ben elhunyt Szegedy Ferenchez ment nőül.*
Orsz. Levéltár. N. R. A. Fasc. 972. N. 28.
Ez a Szegedy Ferenc, aki Szegedy Miklós és Salfai Rötkey Judit fia, az 1579. évben nemességujító címeres levelet nyert Szegedy-családból származott.*
Orsz. Lev. ügyvédek után maradt iratok. 33–9. – Turul XXXVI. 29–30. l.
E házasság révén kerültek azután a Dunántúlra szakadt Szegedyek ezzel a családdal elsőízben vérségi kapcsolatba.
Pál, a dunántúli Mezőszegedi Szegedy-család tulajdonképeni őse, az atyja által megkezdett úton haladt.
Jól házasodott, évtizedeken át a közpályán működött, előkelő köztisztségeket viselt, emellett takarékos és vagyonszerző volt, aki családja gazdagságának alapját vetette meg.
Közpályáját 1687-ben mint Vas vármegye másodalispánja kezdte meg, melyet 1696-ig viselt, 1696-tól 1700-ig Vas vármegye első alispánja volt. 1700–1703-ig és 1709-ben Somogy vármegye alispánja. Az 1708. évi pozsonyi országgyűlésen Zala vármegyét képviselte.*
Zsilinszky Mihály: Az 1708-iki pozsonyi országgyűlés tört. 48. l.
1710-ben ismét mint Zala és Somogy vármegyék alispánját említik.* Szegedy Pál kétszer nősült. Első neje: Szily Magdolna, – Szily Dániel és Ukki Éva leánya volt, akitől csupán egy leánya született, Borbála, aki Szent-Györgyi Horváth József neje lett.*
Orsz. Lev. N. R. A. Fasc. 992. N. 54.
Orsz. Levéltár: ügyvédek után maradt iratok. 27–15. és N. R. A. Fasc. 1464. N. 6.
Másodízben Telekesi Török Katával, Török Imre és Kisfaludy Borbála leányával lépett házasságra.*
Orsz. Lev.: N. R. A. Fasc. 242. N. 14.
Ez a család akkoriban Vas és Zala vármegyék leggazdagabb családai közé tartozott, mely a Gersei Petheök után nagykiterjedésű birtokokat örökölt. E házasság révén került a vasmegyei Szécsény és Telekes Szegedy Pál birtokába. Azonkívül az övé volt még Sajtoskál (Sopron megyében), Acsád, Köveskút (Vas vármegyében) és Ötvöspuszta Zalában.*
U. o. Fasc. 992. N. 54.
Telekesi Török Katától kilenc gyermeke született. Ezek a következők: 1. Antal alezredes, neje Gindly Fülöp Orbán leánya Mária Terézia,* 2. Ignác, aki mint főstrázsamester Bezerédj Imre kuruc-ezredében szolgált, s akit, mivel a nemzeti ügytől eltántorodott, a Sárospatakon összeült bíróság 1708 dec. 17-én halálra ítélt, bár Rákóczi Ferenc fejedelem Bercsényiné közbenjárására megkegyelmezett neki, utóbb 1709-ben Ajnácskőn 31mégis lefejezték.* 3. Ferenc 1734 jún. 30-ától Veszprém vármegye alispánja, 1735-ben országgyűlési követe. 1738-ban az első alispáni tisztében megerősítették.* 1750 máj 1-én Pápán végrendelkezik; pótvégrendelete 1755 febr. 2-án kelt. 4. László kőszegi kerületi táblai ülnök (1750–1774). 5. János (szül. 1699, † 1760) a tudós jezsuita. 6. Innocentia apáca. 7. Zsuzsanna 1713-ban már Szarvaskendi Sibrik Ferencné.* 8. Mária 1713-ban már Pallini Inkey Jánosné. Férje 1725-ben Zala vármegye másodalispánja, később helytartósági tanácsos.* 9. Judit 1713-ban még hajadon, később Festetch Kristóf helytartósági tanácsos, hétszemélynök neje.* Pál fiai közül csupán Ferencnek és Lászlónak voltak gyermekei. László mindkét fia egyházi pályára lépvén, nem alapított családot.
