Dr. Barna J. és Sümeghy D.: Nemes családok Csanád vármegyében. Nyomatott ifj. Gaal László könyvnyomdájában. Makó. 4r. VIII. 241.
Dr. Barna J. és Sümeghy D.: Nemes családok Csanád vármegyében. Nyomatott ifj. Gaal László könyvnyomdájában. Makó. 4r. VIII. 241.
A makói nyomdának diszes terméke fekszik előttem, melyet félve vettem kezembe, azon hiszemben, hogy ismét egy levéltári névjegyzékkel vagy pedig egy, a mese világába kalandozó családtörténeti szörnyszülöttel van dolgom, mert ily üzleti szellemből készült munkákban az utóbbi időkben elég részünk volt.
Mielőtt azonban a munka részletes ismertetésébe fognék, ki kell jelentenem, hogy félelmem alaptalan volt, mert a fenti munka megjelenése családtörténeti irodalmunkra határozott nyereséget jelent; nemcsak azért, mivel Csanád megye ujabb történelme még megirva nincsen, hanem azért is, mert «első sorban Csanád vármegye levéltárának adatait tartalmazza» igy természetesen sok, eddig ismeretlen adattal találkozunk benne. Minthogy egyes szerepvívő családok története nemcsak a szük családtörténet, hanem sok, a megye «történetére vonatkozó adattal» van kiegészitve, a történetiró is haszonnal forgathatja. Közismeretü tény, hogy Csanád vármegye a török hódoltság alá tartozott s igy érthető, hogy a régi Csanád vármegye (1715 előtt) nemeseiről nem emlékeznek meg, az akkori családok nagy része részben kivándorolt, részben pedig kihalt. A török dulások után egyedül a Paksy örökösök szerepelnek 29 évig a megyében, mint Tótkomlós régi birtokosai, a 29 éves pör azonban azzal végződött, hogy Tótkomlóst visszacsatolták Békés megyéhez s ezzel ezen régi jogu birtokos családok szereplése is megszünt Csanád vármegyében. «Uj idők, uj emberek jöttek.»
Nem soroljuk el az összes tárgyalt családokat, csak azokat, a melyeknél javitással vagy pótlásokkal szolgálhatunk.
Beliczay de Bajcza (1642 jun. 6.), genealogiai munkáink de Jeskofalva előnévvel emlitik; az 5. izen Mihály neje Udvary Erzsébet és a 9. izen Gézának testvérei: József, Tibor neje Asboth Mária szül. Abony 1869 ápr. 28., esk.: 1896 máj. 25., Ilona és végre Erzsébet; Biró de Esztelnek, 139az utolsó izen, Kornélia szül. Paulis 1859 szept. 29.; Csiky hihetőleg az 1760 okt. 7. armalist nyert családnak felel meg, Kempelen a család teljes leszármazását is közli, mely azonban, hogy mennyiben hitelt érdemlő, elbirálnom nem áll módomban; ez esetben a monografiában közölt czimerhez is kétség fér; Csukás de Zetény, az 1846-ban élt Jánosnak még András nevü fia is volt; Czompó család 1682 máj. 16-án kap czimeres nemeslevelet, melyet a czimerszerző János 1683-ban Nyitra vármegyében ki is hirdetett, a monografiában emlitett János, György fia volt; Demkó alias Belanszky de Bela: III. Pál neje Komlóssy Anna; II. András szül. 1765 és Elek sz. 1781-ben; V. János neje Ollé Katalin; az Olaszországban meghalt Ignácz sz. 1804 febr. 3.; Izabella Szivó Jánosné sz. 1844.; Lászlónak Molnár Amáliától még egy Ákos nevü fia is van. Edelspacher de Gyorok (1714 okt. 22.): György, kinek neje Katharina v. Veyent volt, meghalt Pozsonyban 1812 ápr. 28-án 72 éves korában; Fekete család 1642 máj. 10. kapott czimeres nemeslevelet; Institorisz de Mósócz. Sámuel meghalt 1809 május 4. II. János neje Sticzly Anna; Joannovics (1791 jul. 14.) Máténak egy Miklós nevü fia volt, ki 1779-ben született; Kállay de Nagykálló: megjegyezni kivánom, hogy 1845 márcz. 