XVII. század.
XVII. század.
A XVI. század végén, a Dubraviczky-családot alapitó két testvér közül az idősebbnek, Hotutinai Györgynek ágán már csak Dubraviczky Mártonnak két fia, Benedek és Uriel, s György fiától származó unokája Mihály volt életben. Közülök Uriel utódok nélkül halt el. Benedekről még egy pár XVII-ik századbeli okiratban is van emlités. Igy 1612-ben, midőn Littassy István néhai Mocskos Simon jogán statuáltatni akarja magát Nemchen és Egyházasnyénye birtokába: a beiktatásnak a garamszentbenedeki konvent előtt ellene mond Dubraviczky Benedek.* Keszihóczi Palásthy László 1621-ben kelt végrendeletében megemliti, hogy 200 frtért van nála zálogban Dubraviczky Benedeknek egy jobbágya Drenón.* Ez az utolsó adatunk Dubraviczky Benedekre vonatkozólag. Az 1632-ik évben, midőn Zólyom megye a török ellen nemesi fölkelést rendelt el, már özvegye, Siroky Ilona fordul elő az összeirásban.* Ugyanő szerepel az 1642-ik évi összeirásban is, a mikor az országgyülés költségei a birtokos nemesekre vettették ki.*
Garamszentbenedeki levt. Ex. Pr. C. 1–3.
Palásthy levt. Esztergom.
Zólyom megye levt. II. sz. jk. 40. l.
U. o. 12. sz. jk. 142. l.
Dubraviczky Benedeknek és Siroky Ilonának két fiáról és egy leányáról van tudomásunk. A leány, Katalin, Horváth György felesége lett. A fiuk közül Györgyről csak egy pár adatunk van. 1628-ban rokona, a másik ágbeli Dubraviczky István Zólyom megye rendei utján szólitja őt fel, hogy Dubraviczán zálogban birt jobbágyát a zálogos összeg fölvétele után bocsássa vissza.* 1640-ben Tercsy István nádori adományt nyer a Pribelen, Csehin és Sirákon fekvő részbirtokokra, s a beiktatóparancs egyik nádori emberül Dubraviczky Györgyöt – ekkor már Hont vármegye jur. assessorát – nevezi meg. Habár nem ilyen minőségben, hanem mint szomszédos birtokos, jelen is van a beiktatásnál Pribelen és Csehiben.* Dubraviczky Györgyre vonatkozólag nincs több közvetlen adatunk; az Ebeczki Tihanyi-család leveles ládájának adataiból tudunk róla meg annyit, hogy felesége Virágh Mária volt, a kitől fia nem maradt, csak két leánya, u. m.: Mária, a ki Ebeczki Tihanyi Györgyhöz ment nőül és Katalin, aki Káli Sárközy János felesége lett.*
U. o. III. sz. jk. 334. l.
Garamszentbenedeki levt. D. 4. 6.
Ebeczki Tihanyi család levt.
