TÁRCZA
TÁRCZA
A Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság ig. választmányának f. évi november hó 27-én tartott ülésén Fejérpataky László elnök elnöklete alatt jelen voltak: Ortvay Tivadar másodelnök, Barabás Samu, Csánki Dezső, Dőry Ferencz, Horváth Sándor, Holub József, Makay Dezső, Reiszig Ede, Soós Elemér, Szentpétery Imre ig. vál. tagok, Áldásy Antal titkár, Szabó László jegyző, Sohár László pénztárnok, Relkovič Néda társ. tag és Relkovič Davorka vendég.
Elnök az ülést megnyitva, titkár felolvassa Nagy Géza ig. vál. tagnak Trónöröklés az Árpádok korában czimü értekezését, mely a Turulban fog megjelenni.
Ezután Horváth Sándor ig. vál. tag bemutatta a Nagyszántói Ányos-családnak 1523.-i eredeti és a Martonosi Baráth-család középkori armálisának egy későbbi másolatát, titkár pedig II. Rákóczi Ferencznek 1708-ban Esze Tamás részére adományozott czimereslevelét.
A folyó ügyek élén elnök bemutatta id. báró Daniel Gábor ig. vál. tagnak hozzá intézett levelével együtt a Vargyasi Daniel-család történetének most megjelent befejező részét, melyet az ig. választmány nagy örömmel fogad és elnök inditványára id. báró Daniel Gábornak, ki áldozatkészségével a monografia megjelenését lehetővé tette, köszönetet mond.
Uj évdijas tagokul ajánltatnak és megválasztatnak Saághi Saághi István joghallgató, Kámon, aj. Reiszig Ede és dr. Tóth Zoltán m. n. muzeumi gyakornok, Budapest, aj. a jegyző.
Titkár jelenti, hogy dr. Szinnyei József az édes atyja, id. Szinnyei József ig. vál. tag elhunyta alkalmából a társaság részéről kifejezett részvétért köszönetet mondott.
Az ig. választmányban megüresedett tagsági helyre egy ajánlat érkezett be, a mely az ülésben felbontatván, abban ig. vál. tagul dr. Domanovszky Sándor évd. tag ajánltatott. Elnök a szavazást elrendelve beadatott 14 szavazat, melyből dr. Domanovszky Sándorra 13 szavazat esvén, ig. vál. tagnak megválasztatott.
A titkár, jegyző és szerkesztő választását illetőleg, kiknek mandátuma lejárt, elnök javasolja, hogy a választás a következő ig. választmányi ülésen történjék meg, mihez az ig. vál. hozzájárul.
A pénztárnok jelentése szerint a társaság bevétele az ülés napjáig 5003 korona, a kiadás 4139 K 64 fill. volt, egyenleg 863 K 36 fillér. Ezzel kapcsolatosan az ig. vál. az 1913. évi számadások átvizsgálására Soós Elemér elnöklete alatt Dőry Ferencz és Hóman Bálint ig. vál. tagokat kéri fel.
186Elnök ezután a jegyzőkönyv hitelesitésére Makay Dezső és Soós Elemér ig. vál. tagokat kérve fel, az ülést bezárja.
A Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság f. évi deczember hó 18-án tartott nagygyülésén Fejérpataky László elnök elnöklete alatt jelen voltak: Barabás Samu, Domanovszky Sándor, Horváth Sándor, Hóman Bálint, Holub József, Komáromy András, Kállay Ubul, Makay Dezső, Soós Elemér, Szentpétery Imre ig. vál. tagok, Isoz Kálmán, Sigmond Ákos alapitó tagok, báró Győffy Samu, Jalsoviczky Sándor, Nemes József, Tihanyi Béla, Thurzó, Závodszky Levente pártoló és évdijas tagok, Kujáni Gábor vendég, Áldásy Antal titkár, Szabó László jegyző, Sohár László pénztárnok.
Elnök a nagygyülést a következő beszéddel nyitotta meg:
Tisztelt Nagygyülés!
Ezelőtt néhány évvel nagygyülésünk megnyitásakor programmot adtam arról, hogy müvelésre felölelt szaktudományaink terén mi mindent lehetne, mi mindent kellene társaságunknak tettre váltania. Valóban, ha számba vesszük a tennivalókat, megállapithatjuk, hogy jóval több az, a mi még megvalósitásra vár, annál, a mi már megtörtént. Ha annak okát vizsgáljuk, miért nem produkálunk többet, miért nem valósitja meg a társaság mindazt, a mit programmjába vett, egyszerű, de mindent megmagyarázó a válasz: kevesen vagyunk ahhoz számban és erőben, hogy szaktudományaink terén többet tegyünk; sőt az anyagi terhek nagymérvü emelkedésével azon a ponton állunk, hogy tudományos törekvéseinket szükebb korlátok közé kell szoritanunk, hacsak tagtársaink buzgalma segitségünkre nem jön és társadalmi uton nem igyekszik anyagi erőnk gyarapitására.
