III.
III.
György és Miklós pecsétjein, felforditott kétágu horgonyhoz hasonló tárgyat látunk. Ismételjük tehát, hogy azt nem tartjuk horgonynak.
Véletlenül akadtunk a Turul XVIII. kötetében a Stubenberg czimerre Pettani Anna pecsétjén, mely a Járai-pecsétek alakjával teljesen azonos. Jobb, élesebb vésetben látható ezen pecsét még Warnecke Heraldisches Handbuchjában, Seylernél a Neuer Siebmacher A kötelében és hg Hohenlohe Sphragistische Aphorismen czimü műve mellékletein.
Hazánk középkori heraldikai monumentákban szegény. A sors mostohasága azok sorában borzasztó pusztitást végezhetett. Nyugati nagy szomszédunk a német, mely a heraldika fejlődési menetében amugy is vezérszerepet vitt, szerencsésebb volt. Ha kutatásaink folyamán egy heraldikai alak értelme megállapitásában adatok hijján megakadunk, természetes és helyes eljárás szomszédunk tárházához fordulni segitségért, a megfejtést ott keresni, onnan átvenni.
A heraldika alakitási eljárása a középkorban, mint valami hieroglyph, képes irás, – ország, nyelv és néphatárokon tul azonos maradt. Igy kellett ennek lennie, mert azonos kor behatása alatt azonos gondolatok megtestesitésére, a művészek csak azonos alakitásokat hozhattak létre. De amidőn – valahol kialakult egy tárgy pregnáns ábrázolása, annak épen a heraldika beszélő természete következtében és a könnyü és gyors megérthetőség kedvért csak hamar tipussá kellett válnia, mint tipusnak annak másoktól átvétetnie.
Igy jött át őseink legrégibb heraldikai alakjainak nem egyike a szomszéd nyugati népektől, nem utánzási viszketegből, nem alakitási szegénységből, legkevésbbé pedig átöröklés által.
A mig a heraldika élő volt, a mig hadi czélokat szolgált, addig a tipus szigoru betartását bármily, művészi szabad alkotás fölé kellett helyezni. Művészi uj alkotás, részletezés, variálás 148csak a hadi jelleg megszüntével lehettek megengedhetők.
Járai György és Miklós czimeralakja meghatározását is külföldi analog ábrákra kivánjuk alapitani.
Ilyen analog alakok a steierországi Stubenbergek, a rajnavidéki Frankensteinek, a mecklenburgból eredő Lüderitzek czimerei. – (Grafikai közlemények: Stubenberg Ulrik pecsétje 1216-ból Loserthnél; St. Fridriké 1287–90. közül Hohenlohenál, a fentemlitett Stubenberg-Pettan aliance-pecsét; a Gelre-herold Wappenbockjában látható Stubenberg és Frankenstein czimerek. Lüderitz Hans lovag czimere 1484-ből Pusikán czikkéhez az Adler-Jahrbuch 1906. évi kötetében 79. lap.)