A másik fiuról Zsigmondról valamivel több adatunk van. 1628-ban őt is felszólitja Zólyom megye rendel előtt rokona, Dubraviczky István, dubraviczai zálogos jobbágya visszabocsájtására.* 1632-ben Jelsith Horváth György a Dubraviczán 71lévő «nemesülés helybeli részét, a mely a néhai Ntes és Vlő Dubraviczky Benedek Uramról per sortem divisionis jutott volt Dubraviczky Zsigmondnak», s a mit Dubraviczky Zsigmondtól ő 100 frtért bir zálogban, ugyanezen összegért Osztroluczky Menyhértnek adja zálogba.* 1635-ben a dubraviczai ősi kuriának neki jutott egyharmadrészét 200 frtért adja zálogba Dubraviczky Zsigmond Bakó Ferencznek, a Dubraviczky Katalin, Chomory Gergelyné unokájának,* majd még ugyanaz évben ugyancsak Bakó Ferencznek szintén Dubraviczán egy jobbágytelket zálogosit el 115 frtért.* Dubraviczky Zsigmond ez ősi zólyommegyei birtokoktól azért vált meg, mert ő maga Hont megyében települt meg, s 1640-ben már e megye szolgabirája volt. Ez évben ő is jelen van mint szomszédbirtokos Pribelen és Csehiben Tercsy István beiktatásán, sőt jelen van Sirákon is, a hol Tercsy István a Kürtössy István és Gyürky Miklós magvaszakadtával uratlanná vált két kuriát kérte föl s ezekbe akarta magát statuáltatni, de a beiktatásnak ellene mondott Dubraviczky Zsigmond.* Hasonlóképen ellene mondott annak is, mikor 1651-ben Jánossy György, Dubraviczky Fruzsina második férje a Zólyom megyében Dubraviczán, Hont megyében Dacsó-Lámon és Sirákon és Nógrád megyében Nagy-, máskép Ipoly-Kéren fekvő részjószágokba akarta magukat beiktattatni.* Ez az utolsó adatunk Dubraviczky Zsigmondról; az 1659-ik évi zólyommegyei összeirásban már özvegye van fölvéve.* Szintén az Ebeczki Tihanyi-család levéltárának adataiból tudjuk, hogy felesége Bihács Mária volt, a kitől két leánya és egy fia maradt. Leányai közül Fruzsina az 1660–1684. évek közt szereplő Ebeczki Tihanyi Istvánhoz, Tihanyi János és Ebeczki Ebeczky Zsófia fiához ment nőül, Borbála pedig Bodonyi Zsigmondné lett.
Zólyom megye levt. III. sz. jk. 334. l.
Palásthy-levélt. Esztergom.
Garamszentbenedeki levt. 10–11.
Garamszentbenedeki levt. 10–12.
U. o. Ex. Pr. D. 4–6.
U. o. statutiók 4. 34.
Zólyom megye levt., XVI. sz. jk. 482. l.
Dubraviczky Zsigmond és Bihács Mária fiáról, Benedekről csak egyetlen okleveles adatunk van. 1659-ben, midőn Borfői Bory Márton a hontmegyei Unyatin birtokába akarja magát beiktattatni: a beiktatásnak ellene mond Dubraviczky Benedek, mint Bory János özvegye, Radikóczy Dorottya, továbbá Bory Zsuzsánna és Géczy Péterné Siráky Mária, továbbá Paxy János és a saját felesége Paxy Mária meghatalmazottja.* Dubraviczky Benedek utódok nélkül halt el, s benne nagyapja, Benedek ágazata fiágon kihalt. Felesége Paxy Mária sokkal tulélte őt, s még 1694-ben is életben volt, s midőn a Jezsuiták ez évben megszerezvén a bozóki prćpostság birtokait, magukat Unyatinba is statuáltatni akarták, a beiktatásnak ellene mond.*
Garamszentbenedeki levt. statutiók. B. 1–29.
U. o. T. 43.
Dubraviczky Mártonnak György fiától származó unokája, Mihály 1582-ben, midőn nagybátyjáival együtt uj adományt kapott Dubravicza felére, még kiskoru volt, az adománylevél mint «gyermek»-et emliti. De 1592-ben már nős ember, felesége Libercsey Borbála, a kivel, mint emlitettük, Nógrád vármegyében, többek közt Kis-Libercsén, Nagy-Paróczán és Tót-Hartyánban kapott részbirtokokat. 1592-ben felesége egyik Kis-Libercsén lévő jobbágytelkét 50 frtért adja zálgba Lentvoray Pálnak.* 1601-ben pedig feleségével együtt Nógrád megye alispánja Nagykéri Kéry Ferencz előtt adják zálogba Nagy-Paróczán fekvő három jobbágytelküket 75 frtért Tercsy Györgynek.* Majd még ugyanezen évben ugyancsak Tercsy Györgynek Tót-Hartyánban is zálogba adják két jobbágytelküket.* 1602-ben ismét Tót-Hartyánban és Romhányon lévő birtokrészeket adnak zálogba.*
U. o. Ex. Pr. G. 443.
Csal. levt.
Nógrád megye levt. 1601. évi jk. 105. l.
Nógrádm. levt. 1602. évi jk. 169. l.