16-án nem Gemma, hanem ennek atyja, István halt meg; Kereszthury családnál nincsen megemlitve, hogy melyik tagjai igazolták Csanád vármegyében nemességüket; Kiss, ezen család nem 1651, hanem 1655 febr. 28-án kap armalist; Kováts-Pásztély: Györgynek fia nem ismeretlen, szintén György nevet viselt és 1764-ben született, neje Borosi Anna volt, unokái István született 1842 és Lajos született 1833-ban; Lonovics de Krivina (1843 julius 6.): Ferencznek még egy Erzsébet nevü leánya volt, ki Pók Imréhez ment férjhez (született 1803); Marczibányi de Puchó (1467), István-Jakab megh. 1810 decz. 21. Budán, felesége Majthényi Mária pedig 1814 okt. 4. esk. 1777.; II. Lőrincz megh. Csókán 1786 jan. 8-án, felesége Kvassay Francziska, Hermina nevü unokájuk Ruzomvszky grófhoz ment férjhez, II. Imre neje Huszár Anna, fia Antal Puchón halt meg; Lajos leánya Ludovika nevet viselt. Mátéffy állitólag az 1716 aug. 20-án nyert armalis szerzőktől származik le a család, Pál meghalt Szentesen 1807-ben. Német máskép Székelynek is neveztetett. Nyéky, «a gyulai ág, ismeretlen módon felvette a Knédly nevet», a név felvételét az armalis magyarázza meg, nevezetesen Nyéky alias Knédly János és neje Tompos Ilona, valamint gyermekei Pál és Kata 1675 aug. 17-én czimeres nemeslevelet kaptak. Perlaky alias perlaki Horváth Károlynak három gyermeke volt, u. m. Zeno sz. Bpest 1842 jun. 22., Kálmán sz. 1837, meghalt Budapest 1901 okt. 28. és Ida, férjezett Lipóczi Keczer Gyuláné. Pók (1636 jan. 24.), az 1803-ban született Imrének felesége Lonovics Erzsébet volt. Purgly de Jószás (1820 máj. 28.): az utolsó izen álló Magdának férje Horthy Miklós sz. 1368.; esk. 1901 jul. 22. Szalbek de Petris (1726 márcz. 8.) a 2. izen levő Ágnesnek férje Unterhuber volt; Szász az utolsó izen lévő Juliánna férje Racsek Mátyás; Szeghő család 1635. máj. 13-án kapott czimeres nemeslevelet; Szeles, a család őse, Mátyás, ki 1632-ben kap armalist; Szilágyi (1686 jan. 24.) a nemességszerző Jánosnak neje Maytini Anna volt; Tarjányi (1609 nov. 23.) az utolsó izen álló Aranka nem 1773. hanem 1873-ban halt meg; Temesváry (1735 aug. 18.): III. Andrásnak fia Ferencz sz. 1799 jun. 10., megh. 1867 és I. István sz. 1802 aug. 22., megh. 1853, neje Palásthy Róza pedig megh. 1873, ezeknek még a felsorolt gyermekein kivül volt még egy Róza nevó leányuk is; II. Istvánnak 1900-ban meghalt István nevü fiát nem találjuk a leszármazási táblán; Thék de Kisnarda: 1803-ban Vas megyétől jegyzeteim szerint nem Mihály és András, hanem Mihály és Imre kaptak nemesi bizonyitványt; Vincze (1633 jul. 26.): a 4. izen levő Gáspár neje Kovács Erzsébet s ennek gyermekei Pál sz. 1780. neje Kovács Erzse, Lajos sz. 1770, neje Szabó Teréz, Gáspár sz. 1783, Pálnak gyermekei: János sz. 1813, ennek fia János, Mihály-János sz. 1811, Gáspár-József sz. 1815, Lajos gyermekei József sz. 1796, István sz. 1806 és Gáspár sz. 1811; Wolkman (1741 okt. 28.) előneve Volkenheimi.
A munka függelékét képezi a megye tisztviselőinek névsora 1730–1849-ig s végre teljesen kimeritő névmutató zárja be a munkát.
Ezekben ismertettem a munkát, melynek néhány hiányára rámutattam, ezek azonban oly csekélyek, hogy felemlitésük inkább az ügy érdekében volt szükséges. Mindenesetre kivánatos lenne, ha összes vármegyéink a levéltáraikban levő adatokat hasonló pontossággal feldolgoztatnák, mert csupán ezek után fog lehetséges lenni, egy megközelitőleg teljes magyar genealogiai munka megirása.
Daróczy Zoltán.