U. o. Fasc. 1444. N. 13. és 1483. N. 26.
Márki Sándor: II. Rákóczi Ferenc. II. 648. l.
Dukovics István vármegyei főlevéltárnok szíves közlése.
Orsz. Levéltár: ügyvédek után maradt iratok. 33–9. 1725-ben Bozsokon laktak. Orsz. Lev. ügyvédek után maradt iratok. 1–7.
Orsz. Levéltár: ügyvédek után maradt iratok. 33–9.
Orsz. Levéltár: ügyvédek után maradt iratok 33–9. – N. R. A. Fasc. 1844. N. 13.
Szegedy Ferenc kétszer nősült. Első neje Palkovith Magdolna, Palkovith Ferenc és Acsády Julianna leánya volt. Miután pedig Palkovith Magdolna anyai nagyanyja Szegedy Magdolna volt, e házasság következtében a dunántúli Szegedyek másodizben kerültek az 1579-ben nemességujító címeres levelet nyert Szegedyekkel vérségi kapcsolatba.*
Orsz. Levéltár: ügyvédek után maradt iratok, 20–146.
Szegedy Ferencnek első nejétől csupán három leánya született. Másodízben Medgyesi Somogyi Rózával 1734 aug. 20-án Pápán kötött házasságot. Ebből a házasságból született 1743 febr. 14-én Pápán Mihály nevű fia, akitől a jelenleg élő nemzedék származik.
Az elmondottak alapján Szegedy Mihály atyjának, Ferencnek őseit ekként állíthatjuk egybe:
Szegedy Ötvös I. Tamás sz. 1550 táján Szegeden, 1576-ban Kassán polgárjogot nyer, 1583 ápr. 28-án címeres nemes levelet nyer, 1597-ben Agárdon (Nagyagárd) Zemplén vármegyében birtokot vesz 1598–1599-ben Nagyagárdon földesúri joggal bír, 1602 előtt; I. Ferenc (Szegedy Eötveös néven) 1583–1595 években még kiskorú 1601-ben Kassán polgárjogot nyer, 1602-ben Kassán házat szerez, 1608-ban Györgyiben részbirtokot szerez zálogban 1610–1622-ben városi senior Kassán. † 1632 előtt ~ Alsó-Baksai Dédesi Erzsébet Alsó-Baksai Dédesi Ötvös János leánya; II. Tamás 1583 1616-ban Kassán házassági szerződést köt Husnarek Erzsébettel, 1618-ban Kassán lakik; Anna 1583; II. Ferenc 1632-ben nővérével elcseréli mádi szőllőörökségét, 1639-ben több Heves megyében fekvő birtokra nyer királyi adományt, 1642–1644 Kassán hadbiró (iudex belli), 1646-ban királyi biztosítólevelet nyer, 1655-ben királyi adományt nyer több nyitravármegyei birtokra. † 1663. ~ Köveskuti Angyal Judit († 1710 ápr. 4) másodi férje Chernelházi Chernel Mihály 1673–74. Zala és Somoly vármegyék alispánja, szentgyörgyi várkapitány; Katalin 1632; Mária 1. Chernelházi Chernel György 1674., 2. Várbogyai Bogyay György; Pál 1674-ben még kiskorú, 1687–1696-ban Vas vármegye II. alispánja, 1696–1700-ban Vas vármegye I. alispánja, 1700–1703. és 1709-ben Somogy vármegye alispánja, 1708-ban Zala vármegye követe 1710-ben Zala és Somogy vármegyék alispánja ~ 1. Szily Magdolna., ~ 2. Telekesi Török Kata; István 1674-ben még kiskorú; Borbála † 1732 szept. 2-a előtt ~ Szent-Györgyi Horváth József; Antal alezredes; Ignác † 1709; Ferenc 1734 jun. 30-tól Veszprém vármegye alispánja, 1735-ben követe. A jelenleg virágzó nemzedék őse; László kerületi táblai ülnök 1750–1774.; János jezsuita 1760; Innocentia apáca; Zsuzsanna ~ Szarvaskendi Sibrik Ferenc 1713; Mária ~ Pallini Inkey János 1713; Judit 1713-ban még hajadon ~ Tolnai Festetich Kristóf
Dr. REISZIG EDE.