Dubraviczky Mihály, mint emlitettük, Nógrád vármegyébe települt át; de azért Zólyom megyével sem szakadt meg összeköttetése. 1625-ben, midőn Zólyom vármegye a rablók üldözésére taksát vet ki birtokos nemeseire, Dubraviczky Mihályt is megrója 2 frttal.* Majd 1632-ben, midőn a nádor felhivására a megye elrendeli a török ellen a nemesek személyes fölkelését, Dubravczky Mihály is össze van irva az insurgensek között.* 1631-ben, midőn Dubraviczky Dorottya, a Márk leánya, egy Dubraviczán kiálitott 72okiratban megnyugtatja öcscsét Istvánt az iránt, hogy őt a dubraviczai ősi javakból teljesen kielégitette: ez okiratot tanu gyanánt Dubraviczky Mihály is aláirta.* Még egy 1638-ik évi okiratban is előfordul a neve, mint tóthartyáni birtokosé,* de – ugylátszik – ezután nemsokára meghalt, mert az 1642-ik évben Zólyom megye már özvegyére rója ki, mint birtokosnemesre az országgyülési követek, költségét.* Özvegye előfordul még az 1647. és 1649. évi összeirásokban is.*
Zólyom megye levt. VII. sz. jk. 62. l.
U. o. 12. sz. jk. 38. l.
Csal. levt.
U. o.
Zólyom megye lt. XII. sz. jk. 141. l.
U. o. 15. sz. jk. 335 és 412. l.
Dubráviczky Mihálynak és Libercsey Borbálának egy fiáról és három leányáról van tudomásunk. A leányok közül Judit rokonához, a másik ágbeli Dubraviczky Istvánhoz, Márk fiához ment nőül, Anna pedig Lukaviczky Istvánné lett, mig a harmadik leány, Katalin, előbb Kajaly Miklósnak, majd Bohus Andrásnak volt a felesége, azonban magtalanul halt el s az osztály szerint Nagy-Paróczán, Tót-Hartyánban és Kis-Libercsén, továbbá Dubraviczán neki jutott részjószágokon 1657 máj. 6-ikán Kis-Libercsén osztoznak meg bátyja János, továbbá Dubraviczky István, mint feleségétől Dubraviczky Júdittól született kiskoru fia Gábor gyámja és Lukaviczky Borbála, a Dubraviczky Anna leánya.*
O. L. Caus. tab. 4–3426. és Csal. l.
Dubraviczky Mihály és Libercsey Borbála fiáról Jánosról nem sok adatunk van. 1640 jun. 30-ikán Gács várában kelt magyarnyelvü okirattal adja zálogba Madách Gáspár, Madách György, Nováky János és Jánossy Tamás, Gács várának kapitánya, tanuk előtt egyik Alsó-Kis-Libercsén lakó félházhelyes jobbágyát, Osvald Jánost 150 magyar forintban Libercsey Mihálynak.* 1641 jan. 8-ikán tanuskodik Felső-Petőfalván, sógora, Lukaviczky István házánál.* A zólyommegyei összeírások szerint 1642-ben az országgyülési követek költségeire történt kivetésnél 1 tallérral,* 1644-ben szintén ennyivel,* 1647-ben a törökelleni segélyre 24 dénárral;* 1649-ben 50 dénárral;* majd meg ugyanezen évben ujból 6 frttal van megróva,* s az 2642-ben elrendelt nemesi fölkelésre személyesen van kötelezve.* Azt már fentebb emlitettük, hogy 1657-ben osztozkodott sógorával, illetve unokahugával magtalanul elhunyt nővére javain. Úgy látszik, nem sokkal ezután elhunyt, mert az 1659-ik évi összeirásban már özvegye van megróva 1 frttal.* Özvegye nevét nem tudjuk.
Csal. levt.
O. L. Caus. tab. 4–3426.
Zólyom m. l. 12. sz. jk. 141. l.
