Az Eőri Hegedüs-család.
Az Eőri Hegedüs-család.
Királyaink, hogy az ország határain fekvő községek lakosságát annál sikeresebben ösztönözzék nehéz kötelességeik teljesitésére, azoknak különféle kiváltságokat adtak, nem ritkán nemességet is.
Ezen községek közé tartozott a Vas vármegye nyugati határán fekvő Eőr vagy Felső-Eőr falu, melynek lakosai már 1327-ben I. Károlytól kaptak némi szabadalmakat, 1582-ben pedig Rudolf királytól nemességet kaptak és Felső-Eőrre királyi adományt, melyet II. Mátyás 1611-ben megerősitett.
A Felső-Eőrből származó nemesi családok között van az Eőri Hegedüs-család is, mint azt monumentális müvében Nagy Iván is megemliti,* de ennél többet nem is tud e családról a magyar genealogia, még a legujabban megjelent Kempelen-féle A magyar nemes családok V. kötete sem. E sorokban e hiányt akarom pótolni az általam felkutatott levéltári adatok alapján.
Lásd Magyarország családai V. köt. 75 l. és XII. köt. 303. l.
A legrégibb adat Felső-Eőr községnek 1718 január 13-án kiállitott bizonyitványa,* melyet a veszprémmegyei Devecserbe költözött Hegedüs fiuk «Nemes Hegedüs aliter Őri Mihály fiai»: György, Benedek és András kérelmére állitott ki, hogy ott is igazolhassák nemességüket s élhessenek nemesi jogaikkal. Ezen authentikus községi tanubizonyság szerint «Instansoknak édes Attyja, sokszor emlitet Hegedüs Mihály és annak is attya, Néhai Hegedüs Mátyás édes Elejkkel együt, Donátiónkban nevezet szerint világossan extalo és per Donationem Regiam nobilitált személyek voltanak». Ugyanezen okmány emliti Hegedüs Mihálynak «egy testvér Attyafiait is, 91ugy mint néhai Hegedüs Mátyást, Jánost és Benedeket».
Veszprémmegye levéltárában «H. III. 17–32.» jelzésü fascikulusban a 21. sorszám alatt.
Ezek szerint az Eőri Hegedüsök genealógiája a XVII. század közepén tulra nyulik vissza, ugy hogy az itt emlitett I. Mátyás valószinüleg közvetlen leszármazottja a Hegedüs család nemességet szerző ősének.
Felső-Eőr község előljáróságának emlitett igazolványa alapján Veszprém vármegyének Pápán 1719 január 18-án tartott közgyülése nemesei sorába igtatta Hegedüs Mihály fiait Györgyöt, Benedeket és Andrást.*
Veszprémi levéltár idézett fascikulus 21. sz. külzetén: «Benedicti et Mich. Hegedüs Devecseriens» olvasható.
E három testvér az 1718–1733. évek közötti időben állandóan Devecserben lakott s a III. Károly uralkodása alatt tartott nemesi investigatiók alkalmával is igazolták nemességüket.*
Veszprémi levéltár Protocollum Investig. I. Cottus Veszprim. etc. 125. lapján.
1750 táján Devecser földesura Eszterházy Károly uradalmából kitiltotta a lutheránusokat; az Eőri Hegedüsök pedig lutheránusok voltak s ennek következtében a családnak egyik ága elszakadt Devecserből, a másik pedig katholikus lett.
Eőri Hegedüs Györgynek és Benedeknek fiai, gyermekei nem maradtak.* Andrásnak (felesége – családi hagyomány szerint – Orczy Teréz bárónő) három fia maradt: Pál, János és Ádám, 92kik közül Pál és János Eszterházy Károlynak emlitett intézkedése miatt elköltöztek Devecserből; Pál Dörögdre Szalamegyébe ment, János pedig Devecser közelébe Puszta Miskére, majd onnét Alásonyba költözött; mindketten jószágot szereztek s mint nemes emberek éltek. Pál idegen megyébe költözvén ott igazolnia kellett nemességét. Az 1791 márcz. 16-án Pápán tartott megyegyülés ki is állitotta erről neki – a szokásos investigatio után – a bizonyitványt.* Pálnak ivadékairól mit sem tudunk; felesége – ugyancsak családi hagyomány szerint – Jobbaházi Dőry Viktória volt. Jánosnak István nevü fia 1800-ban még Alásonyban gazdálkodott.* Azután nyoma vész a család ezen ágának is.
Igy vallja ötven évvel később egy nemesi investigatio alkalmával unokaöcscsük Hegedüs Pál.
Veszprémi levéltár, idézett fascikulus 21. sor Inquisitio pro perte nobile, Pauli Hegedüs etc. czim alatt.
Saját vallomása a Devecserben 1800 ápr. 16-án felvett jegyzőkönyvben.
Az Eőri Hegedüs-családot Andrásnak Ádám nevü fia tartotta fenn, ki gyermekkorában katholikussá lett s igy a mai Eőri Hegedüsök is mind katholikusok. Ádám iskolásgyermek volt még akkor, a mikor a lutheránusok kiköltöztek Devecserből. Ugy látszik jóeszü, szorgalmas gyermek volt, mert Devecsernek akkori plébánosa Mátéffy megszerette, gondjaiba vette és Győrre vitte, hol a gyermek a püspök költségén neveltetett. Iskolái végeztével a püspök lébényszentmiklósi uradalmának ispánja lett. Eleki Elek Katiczát vette nőül, kitől négy fia született János, Benedek, Ferencz és Gáspár.
