Familiengeschichtliche Blätter.
Familiengeschichtliche Blätter.
13. évf. Január. Dr. A. von den Velden: Was muss geschehen, die Anerkennung der Genealogie als Hilfswissenschaft der Geschichte durchzusetzen? Meg kell szabaditani a tultengő dilettantizmustól e tudományág müvelését és a «genealogiai és heraldikai irodáktól». Hangsulyozni kell, hogy pontos adatok és forráshivatkozások nélkül értéktelen minden munka és kerülni kell a latin és nyakatekert kifejezéseket, a melyekre van megfelelő közhasználatu kifejezés. – Márczius. Paul v. Hedemann–Heespen: Über die wissenschaftliche Gestaltung der Familiengeschichte. Velden fenti czikkéhez füzi fejtegetéseit s több helyes figyelmeztetéssel szolgál a családtörténészek számára. – Eduard Heydenreich †. A tudományos genealogiának nagy gyásza van. E. Heydenreich dr. főkormánytanácsos, professzor márczius 2-án elhunyt. 1352-ben született Drezdában. Lipcsében és Marburgban végezte filologiai, történeti és jogi tanulmányait s Freibergben lett tanár és magántanár. 1899-ben a mühlhauseni városi levéltárba lépett, 1902-ben pedig a szász belügyminisztériumba hivták meg egy ujonnan létesitett állásra, mely a nemesi ügyek intézését szolgálta. 1911-ben megvált innen s a Zentralstelle für deutsche Personen- und Familiengeschichte főtitkárja lett s ennek vezetésében és fejlesztésében hervadhatatlan érdemeket szerzett magának. A Familiengesch. Blätter vezetése is jó ideig az ő kezében volt. 1911–12-ben a Lamprecht-féle hires intézetben, – Institut für Kultur- und Universalgeschichte – Lipcsében a fiatal genealogusok tudományos kiképzését intézte. Irodalmi müködése igen nagy volt; mi itt csak nagy kézikönyvét emlitjük meg, mely 1909-ben Familiengeschichtliche Quellenkunde czimen jelent meg, 1913-ban pedig tetemesen kibővitve és átdolgozva «Prakt. Handbuch der Genealogie» czimmel. – Dr. Freytag: Über Postmeisterfamilien mit besonderer Berücksichtigung der Familie Kees. (I.) A gazdag postatörténeti irodalom elsorolása után – mely minket is közelebbről érdekel – megkezdi az egyes nevezetesebb postamester-családok rövid ismertetését, első sorban a Taxisokat és a Paarokat. Ugyanő ismerteti e számban röviden azt gyönyörü fali szőnyeget, mely a Taxisoknak sirkápolnájában volt eredetileg Brüsszelben, most pedig az ottani Musée du Cinquantenaireben őrzik, a melyen Taxis Ferencznek, a modern posta megalapitójának képe is látható. A füzethez mellékletként e szőnyeg képe van csatolva. – Április. Zu Bismarks 100. Geburtstag. A. von den Velden faliszőnyeg alakjában festette meg a nagy kanczellár ősfáját apai ágon 32 ősig s ennek képét külön melléklet mutatja be. – C. U. Knab: Weltkrieg und Familiengeschichte. Az egyes családok figyelmét felhivja, hogy a harczban résztvevőkről minden fontos adatot feltüntetve pontos jegyzéket állitsanak össze s ezt ne csak a család 55levéltárban őrizzék meg, hanem egy példányát tegyék le a genealogiai intézetek könyvtáraiba is. A háboru után kiadandó uj veszteséglajstromokban és ezredtörténetekben az elesettekről bővebb adatokat kell összeállitani nemcsak az illetők rangját és nevét.