U. o. 138. l.
U. o. 15. sz. jk. 9. l.
U. o. 15. sz. jk. 337. l.
U. o. 15. sz. jk. 412. l.
U. o. 12. sz. jk. 30. l.
U. o. 16. sz. jk. 479. l.
Dubraviczky Jánosnak két fiáról és egy leányáról van tudomásunk. Leánya Mária, Losonczi Gyürky Benedekhez ment nőül. A fiuk közül Mihályról csak kevés adatunk van. 1660-ban testvéreivel, Gyürky Benedeknével és Györgygyel, valamint unokatestvérével Dubraviczky Gáborral együtt tiltakozik Libercsey Mihálynak egy kislibercsei birtokrészbe leendő beiktatása ellen.* Az 1664-ben a török ellen elrendelt zólyommegyei nemesi fölkelés alkalmával Dubraviczky Mihály is össze van irva, mint személyes fölkelésre kötelezett birtokos nemes.* Több adatunk nincs róla; ugy látszik, ezután nemsokára elhalt, még pedig utódok nélkül.
Garamszentbenedeki levt. B. 2–7.
Zólyommegyei levt. 16. sz. jk. 380. l.
A másik fiu, Dubraviczky György 1660-ban még gyermek, de azért testvéréivel együtt az ő neve is be van foglalva a Libercsey Mihály beiktatása elleni tiltakozásba. Egy 1677-ben megejtett s a Dubraviczán levő nemesi kuriákra vonatkozó tanuvallatásnál Dubraviczky György is szerepel mint tanu, s a jegyzőkönyv «circiter» 26 évesnek mondja; e szerint 1651 táján születhetett.*
Csal. levt.
Az 1683. és 84-ik évi insurrectióban személyesen vesz részt, ez utóbbi évben mint kocsimester, magister curriculorum.* Az 1687–98. évi zólyommegyei összeirásokban mindig föl van véve s kivetéssel megróva mint birtokos nemes.* 1698-ban rokona, Dubraviczky Zsuzsánna, ifj. Keszihóczi Palásthy István özvegye kálnói birtokrészét zálogba adja Szeleczky Jánosnak és Gyürky Borbálának, s a Dubraviczán kelt okiratot mint tanu aláirja Dubraviczky György is, ekkor már Zólyom megye juratus assessora.* Midőn a zálogba adó ugyanezen birtokrészre 1700 febr. 24-ikén auctiót vesz föl, ismét Dubraviczky György tanuskodik.* Az 1704-ik évi fölkelésben már nem személyesen vesz részt, hanem egy lovast állit.* Később elöregedve, nem vesz részt már a megyei életben sem; de az 1732-ik évi nemesi összeirásba még föl van véve,* sőt még 1733-ban is pörösködik Mikulay Mihály ellen.* Ez az utolsó adatunk róla; ő volt Hotutinai György ágán az egyetlen férfi, a ki családját a XVIII. századba áthozta. Két feleségéről van tudomásunk, de családi nevét, egyiknek sem tudjuk. A póniki róm. kath. egyház anyakönyvében 1699 okt. 20-ikán Zsófia asszony Ns. Dubraviczky György neje van bejegyezve keresztanyául; mig csaknem 50 évvel későbbről, 1749 febr. 6-ikán Dubraviczky György özvegye Anna asszony szerepel ugyancsak keresztanya gyanánt.
Zólyommegyei levt. 20. sz. jk.
U. o. jkk.
Palásthy-levt. Esztergom.
U. o.
Zólyommegy. levt. B. fasc. II. N. 207.
U. o. Acta Nob. fasc. III. No. 4.
Nógrád megye levt. XIV. sz. jk.