Mikor harmincz évvel ezelőtt társaságunk megkezdte működését, ha nem is duskálkodtunk anyagi javakban, de a rendelkezésünkre álló fedezet nagyjából elegendő volt arra, hogy elvállalt kötelezettségeinknek megfeleljünk. Azóta megváltoztak a körülmények. Tagjainknak létszáma évről-évre kevés gyarapodást mutat, sőt vannak esztendők, a mikor stagnálás következik be. Az az áldozat, a melyet tagtársainktól czéljainkra kérünk, ugyanaz maradt, a mi három évtizeddel ezelőtt volt. Csakhogy annak a 10–20 koronának igazi értéke ma sokkal kevesebb, mint társaságunk megalakulása idejében volt. Néhány esztendő óta alig mulik el év, mely a nyomtatás árait és az ezzel kapcsolatos technikai költségeket ne emelné; a most lezáródó 1913-ik esztendő is az év végén azt a kellemes meglepetést tartogatta számunkra, hogy ezentul nyomdai munkákért 20%-al, vagyis az, eddigi, már különben is magas áraknak egyötödével többet kell fizetnünk. Hogy hogyan győzzük meg ezt az emelést, ha tagjaink száma az eddiginél nagyobb arányokban nem szaporodik s ha rendkivüli bevételek nem jönnek segitségünkre, a jövendő titka.
Hálásan kell megemlékeznem ez alkalommal mindazokról, a kik eddig is segitségünkre jöttek, hogy terheinken könnyitsenek. Igy az Országos Casinóról, a mely a Nemzetségi Zsébkönyvnek készülőben lévő kötetét tekintélyes összeggel támogatja, a Magy. Tud. Akadémiáról, a mely Czimeres Emlékeink legközelebbi kötetének kiadási terheit jelentékeny segélyével könynyiti meg. Végül őszinte köszönet illeti meg folyóiratunk buzgó munkatársait, a kik önzetlen lelkesedéssel készek tudományos termékeik gazdag és tanulságos sorozatát rendelkezésünkre bocsátani, megelégedvén azzal a nagyon is csekély, a mai viszonyok közt valóban tarthatatlanul alacsonyra szabott anyagi elismeréssel, melylyel társaságunk a szellemi munkát honorálni kénytelen.
Jól tudom, hogy tudományos működésünk korlátozása, folyóiratunk terjedelmének esetleges kevesbitése éppen ez időtájt nem volna czélszerü és alkalmas eszköz arra, hogy társaságunknak uj barátokat szerezzünk s hogy a régieket megtartsuk. Nem volna czélszerü már csak azért sem, mert épen most nagyarányu tevékenység mutatkozik szaktudományunk művelése körül. Családtörténeti munkálatok, füzetes vállalatok, levéltári anyagról szóló ismertetések egymás után látnak napvilágot, egyik-másik nyomán élénk irodalmi vita keletkezik, mely alkalmas arra, hogy sok homályos kérdést megvilágitson. Azt az esztendőt, a melyben elnöktársamnak, Csoma Józsefnek nagyszabásu müve: A Magyar Heraldika Korszakairól napvilágot látott, s a melyben Csánki Dezső tagtársunk kiadta a Hunyadiak kora legujabb kötetét és ebben százakra menő erdélyi családok történetének ritka gazdagságu adatbányájat tette hozzáférhetővé, ismétlem, ezt a nevezetes esztendőt nem zárhatjuk le azzal, hogy azon szaktudományok művelését, melyekből ily jelentős alkotások látnak napvilágot, szükebb korlátok közé szoritjuk.
Hogy ez be ne következzék s hogy legalább is az eddigi mederben tarthassuk fönn társaságunk tudományos és irodalmi munkásságát, ehhez a társaság minden tagjának közremüködése szükséges. Szerezzünk mennél több uj barátot társaságunk részére; igyekezzünk a társadalomnak annyi oldalról igénybe vett áldozatkészségéből társaságunk részére is juttatni valamit s akkor talán sikerülni fog a nyomasztó terhek daczára társaságunkat és szákirodalmi vállalatainkat az eddigi méretekben továbbra is fenntartani.
Abban a reményben, hogy tagtársaink a társaságunk 187érdekében elhangzott kérést megszivlelik, szerencsém van a nagygyülést megnyitni.
A zajos tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után Komáromy András ig. vál. tag felolvassa Verbőczy István nemzetsége czimü tanulmányát, melyet a jelenlévők éljenzéssel fogadott.
Ezután Áldásy Antal titkár felolvassa a társulat müködéséről az 1913. évhez szóló titkári jelentést, melyet a nagygyülés jóváhagyólag tudomásul vesz és Komáromy András ig. vál. tag inditványára titkárnak a lefolyt évben kifejtett buzgó müködéséért köszönetét és elismerését fejezi ki.
Sohár László pénztárnok bemutatja a pénztárnoki jelentést, mely szerint a nagygyülés napjáig a bevétel volt 5726 korona, a kiadás 4370 korona 64 fillért egyenleg tehát 1355 kor. 36 fill. Vagyonállás cselekvővagyonban 41308 kor., szenvedő vagyonban 8971 kor. 80 fill., tiszta vagyon 2866 kor. 20 fillér.
Minthogy az ig. vál. az 1913. évi számadások megvizsgálása felől már intézkedett, a nagygyülés a pénztári jelentést ideiglenesen tudomásul veszi.
Inditvány nem lévén, elnök a jegyzőkönyv hitelesitésére Komáromy András ig. vál. Isoz Kálmán alapitó tagot kérve fel, az ülést bezárta.