János a Hegedüsök második fészkébe Devecserbe került, hol az Eszterházy uradalomnak udvarbirája lett. 1800-ban nemesi bizonyitványt kért Veszprémmegyétől. Április 16-án Devecserben tartották meg a vizsgálatot, hol mint tanu megjelent a család legöregebb tagja az akkor 75 éves Pál, ki a vizsgálatot vezető szolgabiró előtt elmondotta, hogyan lett az Ádám testvére katholikussá és bizonyságot tett (öt más tanuval együtt) a családnak régi nemes voltáról.* E bizonyság és a biróság előtt előmutatott anyakönyvi kivonat alapján Perczel János szolgabiró Veszprémben 1801 jan. 28-án a devecseri udvarbirónak kiállitotta az igazolványt, hogy ő az Eőri Hegedüsök családjából való, Pálnak unokaöcscse s így őt megilletik az Eőri Hegedüsök nemesi jogai.*
E jegyzőkönyv a család birtokában van.
Országos levéltár. 1801. 3624. sz. helytartótanácsi rendelethez csatolt jelentés.
A devecseri udvarbiró két testvérének Benedeknek és Gáspárnak nem maradtak fiutódai. A mai Eőri Hegedüsök a devecseri udvarbirótól Jánostól és Ferencz öcscsétől származnak. Ez utóbbinak ivadékai (sőt János leszármazói közül is néhányan) Bécsbe kerültek, közülük egyik császári tanácsos, másik bécsi plébános, majd a Szent István-székesegyház kanonokja lett. A többiek elszéledtek az ország különböző vidékére s az intelligenczia soraiban foglaltak helyet és fejtettek ki müködést az ország boldogulásának érdekében.
Az Eőri Hegedüsök leszármazását (az idézett forrásokból és anyakönyvi kivonatból összeállitva) a következő táblázat tünteti fel:
Hegedűs Mátyás sz. Felsőeőrön 1640 táján; Mátyás sz. Felsőeőrön; János sz. Felsőeőrön; Mihály sz. Felsőeőrön; Benedek sz. Felsőeőrön; György sz. Felsőeőrön; Benedek sz. Felsőeőrön † Devecseren; András sz. Felsőeőrön † Devecseren ~ Orczy Teréz bárónő; Pál sz. Devecseren 1725 † Dörögdön ~ Jobbaházi Dőry Viktoria; Ádám sz. Devecseren 1730 körül † Lébényszentmiklóson, mint lébényszentmiklósi püspökségi uradalmi ispán ~ Eleki Elek Katicza; János sz. Devecseren † Alásonyban; István sz Devecseren, 1770 † Alásonyban; János devecseri udvarbiró sz. Lébényszentmiklóson 1760 decz. 19 † Devecseren, 1807 ápr. 17 ~ Trettwein Katalin; Benedek sz. Lébényszentmiklóson † ugyanott; Ferencz sz. Lébényszentmiklóson 1766 aug. 3 † Bécsben 1845 máj. 12 ~ Brunner Anna Mária; Gáspár sz. Lébényszentmiklóson † ugyanott; Ferencz nagyőszi jegyző sz. Devecseren, 1793 nov. 28 † Nagyőszön, 1872 szept. 25 ~ 1. Liebl Franciska 2. Göcz Katalin; József a bécsi szent István templom kanonokja sz. Kőszegen, 1800 márcz. 12 † Bécsben, 1870 decz. 14; János császári tanácsos sz. Kőszegen, 1812 jul. 12 † Bécsben, 1894 jan. 29 ~ Kellner Francziska; 1-től Mihály sárafalvi jegyző sz. Szerbszentpéteren 1824 márcz. 10 † Sárafalván, 1874 decz. 26 ~ Marx Anna Mária; 2-tól Ferencz Antal főtanitó Szerbszentpéteren sz. Nagyőszön, 1841 jun 11 † Szerbszentpéteren 1879 márcz. 21 ~ Arend Erzsébet; Kálmán hivatalnok, Őfelsége személyekörüli miniszteriumban sz. Nagyőszön, 1848 jul. 16 † Bécsben, 1882 nov. 28 ~ Witt Gabriella; Gusztáv sz. Bécsben, 1847 jul. 22 ~ Weber Emma; Gusztáv sz. Bécsben 1881 aug. 4 (lakik Bécsben); József főtanitó Sárafalván sz. Sárafalván, 1863 nov. 1 ~ Waltrich Margit; György Ferencz postatiszt sz. Oroszfalván 1862 máj. 28 ~ Vucskics Vilma † Szabadkán 1890; János horgosi jegyző sz. Nagyszentpéteren 1875 máj. 20 ~ Kracsmer Ilona; Pál bankhivatalnok sz. Bécsben 1877 febr. 15 (lakik Bécsben); Béla sz. Bécsben 1878 ápr. 28 (lakik Bécsben); Antal sz. Sárafalván 1890 okt. 18 (lakik Sárafalván); Zoltán honvédhadapród sz. Szabadkán 1887 decz. 25 † Nagyváradon 1905 decz. 30; László sz. Horgoson 1903 decz. 17 (lakik Horgoson)
Vucskics Gyula.