A család másik ágából, Hotutinai Péter leszármazóiból, mint emlitettük, a XVI-ik század végén már csak egyetlen férfi, a János fia, Márk volt életben, a ki családját a XVII-ik századba is átterjesztette. Feleségétől, Jákóffy Katalintól öt leánya és két fia maradt. Anna nevü leánya ugy látszik mint hajadon halt meg. Nagy Iván ugyan ezen Annáról irja, hogy előbb Lentvoray Pálnak, másodszor pedig Jelsith de Szemerkovich Miklós divényi várnagynak volt a felesége; azonban már az a körülmény, hogy 1596-ban már ezen Annának első házasságából felnőtt fia volt, Lentvoray György, a ki ez évben anyjának – ekkor már az oklevél szerint Jelsith, máskép Szabó Miklós feleségének – Busán egy malmot és két sessiót 150 frton ad zálogba* és hogy 1602-ben már ezen második férjével iktattatik be a hontmegyei Nagy-Thur birtokába,* mutatja, hogy a kérdéses Anna nem leánya, hanem nővére volt Dubraviczky Márknak. De igazolja ezt az a körülmény is, hogy Dubraviczky Márk és Jákóffy Katalin Fruzsina leánya először épen Jelsith de Szemerkovich Miklós fiához, Jelsith Horváth Györgyhöz ment nőül; ugyanő özvegyen maradván, másodszor Jánossy György felesége lett.
Garamszentbenedeki levt. Ext. Prot. G. 54.
U. o. Ext. Prot. C. 14.
Dubraviczky Márk és Jákóffy Katalin harmadik leánya, Mária, Trombitás Pálhoz ment nőül. A negyedik leányról, Dorottyáról csak egyetlen adatunk van; 1631 jun. 16-ikán egy Dubraviczán kelt magyar nyelvü okiratban rokonai Dubraviczky Mihály, továbbá Asguthy Zsigmond előtt nyugtatja meg szerelmes öcscsét Istvánt, hogy őt a dubraviczai ősi jószágokból teljesen kielégitette, s hogy e szerint István öcscsén sem neki, sem gyermekeinek többé semmi követelése sem lehet.* Mint ebből kitünik, Dubraviczky Dorottya szintén férjnél volt, de férje nevét nem tudjuk.
Csal. levt.
Az ötödik leány, Sára, a ki először Kékesdy György jegyese volt, szintén kétszer ment férjhez, először Etrekarcsai Etthre György, másodszor pedig Pethő Gergely felesége volt.
Ez öt leányon kivül Dubraviczky Márknak és Jákóffy Katalinnak két fiáról van tudomásunk. Midőn 1651-ben Jánossy György be akarja magát iktattatni az elhunyt felesége Dubraviczky Fruzsina és ennek első férje, Horváth Jelsith György után maradt jószágokba: a beiktatásnak ellene mond Dubraviczky György és fia Márton is.* A tiltakozás Dubráviczky Fruzsinát György nővérének – «soror sua» – nevezi, s csak ez az egy adatunk van arra nézve, hogy ez a György is Dubraviczky Márk és Jákóffy Katalin fia volt. Igaz, hogy a «soror» jelenthetne távolabbi rokonságot is, de az a György, a ki ez időben a család másik ágából élt, sokkal távolabb állott a rokonság fokán, semhogy a tiltakozás ő tőle származhatott volna, s erről különben is tudjuk, hogy csak 1651 táján született. Az 1659-ik évi zólyommegyei összeirásban is föl van véve Dubraviczky György, a mikor is 24 dénárral van megróva.* 1671-ben pedig a háboru czéljaira Zólyom megye által megajánlott kétezer mérő gabonához ő is öt mérővel járul 74hozzá.* További adatunk e Györgyről nincsen. Fiáról Mártonról is csak egy adatunk van még. 1666-ban Gyürkiben birtokos, a jobbágya jelen van Horváth Andrásnak és Armpruszter Mihálynak Borsos-Berény stb. birtokába való beiktatásánál, a mely birtokrészek Kajaly András hűtlensége folytán szálltak a koronára. A beiktatásnak a saját, továbbá Kuthy Jánosné Kajaly Ilona nevében ellene mond Dubraviczky Márton is.* Ez az utolsó adatunk róla. Ugy látszik, leszármazói nem maradtak; 1680-ban Dubraviczán lévő fél kuriáját, a melyet eddig két zsellérrel együtt Gyürky Benedek birt zálogban, Battik Gergely váltja magához, azon birtokrészét pedig, a melyik Asguthy Istvánnál és Jánosnál volt zálogban, valamint Illyefalván levő kőházát Gyürky Miklós kapja zálogban 200 tallér fejében.*
Garamszentbenedeki levt. Ext. Prot. N. 414.
Zólyommegy. levt. 16. sz. jk. 479. l.
U. o. B. fasc. II. N. 97.
Garamszentbenedeki levt. B. 1–20.
Zólyommegy. levt. Az alispán feljegyzése.
Sokkal több adatunk van Dubraviczky Márk és Jákóffy Katalin másik fiáról Istvánról, a ki 1578 táján született. 1622-ben a szelei stb. birtokokra nézve megujitja a zálogos szerződést Littassy Istvánnal.* De 1626-ban Battik György, Trombitás Annának, a Dubraviczky Mária leányának férje, kiváltja ezen bittokokat, s ekkor Dubraviczky István ugy egyezik meg sógorával, hogy ezen kiváltott jószágokért s ezenfelül még 250 frt készpénzért örökösen bevallja neki Dubraviczán levő ősi kuriáját minden tartozékával együtt.* De ez egyezség nem léphetett életbe nővére, Fruzsina, mindjárt megkötése után tiltakozott ellene Zólyom megye rendei előtt* s maga Dubraviczky István is visszavonja azt még ugyanezen évben a garamszentbenedeki konvent előtt* s még ugyanezen évben a dubraviczai ősi házat – de már ekkor a hozzátartozó földek nélkül – rokonának Asguthy István viczispánnak és testvérének Zsigmondnak adja zálogba.*
Palásthy-levt. Garamszentbenedeki levt. 6–9.
U. o. 5–48.
Zólyommegy. levt. III. sz. jk. 264. l. és Orsz. levt. Causa. tab. 4–975.
Garamszentbenedeki levt. 31–1.
Családi levt.
1628-ban szelei stb. birtokát sógorának Battik Györgynek adja zálogba* s viszont ugyanezen évben felszólitja rokonait, Dubraviczky Zsigmondot és Györgyöt, hogy Dubraviczán nekik elzálogositott jobbágyait bocsássák vissza az ő kezére.* 1613-ban, mint fentebb látták, kielégiti nővérét Dorottyát. Midőn 1632-ben a nádor a török ellen Zólyom megyében nemesi fölkelést rendel el: az insurgensek között van Dubraviczky István is.* 1641 jan. 8-ikán mint tanu jelen van Felsőpetőfalván vőtársa Lukaviczky István házánál, s az okirat ekkor Zólyom megye, juratus assessorának nevezi.* A zólyommegyei összeirásokban, midőn vagy az országgyülési követek költségeire, vagy a török elleni segélyre stb. megadóztatják a megye birtokos nemeseit, 1642–1659-ig mindig föl van véve Dubraviczky István is.*
Palásthy-levt.
Zólyommegy. levt. III. sz. jk. 334. l.
U. o. II. sz. jk. 381. l.
Orsz. Levt. Caus. tab. 4–3426.
Zólyommegy. levt. jkk.
Dubraviczky István már nem volt fiatal ember, mikor megnősült. Rokonát, a másik ágból származó Dubrawiczky Mihály és Libercsey Borbála leányát, Juditot vette nőül. Felesége 1651-ben már nincs életben; ekkor ő osztozik, mint kiskoru fia Gábor tutora sógorával, Dubraviczky Jánossal és hugával Lukaviczky Borbálával, Dubraviczky Anna leányával, sógornője, a magtalanul elhalt Dubraviczky Katalin – először Kajaly Miklósné, másodszor pedig Bohus Andrásné – Nagy-Parócza, Tót-Hartyán és Kis-Libercse Nógrád, és Dubravicza zólyommegyei községekben fekvő javain.* 1659-ben a dubraviczai ősi kuriát örökáron eladja unokaöcscsének, Battik Péternek és fiának Györgynek, s ennek nejének, Boldogházi Kiss Erzsébetnek.* Még egy 1663 máj. 4-ikén kelt tótnyelvü okiratban szerepel Dubraviczky István, mint tanu, a ki ekkor circiter 85 évesnek vallja magát,* de ugy látszik, nem sokkal ezután elhunyt, mert az 1664-ik évi megyei összeirásban – a török elleni fölkelés alkalmából – már nem fordul elő, s 1665-ben már fia egyezkedik rokonaival.*
Orsz. Levt. Caus. tab. 4–3426. és Csal. levt.
Garamszentbenedeki levt. Extr. Pr. P. 17.
Csal. levt.
U. o.
Dubraviczky Istvánnak s Dubraviczky Juditnak egy fia és egy leánya maradt. Leányuk 75Zsuzsánna Palásthy Gáspár és Batta Zsófia fiához, Palásthy István ezredeshez ment nőül. Midőn 1696-ban a póniki plébános az anyakönyv megkezdéseül összeirja a dubraviczai lelkeket, Dubraviczky Zsuzsánna már özvegyasszony s körülbelül 50 évesnek van fölvéve, s igy 1646-ban születhetett.* 1698-ban gyermekeivel együtt zálogba adja kálnói birtokát Szeleczky Jánosnak és nejének, Gyürky Borbálának; 1700 febr. 24-ikén, majd ismét 1701 jan. 19-ikén a zálogos summára auctiót vesz föl.*
Póniki róm. kath. anyakönyv.
Palásthy-levt.
Dubraviczky István és Dubraviczky Judit fia Gábor egy 1677-ik évi tanukihallgatás alkalmával circiter 37 évesnek vallja magát,* e szerint 640 táján született. 1660-ban rokonaival, Dubraviczky Máriával, Gyürky Benedeknével, továbbá Dubraviczky Mihálylyal és Györgygyel együtt ő is ellene mond Libercsey Mihálynak és Ferencznek egy kislibercsei birtokrészbe leendő beiktatásának.* 1665-ben Koza Györgygyel és feleségével Lukaviczky Borbálával, a Dubraviczky Anna leányával olyan egyezségre lép, hogy Kis-Libercsén lévő félházhelyükért átengedi nekik a maga Nagy-Paróczán levő puszta félházhelyét,* 1667-ben pedig egy kislibercsei jobbágytelkét rokonának, Asguthy Istvánnak adja zálogba.* Egy 1670 máj. 23-ikán megejtett tanuvallatás alkalmával az Asguthyak azt vallják, hogy Dubraviczky István, a Gábor atyja, felesége Dubraviczky Judit pénzén váltott ki Dubraviczán öt darab földet Dubraviczky Györgytől és Zsigmondtól, s azokat fiának át is adta.* 1671-ben a háboru czéljaira Zólyom megye által megajánlott 2000 mérő gabonához Dubraviczky Gábor is öt mérővel járult hozzá.* 1673-ban egyik kislibercsei kuriáját 112 tallérért eladja sógorának, Losonczi Gyürky Benedeknek és nejének, Dubraviczky Máriának* 1674-ben pedig Tót-Hartyánban levő Franyovszka nevü félházhelyét 12 tallérért 12 évre zálogba adja Losonczi Gyürky Istvánnak.* 1677-ben egy Felső-Petőfalván kelt okiratban feleségével együtt ismét egy kislibercsei telküket adja zálogba 180 talléron Gyürky Benedeknek és Dubraviczky Máriának.* 1681-ben pedig ismét egy Kis-Libercsén lévő jobbágytelküket zálogositják el rajta lakó jobbágyukkal együtt 180 talléron Riazik Györgynek.* Ez az utolsó adatunk Dubraviczky Gáborról.
Csal. levt.
Garamszentbenedeki levt. B. 278.
Orsz. levt. Caus. tab. 4–3426. és Csal. levt.
Csal. levt.
U. o.
Zólyommegy. levt. B. fasc. II. N. 97.
Csal. levt.
U. o.
U. o.
Orsz. Levt. N. R. A. Fasc. 535. No. 5.
Dubraviczky Gábor Garamszeghi Géczy Évát, Géczy Gáspár és Zathureczky Dorottya leányát vette nőül, a ki a fentebb emlitett 1677. évi tanukihallgatás alkalmával 34 évesnek vallja magát. Egy leányuk és egy fiuk maradt. Leányuk, Anna, Paxy Istvánhoz ment nőül, s testvérével 1706-ban osztozott. Egyetlen fiuk, Péter élete és szereplése már a XVIII. századba nyulik át.
